Lekötött betét: ezt kell tudnod róla 2022-ben

A befektetők szeretik a lekötött betéteket. Ennek oka az, hogy pont olyanok, mint az ideális befektetés: az összeg lekötésén túl nincs tennivaló vele, csak az időt kell kivárni és feltételek nélkül hozzá lehet férni a pénzhez.

Feltételek nélkül? Nos, hát éppen ez az, ami miatt érdemes jobban megnézni az apró betűt! Csak az első három hónapra adnak magas kamatot, de kötelező érte utána is mindenféle kockázatos befektetésekben tartani a pénzt azért, hogy oda is adják az emelt kamatot? Simán előfordulhat!

Ezért a 2000-es évek végére és a következő évtized elejére szinte vadászattá vált a betétlekötés, olyan nehéz volt egy valódi zsákmányt találni, ha a pénzed lekötött betétben történő fialtatása volt a cél.

A helyzet szerencsére azóta sokat változott. A lekötött betétek referenciájának tekinthető jegybanki alapkamat 2013-tól 2021 nyaráig zajló folyamatos csökkentése, majd megállása évi 0,6 százalékon, gyakorlatilag eltüntette a lekötött betéti piacot. A befektetők jobb megtérülési lehetőségek után néztek például az ingatlanpiacon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020 nyarától 2021 nyaráig történelmi mélyponton tartotta a jegybanki alapkamatot. Azóta, tehát nem egész egy év alatt viszont nyolc alkalommal emelte, amellyel ötszörösére emelkedett a kamat mértéke. Jelenleg évi 2,90 százalék.

Egyértelműen kamatemelkedési periódusban vagyunk tehát, hiszen a lekötött betéti kamatok lekövetik a jegybanki alapkamat - éppen növekvő - alakulását.

Emellett azonban van egy olyan piaci hatás is 2022 tavaszán, amely az emelkedő kamatokon túl is ösztönözheti a befektetőket.

Ez pedig a személyi jövedelemadó visszatérítése.

A magyar kormány intézkedései nyomán 2022 februárjában körülbelül 1,9 millió szülő kapja vissza a 2021. évben befizetett személyi jövedelemadóját. Sok családban nyilvánvalóan megvan a helye a plusz pénznek. Sokaknál akár egy új cél távolabbi elérése miatt, vagy akár azért is, mert még nem döntöttek a pénz sorsáról.

Ilyenkor keresni kell valami olyan lehetőséget, amellyel befektethetik a visszakapott személyi jövedelemadójukat. A befektetéssel az is céljuk lehet, hogy megőrizzék a pénzük értékét.

Több mint 8 éve állt itt utoljára a jegybanki alapkamat, mint ahol most, így a betétkamatok akkor voltak legutóbb hasonló szinten. Most tehát érdemes lehet körbenézned a lekötött betétek piacán is, ha átmenetileg vagy tartósan befektetnéd a visszakapott személyi jövedelemadódat valamilyen értékőrző lehetőségbe.

Elsősorban olyan új lehetőséget érdemes keresni, amellyel nem szükséges sok feltételt teljesítened a kedvező kamat érdekében, és minél több pénzt hoz.

A banknál elhelyezett pénzed alapvetően háromféle betétben lehet, amelyre biztosan kiterjed az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelme. Ez bankonként és betétesenként 100 000 euróig (körülbelül 36 millió forintig), illetve annak megfelelő forint vagy más devizaösszegig védi a betétesek pénzét.

Ezt sokan nem is tartják betétnek igazából, mert ez valójában annyit jelent, hogy beteszed a pénzed a bankszámládra és nem kötöd le (ilyenkor egyszerűen a folyószámládon látod elérhető egyenlegként).

Lehet, hogy ez is kamatozik valamennyit, de általában nagyon keveset, hiszen bármikor hozzányúlhatsz a pénzedhez. Ez a banknak nem jó, mert nem számolhat a pénzeddel hosszú távon.

