Az UniCredit közgazdászai szerint a közép- és kelet-európai uniós tagországok, valamint a Nyugat-Balkán gazdasága esetében 2023-ban átlagban 1,6% körüli, 2024-ben pedig 3,1%-os növekedés várható. Magyarország esetében a GDP növekedése idén 0,2 százalékos lehet, míg az éves átlagos infláció 17,4 százalékon alakulhat.

Az UniCredit Research legfrissebb, „Gyorsabb növekedés külső ellenszélben” című negyedéves jelentése (CEE Quarterly) rámutat arra, hogy a lassuló amerikai és kínai gazdasági teljesítménynek van a legnagyobb szerepe az európai gazdasági kilátások alakulásában, amelyek eredményeként a beruházások, az export és a fogyasztói kereslet fellendülése 2023 végére vagy 2024-re tolódhat ki. Ugyanakkor a belföldi kereslet tovább erősödhet, mivel a bérnövekedés 2023 második felétől kezdve meghaladja az inflációt, míg a pénzügyi feltételek 2024-ben kedvezőbbé válnak. „A kelet- és közép-európai országok kormányai tartózkodnak a háztartásoknak nyújtott költségvetési támogatások visszavonásától, ami 2024-ben túlzottdeficit-eljárást indíthat el” – áll az elemzésben. Az UniCredit közgazdászai azt is hozzáteszik, hogy a térség országai 2023 során Helyreállítási és Ellenállóképességi eszközből csupán kisebb összegű átutalásokra számíthatnak.

A 2023 végére vonatkozó inflációs prognózisok 6% és 9% között mozognak – kivéve Törökországot –, míg jövő évre az UniCredit közgazdászai egy lassabb dezinflációs folyamatot prognosztizálnak. „A térség országai valószínűleg nem érik el az inflációs célokat a magasabb energiaárak és a keresleti nyomás miatt, amit a költségvetési támogatások és a reálbérnövekedés is hajtanak. Ez alól csak Oroszország és Szerbia lehet kivétel” – fűzte hozzá Dan Bucsa, az UniCredit közép- és kelet-európai vezető közgazdásza. A várakozások szerint 2024-ben valamennyi közép-kelet-európai központi bank 6% alá csökkenti a kamatokat Közép-Európában és Szerbiában, míg Oroszországban 7%-ra, Törökországban pedig 20% lehet az irányadó kamat.

A CEE Quarterly negyedéves kutatásban felvázolt főbb kockázatok között a középtávú, célérték felett ragadó inflációt; az euróövezet és az USA recesszióját; a kelet- és közép-európai gazdasági növekedésre is hatással lévő visszafogottabb kínai növekedést; az orosz–ukrán háború hatását a Fekete-tenger partvidékének turizmusára; valamint a gazdaságpolitikát átható nacionalizmust és euroszkepticizmust sorolják a szerzők.