Amikor a bank hitelt nyújt, arra törekszik, hogy a kockázatait minimálisra szorítsa. Ennek egyik eszköze a biztosíték használata a hitelügyletben.
A biztosíték lehet személyi, például a kezesség, és lehet tárgyi vagy dologi, például a jelzálogjog. A hitelben szereplő biztosítékot fedezetnek is hívják.
A bank azt a biztosítékot fogadja el, amely piacképes, jogilag tiszta, azaz tehermentes, jól értékelhető és az értékét tartja. Két típusa jellemző, az egyik a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanon, a másik a jelzálogjog a gépjárművön.
Ha a hitelügyletben biztosíték is védi a bank pénzét, akkor ezért a bank kedvezőbb feltételek - például alacsonyabb kamat - mellett tud hitelt nyújtani.
Olyan gazdasági környezetben, amikor magasak a hitelkamatok, drágák a lakások és a megélhetés is egyre több pénzbe kerül, érthető, hogy kevesebbet költünk, kevesebb lakáshitelt veszünk fel, és igyekszünk spórolni. De mi a helyzet, ha nem tudod halasztani a lakásvásárlást? Valóban megoldást jelenthetnek a türelmi idős lakáshitelek? Útmutatónkból megtudhatod.
A lakáshiteleknek – és minden jelzáloghitelnek – sarkalatos pontja az önerő. Ez a hitelfelvétel mumusa, az az adott esetben több millió forint, amit neked kell beletenned a hiteledbe. Miért van erre szükség egyáltalán? Honnan teremtsd elő? Mi lehet önerő és mi nem? Segítünk, hogy megvehesd a kinézett lakást és a lakáshitel önerő ne okozzon gondot.
Ha hitelből vennél lakást, vagy más célra igényelnél jelzáloghitelt, akkor a hitelfelvételnek mindig része az ingaltan értékbecslés. Enélkül nincs hitel. Az értékbecslést sok tévhit övezi, ami miatt sokan tartanak tőle. Útmutatónk végigvisz az értékbecslés folyamatán és elmondjuk azt is, hogy mire számíts. Vágjunk is bele!