Ez egy speciális számla és nem minősül lekötött betétnek. Ugyanúgy bármikor hozzáférhetsz a pénzedhez, de ezek a számlák szűkített funkcióval rendelkeznek. Nem kapcsolódik hozzájuk bankkártya, és nem tudsz róluk csoportos beszedést vagy sima átutalást sem indítani.

Ezek annyiban különböznek a szokásos banki folyószámláktól, hogy a szűkített funkciókért cserébe általában picivel magasabb látra szóló kamatot kínálnak.

A látra szóló azt jelenti, hogy nem kell lekötnöd a pénzed egy részét, hanem ami a számládon van a nap végén, arra ad a bank kamatot. Vagyis minden nap megnézi, hogy éppen mennyi pénz volt éjfélkor a számládon, és napi szinten kiszámolja, hogy melyik napra mennyi kamat jár és a következő hónap elején megkapod az előző hónapra járó kamatot.

A pénzedhez ugyan bármikor hozzáférhetsz úgy, hogy visszavezeted a pénzt a folyószámládra, de ennek lehet díja, ami csökkenti a hozamot, sőt még veszteséget is okozhat. Olyan kamatozású megtakarítási számla is van, ahol annál magasabb kamatra számíthatsz minél több pénz van a számládon, vagy minél többet félreteszel havonta.

Ahogy a neve is mondja, ennél az általad kiválasztott összeget lekötöd, vagyis „lezárod” egy bizonyos időre. Ez lehet pár hónap vagy több év is, attól függően, hogy a bankodnál milyen lekötési lehetőségek vannak és mennyi időre tudod a megtakarításodat nélkülözni. Ezért a banktól kamatot kapsz és amíg le van kötve a pénzed, addig nem használhatod.

És a jó hír?

A lekötött betétben lévő pénzedhez is bármikor hozzáférhetsz, de ehhez a betétet fel kell törnöd. Ilyenkor általában nem kapsz kamatot, de pénzt se veszítesz és azonnal elkölthető az addig betétben lévő pénz.

A lekötött betét nagy előnye, hogy a banknál kockázatmentesen elérhető hozamok közül általában erre kapod a legnagyobb kamatot, de cserébe itt a legnagyobbak a kötöttségek. Sőt az igazán magas kamatokhoz még több feltételt teljesítését is előírhatják a bankok.

A lekötött betét lényege ugyanakkor mégis az, hogy kb. 36 millió forintig a pénzed biztonsága garantált és a banki betét legtöbbször teljesen kiszámítható befektetési lehetőség.

A lekötött betéteket többféleképpen lehet csoportosítani. Általában a kamatozás vagy a futamidő alapján érdemes megvizsgálni őket.

Viszont egy másik logika szerint csoportosíthatjuk úgy is, hogy egyszerű lekötött betétről beszélünk, vagy a bank kombinálja valamilyen magasabb hozamú ajánlattal is, esetleg valamilyen feltételt is teljesítened kell a magasabb kamat érdekében.

Bizonyos betéteket csak a bankfiókban vagy csak a netbankon keresztül tudsz elindítani. A lekötött betéted állhat forintban vagy devizában is, erről is lesz szó még.

Végül, létezik olyan lekötött betét is, ahol a kamat helyett meghatározott időszakonként nyerhetsz egy autót, vagy más, értékes vagyontárgyat. Ez azonban már jobban hasonlít a szerencsejátékhoz, azzal a különbséggel, hogy magát a betett pénzedet itt nem bukhatod el – legalábbis kb. 36 millió forintig, legfeljebb nem kapsz érte cserébe semmi pluszt. Ezt nyereménybetétnek hívják.

Nem lekötött betét, de nagyon hasonló – és ugyanúgy kockázatmentes – befektetési lehetőség a tartós befektetési számla (TBSZ). Ez egy speciális számla, amelyről lekötött betét indítható. A lényege, hogy ha legalább 5 évig ezen a számlán van a pénzed, akkor nem kell megfizetni a 15%-os kamatadót. Itt mindent megtudhatsz a tartós befektetési számláról.

