Mi az a TKM? Megmutatjuk, hogy miben segít és mit nem tartalmaz

A Teljes Költség Mutató (vagy más néven TKM) segítségével összehasonlíthatod a megtakarítási részt is tartalmazó életbiztosítások és nyugdíjbiztosítások költségeit is.

Ha a banki hitelekkel kapcsolatban hallottál már a Teljes Hiteldíj Mutatóról (THM), akkor a TKM lényegét is hamar meg fogod érteni. Nagyon hasonlóak és minél kisebb egy ajánlat THM-je, vagy biztosításoknál a TKM-je, az annál jobb neked, mert annál kevesebb költséget, díjat kell kifizetned.

A TKM-nél a költségeket típuspéldák segítségével számolják ki, így ha nem felelsz meg a tipikus ügyfél kritériumainak, akkor a költségeid is mások lesznek. Emiatt nem érdemes csak a TKM-et nézned a legjobb biztosítás megtalálásához.

Nézzük meg részletesebben!

A TKM a befektetési célú élet- és nyugdíjbiztosítások várható éves költségeit fejezi ki százalékos értékben. A biztosítók a várható hozamot is százalékban adják meg, így könnyen össze tudod vetni, hogy egy adott hozam mellett megéri-e bevállalni egy magasabb költséget.

Ma már általánosságban elmondható, hogy olcsóbbak lettek a nyugdíjbiztosítások, de még mindig nagyon széles skálán mozognak a költségek. Például a nyugdíjbiztosítások esetében akár több millió forinttal magasabb lehet a lejárati összeg, ha jól választasz. A TKM a te érdekeidet védi és átláthatóbbá teszi a költségeket.

A TKM kiszámítását a Magyar Nemzeti Bank rendelete szabályozza. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek nem számolhatják ki kedvük szerint a mutatót, hanem meghatározott típuspéldán keresztül kell levezetniük a költségeket.

A TKM számítása során alkalmazott típuspélda egy 35 éves ügyfélre vonatkozik. Két esettel számolnak. Az egyik egy 4,5 millió forintos, egyszeri díjas termék, a másik havi 25 000 forint összeggel kötött rendszeres díjas módozat. A költségek alakulását kimutatják 5, 10 és 20 éves lejárati időre is.

A példákban a vállalt kockázat és az egyéb paraméterek is átlagosak. A biztosító azt feltételezi, hogy mindig időre fizeted be a vállalt összeget és nem módosítasz a szerződésen a futamidő alatt.

A TKM felső sarkában szerepelhet egy csillag (TKM*). Ebben az esetben egy olyan biztosításról van szó, ahol a feltételek valamely paramétere eltér az alapszámítástól.

A biztosító ilyenkor bemutat egy olyan példát is, ahol a képzeletbeli ügyfél eltér a megszokottól (például nem 35 éves). Ilyen eset lehet még, ha az átlagosnál magasabb a havi díj. Ez utóbbi sem feltétlenül kedvezőtlen, érdemes lehet megvizsgálnod a feltételeket, mert a többletköltség lehet, hogy többletszolgáltatással párosul.

De van még másféle TKM-NY is, hogy ne legyen ilyen egyszerű.

Ha nyugdíjbiztosítást szeretnél kötni, akkor az összehasonlításra a TKM-NY lesz a megfelelő mutató.

A TKM-NY ugyanaz, mint a TKM csak ezt nyugdíjbiztosítások összehasonlítására használják. Azért fontos a megkülönböztetés, mert a nyugdíjbiztosítás egy kicsit speciálisabb szolgáltatás, mint egy sima életbiztosítás. Lényeges különbség például, hogy tudod a futamidő végét.

A nyugdíjbiztosítás valójában egy életbiztosítás, amit öngondoskodásból, nyugdíjcélú megtakarításként kötsz, de van benne egy kockázati rész is. A megtakarítási cél mellett általában halál vagy rokkantság esetén is fizet a biztosító, ezért hívják a jogi szempontból szakmabeliek életbiztosításnak.

