Lekötött betét kalkulátor 2024

Az OTP, MBH, CIB, Raiffeisen és az Erste is csak legfeljebb évi 0,1 százalékos kamatot ad még akkor is, ha friss pénzt viszel a bankba. Néhány speciális betétjük van, ami kicsit magasabb kamatot ad, de ezeknek az a feltétele lehet, hogy például legyen előtte értékpapírod, vagy most vegyél olyan befektetési termékeket, amikkel akár veszteséged is lehet. Ezeket nem ajánljuk, mert épp az a jó egy lekötött betétben, hogy egyszerű.

Nézzük meg, mit ajánlanak a közepes bankok!

A Gránit Banknak több bankbetét közül is választhatsz náluk, de ezekre adják a legmagasabb kamatot most:

Ha nincs náluk bankszámlád, akkor akár online is tudsz nyitni egyet. Több olyan bankszámlájuk is van aminél nem kell a fizetésedet oda utaltatnod és a számlavezetés is ingyenes. Szelfis számlanyitásnál egy mostani akció miatt még 10 000 forint jóváírást is kapsz. Mindkét betétet a mobilbankjukon keresztül könnyen lekötheted vagy akár fel is törheted.

A MagNet Bank kínálatában több jó betéti ajánlat is van. A Prizma Forint Betét a legérdekesebb. Ezt 3 hónapra is lekötheted fix 5,06%-os éves kamattal.

A Mentor-Szféra Plusz Program is kedvező lehet hosszabb távra. Ennek 3 éves a futamideje, és a jegybanki alapkamat mínusz 3,25 százalékos, azaz jelenleg 4,00 százalékos éves kamata van. A kamatot 3 havonta fizetik ki és ugyanolyan gyakran egyeztetik a jegybanki alapkamattal.

A 3 éves időszak után egy egyszeri 0,15 százalékos kamatprémiumot is fizetnek. A MagNetnél is van olyan bankszámla, aminél nincs számlavezetési díj és online is megnyithatják az új ügyfelek. Mobilbankon keresztül könnyen lekötheted és fel is törheted a betétet.

A banknál elhelyezett pénzed alapvetően háromféle betétben lehet.

Annyit jelent, hogy beteszed a pénzed a bankszámládra és nem kötöd le (ilyenkor egyszerűen a folyószámládon látod elérhető egyenlegként).

A látra szóló azt jelenti, hogy nem kell lekötnöd a pénzed egy részét, hanem ami a számládon van a nap végén, arra ad a bank kamatot. Vagyis minden nap megnézi, hogy éppen mennyi pénz volt éjfélkor a számládon, és napi szinten kiszámolja, hogy melyik napra mennyi kamat jár és a következő hónap elején megkapod az előző hónapra járó kamatot.

Lehet, hogy ez is kamatozik valamennyit, de általában nagyon keveset, hiszen bármikor hozzányúlhatsz a pénzedhez. Ez a banknak nem jó, mert nem számolhat a pénzeddel hosszú távon.

Ez egy speciális számla és nem minősül lekötött betétnek. Ugyanúgy bármikor hozzáférhetsz a pénzedhez, de ezek a számlák szűkített funkcióval rendelkeznek. Nem kapcsolódik hozzájuk bankkártya, és nem tudsz róluk csoportos beszedést vagy átutalást sem indítani.

Ezek annyiban különböznek a szokásos banki folyószámláktól, hogy a szűkített funkciókért cserébe általában picivel magasabb látra szóló kamatot kínálnak.

A pénzedhez ugyan bármikor hozzáférhetsz úgy, hogy visszavezeted a pénzt a folyószámládra, de ennek lehet díja, ami csökkenti a hozamot, sőt még veszteséget is okozhat. Olyan kamatozású megtakarítási számla is van, ahol annál magasabb kamatra számíthatsz minél több pénz van a számládon, vagy minél többet félreteszel havonta.