A lekötött betétes banki ajánlatok sokszor nagyon vonzónak tűnnek, de figyelni kell a kisbetűs részre is. Segítünk elkerülni a leggyakoribb buktatókat. Megmutatjuk azokat az általános feltételeket, amik mentén a bankok extra kamatot szoktak ajánlani.

A logika mindegyik mögött ugyanaz: a bankok azt szeretnék, ha minél több szálon kötődnél hozzájuk, minél több szolgáltatásukat használnád. Ezzel nem csak egy aktív ügyfelet nyerhetnek maguknak, hanem az egyéb szolgáltatásokon keresztül extra bevételük is lehet. A másik oldalon szerencsére magasabb kamatokat is szoktak ajánlani, ha a plusz feltételeket teljesíted.

Nézzük meg sorjában ezeket!

Az aktív ügyfelek mellett a bankok azt is szeretik, ha az ügyfeleik minél több pénzt tartanak a banknál. Ezért gyakori feltétel, hogy a már régóta a folyószámládon lévő pénzre kevesebb kamatot adnak, vagyis olyan betéteket ajánlanak meglévő pénzre, aminek alacsonyabb a kamata.

Ha viszont új pénzt hozol a bankhoz, vagyis növeled a bankszámlaegyenlegedet, az jó a banknak is és ezért extra kamatot kínálhatnak egyes lekötött betét konstrukcióknál, hogy az a pénz ne menjen át aztán egy másik banknál tartott bankszámládra.

Azt hogy mi számít új pénznek úgy nézik, hogy egy meghatározott dátumhoz képest mennyivel nőtt a bankszámlád egyenlege, de ebből a saját számlák közötti pénzmozgásokat szeretik kizárni.

Régebben ezt a feltételt szerették a kamatvadászok, akik pár havonta mozgatták a pénzüket több bank akciós ajánlatai között. Erre a bankok is rájöttek, így már annyira nem akcióznak ezzel.

Vannak olyan betétek, amik akkor adnak magasabb kamatot, vagy akkor kötheted le bennük a pénzed, ha vállalod, hogy aktív leszel a banknál. Ebbe sok minden beletartozhat:

Ez egy keményebb feltétel, régebben volt ez népszerű. Itt a bank azt kérte, hogy a fizetésedet irányítsd át hozzájuk és maradj is náluk meghatározott ideig.

Ritkán látni olyan betéteket, amiért bárki is elhagyná a meglévő bankját, kivéve ha egyébként is bankot váltana. Illetve ha azt tervezed, hogy egy új banknál intézed a pénzügyeidet, akkor érdemes egy jó bankszámlát is ott választani és megnézni a díjait.

Vannak olyan betéti ajánlatok is, melynél a pénzed egy jelentős részét - akár kétharmadát, háromnegyedét is - egy kockázatos befektetésbe helyezi a bank és csak a maradékot tartja fix kamatozású lekötésben. Erre a részre általában nagyon magas kamatot szokott adni, persze ezt is csak pár hónapra. Vigyázz, mert itt könnyen lehet, hogy nem azt kapod a végén, amire számítottál.

A másik nagyobb részre – ami kockázatosabb befektetéseket tartalmazhat - a hozam egyáltalán nem biztos, sőt a betett pénzed egy részét is elveszítheted. Így összességében akár bukhatsz is ezen.

Ezekre azonban már nem nyújt támpontot az EBKM mutató, hiszen az a kapcsolt befektetések hozamaival és költségeivel nem számol, csak a bankbetét részével. Ilyen esetekben érdemes érdeklődni arról, hogy a pénzed milyen kockázatnak van kitéve, létezik-e garantált hozam, vagy tőkevédelem.

Most, hogy már kezded átlátni, hogy ez nem is olyan egyszerű, nézzük meg, hogy a kamatozásról mit érdemes tudni.

A betéti ajánlatok mellett általában egy százalékos mutatót fogsz látni és egy EBKM rövidítéssel megjelölt másik százalékos értéket. Ez egyszerűnek tűnik, de mivel 4 féle kamatszámítási logika van, érdemes jobban megvizsgálni, hogy milyen típusú az adott betét kamata.

