EBKM - Mit jelent és mire nem jó?

Az EBKM az Egységesített Betéti Kamatláb Mutató kifejezésből kirakott mozaikszó. Ezzel a számmal fejezhető ki százalékosan, hogy mennyi lesz a nyereséged, ha lekötött betétbe teszed a pénzed. Azért nagyon hasznos, ha ezt a mutatót figyeled, mert a célja az, hogy a bankbetétek összehasonlíthatóak legyenek.

Oké, de miért van szükség egy ilyen egységes mutatóra?

A bankok különbözőképpen adják meg azt, hogy mennyi kamatra számíthatsz egy-egy betét lekötésével. Léteznek olyan pénzintézetek, amik 360 napos bázis alapján állapítják meg a kamatot, de vannak olyanok is, ahol a 365 napot veszik alapul. Ez elsőre nem tűnik jelentősnek, pedig érdemes rá odafigyelned, mivel a napok száma hatással lesz a kifizetett kamat mértékére.

Az is könnyen megtéveszthet, hogy mikor írja jóvá a kamatot a bank. Ha ezt rendszeresen (például havonta) megteszi, akkor már a kapott kamatok is kamatozhatnak, ezt nevezik kamatos kamatnak. Ha csak a lekötés végén kapod meg a kamatot, akkor csak az általad befizetett összeg alapján lesz megállapítva, hogy mennyit kamatozott a pénzed.

Van olyan eset is, amikor a kamat időben sávos, azaz nem állandó a futamidő alatt, hanem az eltelt idővel arányosan változik. Ilyenkor több részre van felosztva a megtakarítás, és általában a soron következő részekre egyre magasabb kamatot adnak. Ilyen van a Magyar Állampapír Plusznál is, amit szuperállampapírnak is szoktak hívni.

A bankok közötti különbségek miatt a kevésbé gyakorlottaknak sokszor a véletlenre kellett bízni a döntést.

Az EBKM mutató bevezetésével, sokkal átláthatóbbá vált a rendszer és könnyebb a választás. Ez egyszerűen hangzik, de várj még, mert nem minden van benne az EBKM-ben.

Nézzük meg először, hogy mit tartalmaz.

A legfontosabb, hogy a várható kamatot éves szinten mutatja meg, így kiküszöbölhető a 360 és 365 napos bázis közötti eltérés. Nem takarja el a kamatos kamat és az év végén tőkésített kamat közötti különbséget, hiszen csak a végső eredménnyel foglalkozik.

Lehet, hogy első olvasásra úgy érzed, hogy felesleges ezzel foglalkoznod, hiszen alig számít az a pár nap vagy néhány száz forint eltérés. Na de mit jelenthet valójában a különbség?

Vegyük például azt a helyzetet, hogy van egy 150 000 forintos megtakarításod, amit befektetsz 4 százalékos kamattal és 200 forintos havi költséggel 1 évre.

Milyen különbséget okozna, ha csak a 4 százalékos kamatot vennéd figyelembe és mi lenne az eltérés akkor, ha az EBKM mutatót néznéd inkább meg?

A befektetésed 6 000 forintot fog kamatozni az év végén. Viszont a havi költség 2 400 forintot fog jelenteni a periódusidő lejártával.

Az EBKM tartalmazza továbbá az olyan költségeket is, mint például a havi számlavezetési díj. Ha ilyen van, azt is le kell vonni a kifizetéskor kifizetett kamat összegéből, hogy megkapd az EBKM mutató értékét. Sőt, ha tovább olvasod, kiderül, hogy van olyan levonás is, amit eleve nem is tartalmaz az EBKM.

Szerencsére nagyon könnyű megtalálnod ezt a mutatót, mert a pénzintézetek honlapján, a bankfiókokban, sőt a reklámokban is fel van tüntetve, hogy mennyi az EBKM-e a lekötött betéteknek.

Egyszerűen össze tudod majd hasonlítani a kamatlábbal, hiszen ezt az értéket is minden esetben ki kell írniuk, méghozzá ugyanakkora méretű betűtípussal.

Nézzünk meg pár lekötött betétet és azt is láthatod, hogy az éves kamat és az EBKM sokszor ugyanaz.

Mint ahogy hitelfelvételkor sem a legjobb ötlet kizárólag a THM mutatóra bízni magad (például személyi kölcsön vagy babaváró hitel felvételénél), úgy a EBKM-nek is megvannak korlátai. A sok hasonlóság ellenére, azt se felejtsd el, hogy az EBKM értéke esetében pont a nagyobb értékkel fogsz jól járni, míg a THM akkor előnyös, ha minél alacsonyabb.

Az egyik lehetséges költség, amivel az EBKM nem számol, az a kamatadó. Ez a költség a kamataid után fizetendő 15 százalékos személyi jövedelemadót jelenti. Tehát ha például lekötsz 1 millió forintot 1 évre 10 százalékos kamattal, akkor a bruttó kamat 100 000 Ft. Ennek a 15 százalékát, vagyis 15 000 Ft-ot kell kifizetned kamatadóként.

Ha TBSZ számlán fektetsz be egy bizonyos bankbetétbe (vagy más megtakarításba), akkor 5 év után nem kell kamatadót fizetned. Ha egy normál számlával teszed ugyanezt, akkor ki kell fizetned a kamatadót. Habár nem számítható bele az EBKM-be a kamatadó, de attól még sokat számíthat, ha jó befektetést szeretnél kötni.

Arra is figyelj oda, hogy a bankszámlának van-e valamilyen számlavezetési költsége. Ezt főleg akkor érdemes figyelni, ha kisebb összeget szeretnél befektetni, mert ilyenkor sokat számít bármilyen plusz költség, amit a bankszámláért számolnak fel. Ha ki akarod zárni a lehetőségét annak, hogy a kiadásaid meghaladják a hozamodat, akkor vannak olyan pénzintézetek is, ahol egyáltalán nincs számlavezetési díj.