Ahogy a neve is mondja, ennél az általad kiválasztott összeget lekötöd, vagyis „lezárod” egy bizonyos időre. Ez lehet pár hónap vagy több év is, attól függően, hogy a bankodnál milyen lekötési lehetőségek vannak és mennyi időre tudod a megtakarításodat nélkülözni. Ezért a banktól kamatot kapsz és amíg le van kötve a pénzed, addig nem használhatod.

A lekötött betétben lévő pénzedhez is bármikor hozzáférhetsz, de ehhez a betétet fel kell törnöd. Ilyenkor általában nem kapsz kamatot, de pénzt se veszítesz és azonnal elkölthető az addig betétben lévő pénz.

A lekötött betét nagy előnye, hogy a kockázatmentesen elérhető banki megtakarítások közül általában erre kapod a legnagyobb kamatot, de cserébe itt a legnagyobbak a kötöttségek. Sőt az igazán magas kamatokhoz még több feltétel teljesítését is előírhatják a bankok.

A lekötött betéteket többféleképpen lehet csoportosítani. Általában a kamatozás vagy a futamidő alapján érdemes megvizsgálni őket.

Egy másik logika szerint csoportosíthatjuk úgy is, hogy egyszerű lekötött betétről beszélünk, vagy a bank kombinálja valamilyen magasabb hozamú ajánlattal is, esetleg valamilyen feltételt is teljesítened kell a magasabb kamat érdekében.

Bizonyos betéteket csak a bankfiókban vagy csak a netbankon keresztül tudsz elindítani. A lekötött betéted állhat forintban vagy devizában is, erről is lesz szó még.

Létezik olyan lekötött betét is, ahol a kamat helyett meghatározott időszakonként nyerhetsz egy autót, vagy más, értékes vagyontárgyat. Ez azonban már jobban hasonlít a szerencsejátékhoz, azzal a különbséggel, hogy magát a betett pénzedet itt nem bukhatod el – legalábbis kb. 40 millió forintig, legfeljebb nem kapsz érte cserébe semmi pluszt. Ezt nyereménybetétnek hívják.

Nem lekötött betét, de nagyon hasonló – és ugyanúgy kockázatmentes – befektetési lehetőség a tartós befektetési számla (TBSZ). Ez egy speciális számla, amelyről lekötött betét indítható. A lényege, hogy ha legalább 5 évig ezen a számlán van a pénzed, akkor nem kell megfizetni a 15 százalékos kamatadót.

A lekötött betétes banki ajánlatok sokszor nagyon vonzónak tűnnek, de figyelni kell a kisbetűs részre is. Segítünk elkerülni a leggyakoribb buktatókat. Megmutatjuk azokat az általános feltételeket, amik mentén a bankok extra kamatot szoktak ajánlani.

A logika mindegyik mögött ugyanaz: a bankok azt szeretnék, ha minél több szálon kötődnél hozzájuk, minél több szolgáltatásukat használnád. Ezzel nem csak egy aktív ügyfelet nyerhetnek maguknak, hanem az egyéb szolgáltatásokon keresztül extra bevételük is lehet. A másik oldalon szerencsére magasabb kamatokat is szoktak ajánlani, ha a plusz feltételeket teljesíted.

Az aktív ügyfelek mellett a bankok azt is szeretik, ha az ügyfeleik minél több pénzt tartanak a banknál. Ezért gyakori feltétel, hogy a már régóta a folyószámládon lévő pénzre kevesebb kamatot adnak.

Ha viszont új pénzt hozol a bankhoz, vagyis növeled a bankszámlaegyenlegedet, az jó a banknak is és ezért extra kamatot kínálhatnak egyes lekötött betét konstrukcióknál.

Azt hogy mi számít új pénznek úgy nézik, hogy egy meghatározott dátumhoz képest mennyivel nőtt a bankszámlád egyenlege, de ebből a saját számlák közötti pénzmozgásokat szeretik kizárni.