Kezdjük a legegyszerűbbel!

A legegyszerűbb és legkönnyebben érthető, átlátható betét a fix kamatozású. Legjobb esetben itt a teljes futamidőre is fix a kamat – tehát hiába változik a lekötési idő alatt például a jegybanki alapkamat, ez a betétedre nincs semmilyen hatással. A lekötés elején forintra pontosan ki tudod számolni, hogy a végén mennyi kamatot kapsz.

A kamatozás lehet fix a lekötött összeg szempontjából is. Tehát mindegy, hogy 1 forintot kötsz le, vagy 10 milliót, ugyanakkora mértékű kamatot fog a bank neked adni. Ez könnyen átlátható, sokan ezért szeretik.

Így például fix 5 százalékos éves kamatnál könnyen ki tudod számolni, hogy például egymillió forintra 50 000 forint kamatot kapsz az egy év letelte után. Pontosabban ebből lejön majd még a 15%-os kamatadó.

Létezik olyan fix kamatozás is, melyet küszöbösnek vagy lépcsősnek hívnak. Ez csak eggyel bonyolultabb a fix kamatozású betétnél, viszont ezzel jól is járhatsz.

A lépcsős kamatozás azt jelenti, hogy a bank különböző összegsávokat csinál és mindegyikhez más kamatot ad. Ezen a képen mutatunk egy példát egy általunk kitalált 1 éves betétre, hogy könnyebben megértsd.

Tehát ha 50 000 forintot kötsz le, akkor csak 1%-os kamatot kapsz. De ha már 500 000 forintot le tudsz kötni, akkor a teljes pénzedre megkapod a legmagasabb 6%-os kamatot.

Egyszerű, nem? Minél több pénzt tudsz nélkülözni, a bank annál magasabb kamatot ad. Az ilyen kamatozást azért találták ki a bankok, hogy motiváljanak, hogy minél több pénzt leköss.

Ha figyelmes vagy, akkor ezt ki is tudod használni. A fenti példánál maradva, ha eredetileg 480 000 forintot akartál lekötni, de látod, hogy ha még 20 000 forintot hozzáteszel, akkor sokkal jobban jársz, mert ezzel extra kamatot is el tudsz érni. Így csak kicsivel kellett többet lekötni, de mégis az egész 500 000 forintodra megkapod a 6%-os kamatot.

Ezt még tudják bonyolítani a bankok olyan módon, amivel már annyira nem jársz jól. Nézzük meg ezt is!

Eggyel nehezebben átlátható konstrukció az összegben sávos kamatozás. Egy betét kamatozása fix vagy sávos lehet, tehát ilyen szempontból további bonyolítás már nincs.

A sávos kamatozás lényege, hogy a bank kitalál különböző összegsávokat és azokhoz különböző kamatokat. Általában a magasabb sávokra (összegekre) magasabb kamatot adnak. Ez abban különbözik a lépcsős kamatozástól, hogy a berakott pénzed folyamatosan „tölti fel” a sávokat, tehát mindig az adott sávban lévő kamatot kapod meg.

Nézzük meg ezt is egy általunk kitalált példán 1 éves sávos kamatozású betétre. Ha például 100 000 forintod van, akkor egyszerű a matek, mert 1%-os kamatot kapsz, könnyű kiszámítanod a kamatot.

De ha már 200 000 forintod van, akkor az első 100 000 forintodra 1%-os kamatot kapsz és a „második” 100 000 forintodra (vagyis a 100 001 – 200 000 forint közötti sávra) 2%-os kamatot. Ez összességében azt jelenti, hogy csak évi 1,5%-os kamatot kapsz.

Viszont ha ez nem sávos, hanem lépcsős kamatozású betét lenne, akkor 2%-os kamatot kapnál az egész pénzedre, amivel jobban járnál.

Azt pedig fejben még nehezebb kiszámolni, ha 1 milliót kötnél le a fenti példánál maradva, mert 6 féle különböző kamatot kapnál.