Nemcsak a számla fenntartása kerülhet pénzbe, hanem az olyan egyéb szolgáltatások is, mint a biztosítás, betétfeltörés, utalás, csoportos beszedés vagy kártyadíj. Mivel ezek teljesen a számla- és kártyahasználati szokásaidtól és igényeidtől függenek, ezért lehetetlen lenne előre megjósolni és kifejezni az EBKM-ben őket.

Különleges eset, amikor a betéthez befektetés is kapcsolódik. Ezek általában olyan kombinált banki betétek, ahol a pénzed egy kisebb részére viszonylag magas fix kamatot ad a bank, de a nagyobb részét befektetési alapokba, nem garantált hozamú értékpapírokba kell fektetned és sokszor ott is kell tartanod legalább 1-2 évig.

A változó kamatozású betétek esetén azért ne bízz teljesen vakon az EBKM mutató értékében, mert ilyenkor az EBKM-et a legutolsó ismert kamat alapján számolják ki. Ez az érték folyamatosan változhat, úgyhogy korlátozottan használható ilyenkor az EBKM. Ez alól csak az olyan befektetés kivétel, ahol előre fixen megmondják, hogy a különböző periódusokban mennyi lesz a kamat (mint a szuperállampapírnál is).

Figyelj arra, hogy azonos típusú bankbetéteket vess össze a segítségével és nézz utána az egyéb költségeknek is, amik a mutatóban nem jelennek meg.

Ezektől eltekintve az EBKM segíthet a helyes döntés meghozásában.

Ha biztonságra vágysz és a bankbetéteket és az állampapírokat tartod a legjobb választásnak, még akkor sem oldódott meg minden problémád.

A bankbetéteken belül is létezik számos opció és variáció, amik közül válogathatsz. Vannak például fix és változó kamatozású betétek. Az utóbbi esetén a kamatláb általában a jegybanki alapkamathoz van kötve és annak alakulásától függően növekedhet vagy csökkenhet. A fix kamatozás esetén a futamidő végéig állandó marad a hozamod.

Ez egy elég biztonságos lehetőség, hiszen tényleg azt fogod kapni amire számítasz, ám előnytelen lehet abban az esetben, ha a változó kamatozású betéteknél növekedés indul meg. Ennél a kérdésnél például el kell döntened, hogy inkább kockázatot vállalsz és esetleg jobban jársz a váltakozó kamatnál, vagy maradsz a biztos fix kamatnál.

Arra is figyelned kell, hogy a kamatok emelkedése vagy csökkenése várható-e inkább.

Ha az emelkedés a valószínűbb (mint például akkor, ha folyamatosan emelkedik az alapkamat, hogy az inflációt megfékezzék), akkor érdemes lecsapni a változó kamatozású betétekre és jó ötlet lehet rövid futamidőt választani (3-6 hónaposat).

Ellenben, ha inkább kamatcsökkenés várható, akkor lehet, hogy jobb választás a fix kamatozású és hosszabb távú befektetések mellett maradni. Persze a kamatemelkedési és kamatcsökkenési periódusok sem állandóak és például egy váratlan válság hatására gyorsan meg is változhatnak.

Eltérő lehet a különböző termékeknél, hogy hogyan kamatozik a befizetett pénzed. Létezik például fix és sávos kamatozás és ezeket még tovább is bonyolítják a bankok.

Van különbség lekötött és látra szóló bankbetétek között is.

A lekötött verzió választása esetén a számlán lévő pénzedhez nem fogsz majd tudni hozzáférni a betét lejárta előtt, vagy a betét feltörése nélkül. Előnye viszont ennek a típusnak, hogy kedvezőbb kamatozású szokott lenni, mint a látra szóló bankbetétek.

A látra szóló számlák alacsonyabb kamattal járnak. A bank minden napra kiszámolja és megadja a kamatot, amíg a pénz a számlán van. Így mivel ez a konstrukció sokkal rugalmasabb, hiszen bármikor kivehetsz vagy befizethetsz ide még pénzt. A bank számára viszont nem annyira jó, mert nem tudja, hogy meddig számolhat a pénzeddel. Emiatt szoktak a látra szóló számlákon tartott pénzek után alacsonyabb kamatot fizetni.

A választás előtt mindenképpen gondold át, hogy vajon nélkülözni tudod-e majd a közeljövőben a befizetett pénzt. Annak se felejts el utánanézni, hogy mi lenne a következménye, ha fel kellene törnöd a lekötött bankbetétet.

Természetesen ez elsőre ijesztően hangzik, főleg, ha tapasztalat nélkül most lépnél be először a bankbetétek világába. Ne rettenj vissza azonban a döntéstől, hiszen az EBKM mindig ott lesz neked, mint fogódzkodó, ráadásul szakember segítségét is kérheted, ha szükségét érzed.

Összességében a EBKM mutató egy egyszerű és könnyen elérhető kiindulópont, amikor a legjobb banki betét kiválasztása a célod.

Használd ezt a mankót a döntésed meghozatalakor, és legalább annyira lényeges az is, hogy a hiányosságaival is legyél tisztában. Ha nem akarsz rossz döntést hozni, akkor ne felejts el utánanézni a bankszámlád vagy például a bankbetétfeltörés költségeinek sem.

Vedd bele azokat a díjakat is a kalkulációdba, amik téged is érinthetnek, de az EBKM nem mutatja meg őket.

A leglényegesebb tudnivaló talán az, hogy a döntés a te kezedben van, amikor a pénzügyeidről van szó, és egy felelős választáshoz érdemes használnod az olyan támpontokat, amit például az EBKM mutató is megadhat.