Vannak olyan betétek, amik akkor adnak magasabb kamatot, vagy akkor kötheted le bennük a pénzed, ha vállalod, hogy aktív leszel a banknál. Ebbe sok minden beletartozhat:

Itt a bank azt kérte, hogy a fizetésedet irányítsd át hozzájuk és maradj is náluk meghatározott ideig.

Ritkán látni olyan betéteket, amiért bárki is elhagyná a meglévő bankját, kivéve ha egyébként is bankot váltana. Illetve ha azt tervezed, hogy egy új banknál intézed a pénzügyeidet, akkor érdemes egy jó bankszámlát is ott választani és megnézni a díjait.

Vannak olyan betéti ajánlatok is, melynél a pénzed egy jelentős részét - akár kétharmadát, háromnegyedét is - egy kockázatos befektetésbe teszi a bank és csak a maradékot tartja fix kamatozású lekötésben. Erre a részre általában nagyon magas kamatot szokott adni, persze ezt is csak pár hónapra. Vigyázz, mert itt könnyen lehet, hogy nem azt kapod a végén, amire számítottál.

A másik nagyobb részre – ami kockázatosabb befektetéseket tartalmazhat - a hozam egyáltalán nem biztos, sőt a betett pénzed egy részét is elveszítheted. Így összességében akár bukhatsz is ezen.

Ezekre azonban már nem nyújt támpontot az EBKM mutató, hiszen az a kapcsolt befektetések hozamaival és költségeivel nem számol, csak a bankbetét részével. Ilyen esetekben érdemes érdeklődni arról, hogy a pénzed milyen kockázatnak van kitéve, létezik-e garantált hozam, vagy tőkevédelem.

A betéti ajánlatok mellett általában egy százalékos mutatót fogsz látni és egy EBKM rövidítéssel megjelölt másik százalékos értéket. Ez egyszerűnek tűnik, de mivel 4 féle kamatszámítási logika van, érdemes jobban megvizsgálni, hogy milyen típusú az adott betét kamata.

Kezdjük a legegyszerűbbel!

A legegyszerűbb és legkönnyebben érthető, átlátható betét a fix kamatozású. Legjobb esetben itt a teljes futamidőre is fix a kamat – tehát hiába változik a lekötési idő alatt például a jegybanki alapkamat, ez a betétedre nincs semmilyen hatással. A lekötés elején forintra pontosan ki tudod számolni, hogy a végén mennyi pénzt kapsz.

A kamatozás lehet fix a lekötött összeg szempontjából is. Tehát mindegy, hogy 1 forintot kötsz le, vagy 10 milliót, ugyanakkora mértékű kamatot fog a bank neked adni. Ez könnyen átlátható, sokan ezért szeretik.

Így például fix 5 százalékos éves kamatnál könnyen ki tudod számolni, hogy például egymillió forintra 50 000 forint kamatot kapsz az egy év letelte után. Pontosabban ebből lejön majd még a 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szocho.

Létezik olyan fix kamatozás is, melyet küszöbösnek vagy lépcsősnek hívnak. Ez csak eggyel bonyolultabb a fix kamatozású betétnél, viszont ezzel jól is járhatsz.

A lépcsős kamatozás azt jelenti, hogy a bank különböző összegsávokat állapít meg és mindegyikhez más kamatot ad. Mutatunk egy példát egy általunk kitalált 1 éves betétre, hogy könnyebben megértsd.

Tehát ha 50 000 forintot kötsz le, akkor csak 1 százalékos kamatot kapsz. De ha már 500 000 forintot le tudsz kötni, akkor a teljes pénzedre megkapod a legmagasabb 6 százalékos kamatot.

Minél több pénzt tudsz nélkülözni, a bank annál magasabb kamatot ad. Az ilyen kamatozást azért találták ki a bankok, hogy motiváljanak, hogy minél több pénzt leköss.

Ha figyelmes vagy, akkor ezt ki is tudod használni. A fenti példánál maradva, ha eredetileg 480 000 forintot akartál lekötni, de látod, hogy ha még 20 000 forintot hozzáteszel, akkor sokkal jobban jársz, mert ezzel extra kamatot is el tudsz érni. Így csak kicsivel kellett többet lekötni, de mégis az egész 500 000 forintodra megkapod a 6 százalékos kamatot.