A sávos kamatozás nem mindig rossz, mert ha például valaki 20 milliót kötne le, akkor mivel a példánknál maradva a pénz nagy részére (egészen pontosan 19,5 millió forintra) már a 6%-os kamatot kapná, így annyira nem fáj, hogy az első 500 000 forintra sávok vannak.

A lényeg, hogy mindig kérdezz rá, hogy ha ilyen sávokat látsz, hogy a betét lépcsős vagy sávos kamatozású. Általában a lépcsős egyszerűbb és jobban jársz vele.

Ez hasonló az előzőhöz, de itt nem összeg szerint, hanem lekötési idő (futamidőnek is hívják) szerint bontja sávokra a bank a kamatot. Ezzel akár jól is járhatsz, érdemes megismerni.

Nézzünk példaként egy 6 hónapos betétet. Ha ez fix kamatozású lenne és 5% a kamat, akkor egyszerű a matek. Ezeknél általában ha a futamidő vége előtt akár csak egy nappal feltöröd a betétet, akkor a teljes kamatot elveszíted.

Ezzel szemben az időben sávos kamatozású betétnél több részre van osztva a példánknál maradva a 6 hónapos lekötési idő. Nézzük meg egy példán keresztül:

Tehát a teljes pénzedre az első hónapban még csak 1,10%-os éves kamatot kapsz, de az utolsó hónapban már 5,50 százalékot. Nem tudod átugrani az első 5 hónapot és egyből a legmagasabb kamatot megkapni. Azt csak egy hónapon keresztül fogod kapni, ha addig persze nem töröd fel a betétet.

Te sem tudtad fejben kiszámolni, hogy mennyi lesz az éves kamata ennek a 6 hónapos lekötésnek?

A helyes válasz 3,30%, ahogy azt a jobb szélső oszlop is mutatja (ilyenkor hasznos az EBKM). Viszont ezt nem kell fejben kiszámolnod, a bank ezt feltünteti.

Oké, de miért jó ez nekem?

Az időben sávos kamatozású betéteknél általában a bankok rugalmasabbak a betét feltörésekor. A fenti példánk az egyik bank valós betéti ajánlata. Náluk ha az adott hónap utolsó napján töröd fel a betétet, akkor a teljes addigi időszakra megkapod a kamatokat.

Tehát ha a 4. hónap végén feltöröd a betétet, akkor a táblázat alapján ennél a betétnél 2,48%-os kamatot kapsz. Ha nem egy időben sávos kamatozású betét lenne, akkor jó eséllyel semennyi kamatot sem kapnál feltörés esetén.

Összefoglalva: A sávos kamatozású betéttel jól is járhatsz, ha idő előtt fel kell törnöd a betétet. A lényeg viszont, hogy a lejáratkor összesen mennyi éves kamatot fizet, ez alapján érdemes más betétekkel összehasonlítanod.

Jó hír, hogy egyszerre összegben és időben is sávos kamatozású betéttel még nem találkoztunk, ennyire már nem bonyolítják meg a bankok az ajánlataikat.

Sokat hallhattuk az utóbbi időben, hogy a jegybanki alapkamat folyamatosan emelkedik és ez nem lesz jó azoknak, akiknek hitele van.

Viszont betétlekötésnél ebből akár extra nyereséget is tudsz csinálni, ha olyan betétet választasz, ami a lekötés alatt követi az alapkamat emelkedését. Megmutatjuk hogyan!

Eddig a fix és a sávos kamatozású betéteket néztük meg. Ezeknek közös jellemzője, hogy habár a kamat kiszámításának a logikája más, de mégis a lekötéskor pontosan tudod, hogy mennyi kamatot fog fizetni.

Ez általában jó, de ha arra számítasz, hogy a kamatok (főleg a jegybanki alapkamatra gondolunk) emelkedni fognak a lekötési idő alatt, akkor jobban járhatsz változó kamatozású betétekkel.

Ahogy a neve is mondja, a kamat változhat a futamidő alatt, tehát akár csökkenhet is, így ebben van némi kockázat.

Ez hogy működik?

