A megtakarításoknál és a hiteleknél gyakran láthatsz olyat, hogy a kamatot egy másik kamattól teszik függővé. Ezt referenciakamatnak hívjuk.
A tényleges kamatot ilyenkor a referenciakamathoz viszonyítva adják meg. Például X kamat - 1,5 százalék, vagy Y kamat + 0,5 százalék.
Az X és az Y, vagyis a referenciakamat sokféle kamat lehet, például a budapesti bankközi forint hitelkamatláb (BUBOR), vagy a jegybanki alapkamat, vagy ez lehet akár a bank valamilyen saját referenciakamata is. Ilyen például a CIB Bank CIB HUF PRIME RATE irányadó kamata.
Ilyenkor a befektetésed vagy hiteled kamata ettől a kamattól függ.
Ma adsz nekem 100 ezret, én a jövő héten visszaadok neked 200 ezret! Ismerős? Valószínűleg igen, hiszen a befektetési csalások sajnálatosan gyakori jelenségek a pénzügyi világban. Pedig nem olyan nehéz felismerni ezeket önmagában a magas hozamról. Ebben az útmutatóban megismerkedhetsz a legfontosabb ilyen csalásokkal, melyek mellé megtörtént eseteket is hozunk.
Mindannyiunk életében eljön egy olyan időszak, amikor spórolnunk kell, hiszen olyan céljaink vannak, melyeket a megszokott költségvetéssel nem tudnánk elérni. Ilyenkor a havi megtakarítás mellett fontos, hogy a pénzed elérhető legyen, de gyarapodjon is. Még fontosabb, hogy ne lásd mindennap az egyenlegedet, hiszen akkor könnyen elcsábulhatsz és elköltheted. Ezekre nyújt jó megoldást a megtakarítási számla, ami ötvözi a banki folyószámlák és a lekötött betétek előnyeit, bár inkább a folyószámlákra hasonlítanak. Bemutatjuk az előnyeit is és azt is, hogy mikor ne használd.
A forint rohamos gyengülését látva sokan gondoltak már arra, hogy inkább euróba váltják a megtakarításaikat. Ezt a döntést azonban nem érdemes elkapkodni! Ha szeretnél jól járni, akkor célszerű megismerned a forint gyengülése mögött meghúzódó folyamatokat, az átváltási költségeket és tájékozódnod a további alternatívákról is! Segítünk átlátni a helyzetet és döntést hozni.