A százalékos érték azt fejezi ki, hogy mekkora a költségekből adódó veszteség egy költségmentes befektetéshez képest (ez utóbbi természetesen csak elméleti, költségmentes befektetést nem fogsz találni).

A TKM-NY kiszámításakor egy 40-45 éves ügyfelet vesznek alapul. Ha te ennél idősebb vagy fiatalabb vagy, akkor lehetnek eltérések a költségekben.

Korábban a nyugdíjbiztosítások a magas, illetve nehezen átlátható költségű termékek közé tartoztak. Voltak régebben is olcsóbb lehetőségek, de a széles kínálat miatt szinte lehetetlen volt kiigazodni a költségek között. Abban sem volt egység, hogy a biztosítók a költségeket éves vagy havi bontásban mutatják-e meg. Az is előfordult, hogy ugyanarra a célra többször is vontak le egy-egy kisebb összeget.

Nem csoda, hogy az emberek bizalmatlanná váltak a nyugdíjbiztosításokkal szemben. Az etikus szabályozásoknak köszönhetően azonban ma már jóval átláthatóbb a piac, és könnyebb megtalálni a nagyon kedvező megoldásokat.

A Magyar Biztosítók Szövetsége a bizalom erősítése érdekében már 2010-ben bevezette a TKM-et. A mutatót akkor még önkéntesen használták a biztosítók és csak a befektetési egységekhez kötött biztosításokra adták meg. 2016-ban a Magyar Nemzeti Bank kötelezővé tette a TKM feltüntetését az összes befektetési célú életbiztosításnál. Ezt az Etikus életbiztosítási koncepció bevezetéseként szokták emlegetni.

E folyamat együtt járt a szabályozás számos más pontjának módosításával is.

Oké, de mi az a TKM limit?

TKM limitnek nevezzük a TKM érték maximumát. Ha a biztosító meghaladja ezt a számot, akkor azt külön jelölnie kell. A Magyar Nemzeti Bank által meghatározott TKM-et legfeljebb 1,5 százalékkal haladhatják meg a mutatók.

2020-tól már az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is kötelező feltüntetni a TKM-et. Ez még könnyebb és széles körűbb összehasonlítást tesz lehetővé.

A változtatásoknak köszönhetően ma már könnyen átlátható és olcsóbb megoldást jelentenek a nyugdíjbiztosítások (és az önkéntes pénztárak is olcsóbban működnek). Minden ügyfél egységes és teljes körű tájékoztatást kap. Fontos azonban, hogy még ma is vannak olyan költségek, aminek a feltüntetéséről az intézmény szabadon dönthet.

Előfordulnak olyan díjak is, amit nem számítanak fel mindenkinek és ezért nem tájékoztatnak róla a TKM-ben. Ilyen költség például az eszközalapok közötti váltás díja.

Az újítások ellenére sem célszerű kizárólag a TKM-ek alapján választanod. Erre a mutatóra inkább csak egy irányadó jellemzőként gondolj, ami abban segít, hogy össze tudd hasonlítani a különböző lehetőségeket. Pontos (rád szabott) értékeket nem ad. Egyfajta szűrő, amivel ki tudod választani a legjobbnak tűnő ajánlatokat. A gyors összehasonlítás után már csak egy szűkebb lista marad, aminek alaposabban utána kell nézned. Ha igazán jó döntést szeretnél hozni, akkor kérd egy független nyugdíjszakértő tanácsát.

Érdemes azzal is tisztában lenned, hogy milyen költségeket mutat meg a TKM és miket nem. Nézzük meg ezeket is.

A TKM (hasonlóan más banki THM-hez) típushelyzeteket mutat jól, ami nem biztos, hogy saját helyzetedet jól írja le. Ahhoz, hogy meg tudd ítélni, mennyire jól közelítő érték ez számodra, érdemes megnézni mi az, ami szerepel a TKM-ben és mi az, ami nem.

A TKM számítás során az alábbi költségeket veszik figyelembe.