A kamat változását a bank valamilyen pénzpiaci feltételhez - például inflációhoz vagy jegybanki alapkamathoz, esetleg a bank saját referenciakamatához - kötheti. Fontos, hogy ez egy publikus szám, amit bárki ellenőrizhet.

Ilyenkor a bank által közölt kamat ilyesmi szokott lenni:

Éves kamat: aktuális MNB jegybanki alapkamat + 1,10% (EBKM: 4%, a 2022.02.09-én érvényes MNB alapkamat alapján).

Persze ezeknek a betéteknek is van egy lekötési idejük, például 1 év, és a bank mindennap ellenőrzi a futamidő alatt, hogy éppen mennyi volt a jegybanki alapkamat. Így ha emelkedik az alapkamat, akkor egyre több pénzt hoz az ilyen típusú betét.

Az Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) sajnos itt nem annyira használható, mivel senki se tudja, hogy jövő hónapban mennyi lesz a jegybanki alapkamat.

Most, hogy már mindent tudsz a forintbetétekről, nézzük meg, hogy mit tehetsz ha például euróban vagy más devizában van a megtakarításod!

A kamatozás eddig ismertetett fajtáiban nem különbözik a forintbetététől, de itt kell megemlíteni a devizabetétet is. Ennek az a lényege, hogy nem forintban, hanem devizában történik a betét lekötése.

Igazából csak abban különbözik a forintbetéttől, hogy árfolyamkockázattal is számolnod kell. Ha árfolyamemelkedésre számítasz a futamidő alatt, akkor - forintba átszámítva - a kamaton felül árfolyamnyereséget is zsebre tehetsz, ha pedig árfolyamcsökkenésre, akkor árfolyamveszteséget, vagyis a tőkéd csökkenhet is.

A devizában történő befektetést ezért csak óvatos, körültekintő módon javasoljuk, elsősorban akkor, ha a jövedelmed vagy a vagyonod devizában van és nem szeretnéd forintra átváltani. Illetve ha nem forintban költöd el, mert például nem - vagy nem csak - Magyarországon élsz.

A lekötött betétnél a bank megkövetelhet, sőt általában meg is követel egy minimumösszeget (itt mindegy, hogy forint vagy devizabetétről beszélünk). Ez azt jelenti, hogy amíg a pénzed ezt az összeget nem éri el, addig nem élhetsz az adott ajánlattal.

Ez inkább csak érdekesség, bár a forintra pontos konkrét kamat megállapításában van jelentősége. Többféle kamatszámítási módszer is létezik, melyek között apró különbségek vannak. Ha teljesen biztosra akarsz menni, akkor érdemes megkérdezni a bankodat, hogy melyiket alkalmazza, bár általában az anyabank dönti el ezt a kérdést.

Magyar bankok közül van aki 360 nappal számol és van aki 365 nappal. Ez igazából minimális különbséget fog jelenteni a kapott kamatnál. Illetve a bankok logikája eltér abban is, hogy a betét lejárati napjára adnak-e kamatot vagy sem. Viszont ezek olyan apró részletek, amikkel már nem érdemes foglalkoznod.

A kamatos kamat gyakori fogalom a közbeszédben és külön jelentőséget tulajdonítanak neki, amellyel sok pénz kereshető.

Valójában tényleg több pénz kereshető vele, de inkább csak magas kamatkörnyezetben nagyobb összegek lekötésekor vagy ha több évtizedről beszélünk. Ennél rövidebb időtávban csak korlátozott az előnye, bár tényleg létezik.

A lényege az, hogy a kamatot általában egy éves szintre adják meg, hogy az összehasonlítható legyen más ajánlatokkal. Azaz úgy fogalmaznak, hogy évi 6 százalékos kamat, de ez nem biztos, hogy egy évre szól. Lehet az ajánlat 3 hónapos is, ekkor ténylegesen 6/4, azaz 1,5 százalékos kamatot kapsz 3 hónap után, míg mondjuk egy két éves futamidő esetén 12 százalékot két év után.

Egyszer azonban minden lekötött betét lejár, amit után újra le lehet kötni. Azért, hogy ezzel ne kelljen foglalkoznod, a lekötés nem csak egyszeri - más néven eseti - lehet, hanem úgynevezett ismétlődő is. Ekkor a futamidő lejárta után a bank ismét leköti a betétedet, ami neked kényelmes, hiszen nem kell vele foglalkoznod és nem felejted el.

Az egyszeri vagy ismétlődő lekötés eldöntésekor általában arról is lehet rendelkezni, hogy mi történjen a kamattal. Más szóval, a kamat a folyószámlára kerüljön, és ezzel kikerüljön a betétlekötés alól, vagy a kamat is tőkésedjen (vagyis az is le legyen kötve az új betétben).

Így, hogy már a legjobb kamatozású konstrukciót ki tudod szúrni és a hosszú távú ismétlődő megtakarításokban is látod az erőt nézzük meg, hogy milyen költségekkel kell számolnod a lekötött betéteknél!

A kamatadó egy olyan adó, amelyet a bank minden kifizetett lekötött betét vagy látra szóló kamatból levon és bevall, majd be is fizet az államkasszába. Ezzel neked egyáltalán nem kell foglalkoznod, fel sem kell tüntetned semmilyen adóbevallásban.

Amikor egy kamatot látsz ebben az útmutatóban a példák között, vagy egy banki hirdetményben, hirdetésben, az mindig a kamatadó előtti kamatot jelenti.

A kamatadó hazánkban a rendszerváltás óta volt már 20 százalékos, 10 százalékos, 0 százalékos, 16 százalékos, majd 2016. január 1. óta 15 százalékos. Jelenleg együtt mozog az egykulcsos személyi jövedelemadó mértékével.

A kamatadón felül egy átmeneti időszakban kellett fizetni 6 százalékos ehót (egészségügyi hozzájárulást) is, de ezt 2017 óta nem kell megfizetni.

A kamatadó csak a kamatot terheli, a befektetett pénzedet nem. Tehát ha 1 százalékos kamatot kapsz a 100 000 forintodra egy év alatt, az 1 000 forintos kamatot jelent. Ekkor a kamatadó 150 forint lesz, azaz a kamat kifizetésekor 850 forintot kapsz majd.

A kamatadó speciális esetekben elkerülhető. Az egyik ilyen, ha tartós befektetési számlán (tbsz) tartod a pénzed. Ebben az esetben az első naptári év, mint gyűjtőév vége után 5 évvel válik kamatadó-mentessé a befektetésed. Azaz szélsőséges esetben akár 6 év múlva, ha a gyűjtőév legelső napján már elhelyezted a pénzed.

Egy másik speciális eset, amikor magyar állampapírba fektetsz. A 2019. június 1-je után vásárolt állampapírok kamatadó-mentesek. A kamatadó-mentesség visszamenőleg azonban nem érvényes, tehát aki 2019. június 1-ig vett magyar állampapírt, annak még ki kell fizetnie a lejáratkor a 15 százalékos kamatadót.

A lekötött betétek az Országos Betétbiztosítási Alap védelme alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bankonként és betétesenként 100 000 euróig, illetve annak megfelelően átszámított forintösszegig, ha a betét forintban van, teljes körű védelmet élvez a lekötött vagy látra szóló pénzed a bankban. A védelem - a fenti összeghatárig - a kamatokra is vonatkozik.

A bankonként és betétesenként azt jelenti, hogy ha 150 000 euród, illetve annak megfelelő forintösszeged van, akkor azt két természetes személy - például te és a házastársad - tudja csak maximálisan lefedni a kamatokkal együtt ugyanannál a banknál.

Vagy az is jó, ha te egyedül osztod meg a 150 000 eurós betétedet két bank között, tehát egyiknél elhelyezel mondjuk 75 000 eurót, és a másiknál is. Ekkor ugyanolyan védelmet kapsz a két banknál egyedül, mint két betétes egy banknál együttesen.