Ez a nyugdíjbiztosítás megkötésekor a szerződésben szerepel, és általában halál vagy munkaképtelenség esetén fizet. A díját az határozza meg, hogy mennyi idős vagy és hogy mekkora összegre szól a biztosításod. Az összeg tetszőlegesen növelhető, ami azonban extra költségekkel jár.

A pénzedet vagyonkezelők fektetik be (ha olyan alapot választasz), a szakértői munkájuknak is van költsége. Ezen túlmenően a befektetésekkel összefüggésben is felmerülnek költségek, amelyeket számba vesznek.

A költségek eltérhetnek attól függően, hogy milyen eszközalapról van szó. Ilyenkor a TKM mértéke egy minimum és egy maximum értékben van megadva.

Költséget számolhatnak fel a szerződésnyitás és fenntartás jogcímén is. Ennek egy részét később hűségbónuszok formájában visszafizetik neked, így ösztönözve téged a kitartó befizetésre.

Általánosságban a TKM nem tartalmazza azokat az extra kiadásokat, amik a te döntésedtől függenek. Az alapszámításban az ügyfél időben fizeti be a díjakat és a kezdetben megállapított összeget teljesíti a futamidő végéig. Az ügyfelek közötti eltérések miatt vannak olyan költségek, amiket nem mutat meg a TKM:

Az átváltás nem biztos, hogy pénzbe kerül, hiszen a legtöbb biztosítónál évi 2-3 váltás ingyenes. Ha te ennél többször veszed igénybe ezt a szolgáltatást, akkor az extra kiadást jelenthet. Mivel gyakran te sem láthatod előre, hogy szükség lesz-e módosításra, nem csoda, ha a biztosító is kihagyja ezt a tételt a TKM-ből.

Mivel nem lehet előre látni, hogy megemeled-e az évek alatt a havi díjat, ez a költség sem szerepel a TKM-ben. Ugyanez igaz az értékkövetésre is.

Előre nem lehet látni, hogy mekkora lesz az infláció és azt sem, hogy melyik évben kérsz értékkövetést (vagyis egyezel bele, hogy évente többet fizetsz be).

A biztosító azzal az ideális esettel számol, hogy a lejárati idő végéig nem nyúlsz hozzá a félretett pénzedhez.

Ha mégis kénytelen lennél szerződést bontani, annak díja, és az ezzel összefüggő kiadások (például az szja-kedvezmények visszafizetése, továbbá a hozamok utáni adó) nem szerepelnek a TKM-ben. Ezeket a szerződésed bontásával összefüggő veszteségek között kell majd esetlegesen számba venned.

Minél kisebb a TKM, annál jobb, nem? Ez nem feltétlenül van így!

A TKM egy költség mutató. Mindig a várható hozammal kell összevetni. Egy magasabb kockázatú termék költsége lehet, hogy magasabb, mint egy alacsony kockázatúé, de hosszabb távon a kockázatosabb befektetések hozama is jóval meghaladhatja a biztonságosabbakét.

Mindig azt kell tehát nézned, hogy miként alakulhat a hozam és költség különbsége, hisz az a valós nyereséged a megtakarításon. Az is előfordulhat továbbá, hogy azért magasabb a TKM, mert többletszolgáltatásokhoz jutsz (ingyenes lehet például minden esetben az eszközalapok közötti váltás, vagy kapcsolódik valami garancia, és még sorolhatnánk).

Ha egy biztosító meghaladja a TKM limitet, akkor sem kell emiatt további gondolkodás nélkül elutasítanod az ajánlatot. Ilyenkor gyakori, hogy a drágább biztosítás többet nyújt, mint egy alapszolgáltatás. Jellemző, hogy a magasabb szintű ügyfélkiszolgálás, a nagyobb hozam vagy a nagyobb beépített kockázati biztosításvédelem áll a háttérben.

A kérdés eldöntéshez fontos tudnod, hogy mekkora a hozam. Ezt persze előre nem tudod, ha nem garantálják és a múltbeli adatok is csak a múltra vonatkoznak, de általánosságban lehet tudni, hogy részvényeket is tartalmazó eszközalapok várható hozama nagyobb, mint a csak biztonságos elemeket tartalmazó pénzpiaci eszközalapoké.