Ha vállalkozásként, vállalkozóként - üzleti bankszámlán - is tartasz pénzt, és lakossági ügyfélként lakossági bankszámlán egy banknál, az két személynek, azaz kétszer 100 000 eurós védelemnek minősül.

Ez még akkor sem működik, ha két különböző lakossági bankszámlán, elkülönítve tartod egyiket a másiktól! Ezekben az esetekben a pénzed tartsd két külön banknál, ha azok együttesen meghaladnák a 100 000 eurót a kamatokkal együtt!

A betétbiztosításról itt olvashatsz részletesen.

A pénzed már biztonságban van akár bankcsőd esetén is, de mi van akkor, ha a választott lekötési idő előtt van szükséged a pénzre?

Az élet néha hoz váratlan helyzeteket, amikor előre nem látható időpontban pénzre van szükség. Ha ilyenkor le van kötve a pénzed a bankban, és nem tudsz máshoz nyúlni, akkor kénytelen vagy feltörni.

A feltörés esetére a bank előre megszabja, hogy mennyi kamatot fizet ki a lejárat előtt felvett pénzedre. Ez lehet nulla is. Ezzel jó tisztában lenni, mielőtt lekötöd a pénzed.

Egy másik lehetőség, melyet nyújthat a bankod, de ez nem törvényszerű, az a részkivét lehetősége. Ekkor a kivett pénzre a kamatot részben vagy egészében elveszted, de amennyi pénzt bent hagysz, az az eredeti feltételekkel kamatozik tovább.

Az, hogy ezt a bankod nyújtja-e, érdemes a lekötés előtt megkérdezned, és ez lehet egy betétválasztási szempont is. Akár még úgy is, hogy ennél a konstrukciónál valamivel kevesebb a kamat, de cserébe nem veszítheted el a teljes kamatot, ha közbejön valami.

A lekötött betét feltörésének lehet külön díja, amit a bank szintén előre megszab.

Általában, a betét lekötése előtt pontosan érdeklődj a betétfeltörés feltételeiről is, mert betétlekötés után már nem tudsz ebben a kérdésben dönteni, hanem teljesen el kell fogadnod a bankod feltételeit.

Azon túl, hogy a pontos lekötött betét konstrukció kiválasztása során körültekintő vagy, létezik még egy taktika, amely segíthet, ha pénzre van szükséged:

Tehát összességében válassz optimálisan, minden szempont figyelembevételével, ne csak a kamatot figyeld egyedül! Különben előfordulhat, hogy egy előnyösebb kamat miatt többet buksz, ha mégis hozzá kell nyúlni a lekötött betéthez a futamidő lejárta előtt, mintha egy kisebb kamatozású, de cserébe rugalmasabb ajánlatot választasz.

Nagyon ritkán, de találkozhatsz olyan ajánlattal, ahol a lekötött betét fedezete mellett hitelt vehetsz fel.

Kérdezheted, hogy ennek mi értelme van, hiszen ott a lekötött betéted, akkor inkább megszünteted azt és nem fizetsz kamatot a hitel után.

Ennek a speciális konstrukciónak akkor van értelme, ha a lekötött betét futamideje alatt van szükséged a pénzre, amit előre nem láttál. Főleg akkor, ha minél inkább a futamidő vége felé jársz a lekötött betétnél és minél kisebb összegre van szükséged a lekötött betétből. Ezekben az esetekben ugyanis nagyon sokat veszíthetsz a hozzáférésért cserébe.

Ha nem tudod ismerősöktől, vagy más módon előteremteni a lekötött betét lejáratáig a szükséges pénzt, akkor érdemes a lekötött betéted fedezetére kérned ilyen hitelt, ha a bankod nyújt ilyet.

Ez esetben fizetsz ugyan némi hitelkamatot, de nem bukod el a lekötött betéted kamatát és összességében előnyösen jössz ki ebből a helyzetből.

Természetesen, főleg kisebb összegre felvehetsz személyi kölcsönt is, de a lekötött betét fedezete melletti hitelek kamata általában kedvezőbb, mint a személyi kölcsönöké.