Ezzel kapcsolatban egy jó nyugdíjszakértő sokkal többet is el tud mondani és egy rövid tesztet is elvégeznek ilyenkor, hogy megnézzétek, hogy mennyire vagy kockázatvállaló.

Ha például van egy 2 és egy 3 százalékos TKM, akkor nem biztos, hogy minden esetben az elsőt érdemes választani. Ha mindkét opcióhoz 6 százalékos hozam társul, akkor valószínűbb, hogy az alacsonyabb TKM-mel jársz jobban (ha ugyanazokat a szolgáltatásokat kapod mindkét esetben).

Ha azonban a második esetben 8 százalék a hozam akkor a 3 százalékos TKM-mel 5 százalék a nyereséged, míg az első esetben csak 4 százalék. Így fordulhat elő, hogy bár magasabb a TKM, összességében jobban jársz.

Jobban megérted a pénzügyeket, ha vizuálisan is megjelenik a magyarázat? Nézd meg ezt a videót, amiben az is kiderül, hogy pontosan, hogyan kell értelmezni a TKM-et:

A TKM csak egy viszonyítási alapot ad ahhoz, hogy nagyjából össze tudd hasonlítani a lehetőségeket. Azt se felejtsd el, hogy ez a szám csak a költségekről tájékoztat, és a pénzedért kapott szolgáltatásokról nem mond semmit. A díjakon kívül érdemes számos más tényezőt is figyelembe venned.

Nem mindegy például, hogy milyen vagyonkezelő foglalkozik a pénzeddel. Nézd meg alaposan a pénzintézet hátterét is. Egy újonnan alapult biztosítótársaság alacsonyan tartja ugyan a díjait, de egyáltalán nem biztos, hogy olyan stabil háttérrel, befektetési tapasztalattal rendelkezik, mint egy nagy múltú pénzintézet.

Mivel egy hosszú távú befektetésről van szó, érdemes olyan megoldást keresni, ami személyre szabható. A rugalmasságot tekintve azonban vannak eltérések az egyes termékek és biztosítók között. Azt is mindenképpen vizsgálnod kell, milyen eszközalapok érhetők el annál a biztosítónál, amelyiknek a termékét választod. Ezt is érdemes alaposan átvizsgálni.

A pénzintézetek és a termékek abban is eltérhetnek, hogy milyenek a vonatkozó értékkövetési szabályok vagy a kiegészítő fedezetek. Ezek részletes szabályait is fontos megvizsgálnod szerződéskötés előtt.

Ha fontos a kényelem, akkor az is lényeges szempont lehet a választás során, hogy milyen a biztosító online felülete. Ha ragaszkodnál a személyes ügyintézéshez, akkor pedig az, hogy van-e a közeledben fiókja. Milyen hálózaton keresztül történik esetlegesen az értékesítés.

Ahogy a fenti példák is mutatják, a legjobb biztosítás nem választható ki úgy, hogy csak a TKM-re támaszkodsz. Fontos, hogy alaposan utánajárj a részleteknek. Nem jó módszer, ha csak a várható hozamokra és költségekre támaszkodsz. Rengeteg tényezőt kell figyelembe venni a választáskor és ehhez hasznos lehet számodra, ha egy szakember segítségét kéred.

Összességében elmondható, hogy a nyugdíjbiztosítások és az egyéb befektetési célú életbiztosítások sokkal átláthatóbbá és olcsóbbá váltak az etikus szabályozásnak köszönhetően. A mutatót most már az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében is kötelező feltüntetni.

A TKM-mel összehasonlíthatod a különböző opciók költségeit, de nem szabad csak erre támaszkodnod a döntéshozatalkor. Vedd figyelembe, hogy mit mutat meg a TKM és mit nem. Gondolj arra is, hogy mekkora a hozam a költségekhez képest.

Ha igazán jó döntést szeretnél hozni, akkor érdemes szakember segítségét kérned.