Eggyel nehezebben átlátható konstrukció az összegben sávos kamatozás. Egy betét kamatozása fix vagy sávos lehet, tehát ilyen szempontból további bonyolítás már nincs.

A lépcsős kamatozás során a berakott pénzed folyamatosan „tölti fel” a sávokat, tehát mindig az adott sávban lévő kamatot kapod meg.

Nézzük meg ezt is egy általunk kitalált példán 1 éves sávos kamatozású betétre. Ha például 100 000 forintod van, akkor egyszerű a matek, mert 1 százalékos kamatot kapsz, könnyű kiszámítanod a kamatot.

De ha már 200 000 forintod van, akkor az „első” 100 000 forintodra 1 százalékos kamatot kapsz és a „második” 100 000 forintodra (vagyis a 100 001 – 200 000 forint közötti sávra) 2 százalékos kamatot. Ez 200 000 forint lekötésénél ebben a példában összességében azt jelenti, hogy csak évi 1,5 százalékos kamatot kapsz.

Viszont ha ez nem sávos, hanem lépcsős kamatozású betét lenne, akkor 2 százalékos kamatot kapnál az egész pénzedre, amivel jobban járnál.

Azt pedig fejben még nehezebb kiszámolni, ha 1 milliót kötnél le a fenti példánál maradva, mert 6 féle különböző kamatot kapnál.

A sávos kamatozás nem mindig rossz, mert ha például valaki 20 milliót kötne le, akkor mivel a példánknál maradva a pénz nagy részére (egészen pontosan 19,5 millió forintra) már a 6 százalékos kamatot kapna, így annyira nem fáj, hogy az első 500 000 forintra alacsonyabb kamatozású sávok vannak.

A lényeg, hogy mindig kérdezz rá, hogy ha ilyen sávokat látsz, hogy a betét lépcsős vagy sávos kamatozású. Általában a lépcsős egyszerűbb és jobban jársz vele.

Ez hasonló az előzőhöz, de itt nem összeg szerint, hanem lekötési idő (futamidőnek is hívják) szerint bontja sávokra a bank a kamatot. Ezzel akár jól is járhatsz, érdemes megismerni.

Nézzünk példaként egy 6 hónapos betétet. Ha ez fix kamatozású lenne és 5 százalék a kamat, akkor egyszerű a matek. Ezeknél általában ha a futamidő vége előtt akár csak egy nappal feltöröd a betétet, akkor a teljes kamatot elveszíted.

Ezzel szemben az időben sávos kamatozású betétnél több részre van osztva a példánknál maradva a 6 hónapos lekötési idő. Nézzük meg egy példán keresztül:

Tehát a teljes pénzedre az első hónapban még csak 1,10 százalékos éves kamatot kapsz, de az utolsó hónapban már 5,50 százalékot. Nem tudod átugrani az első 5 hónapot és egyből a legmagasabb kamatot megkapni. Azt csak egy hónapon keresztül fogod kapni, ha addig persze nem töröd fel a betétet.

Te sem tudtad fejben kiszámolni, hogy mennyi lesz az éves kamata ennek a 6 hónapos lekötésnek?

A helyes válasz 3,30 százalék, ahogy azt a jobb szélső oszlop is mutatja (ilyenkor hasznos az EBKM). Viszont ezt nem kell fejben kiszámolnod, a bank ezt feltünteti.

Az időben sávos kamatozású betéteknél általában a bankok rugalmasabbak a betét feltörésekor. A fenti példánk az egyik bank valós betéti ajánlata. Náluk ha az adott hónap utolsó napján töröd fel a betétet, akkor a teljes addigi időszakra megkapod a kamatokat.

Tehát ha a 4. hónap végén feltöröd a betétet, akkor a táblázat alapján ennél a betétnél 2,48 százalékos kamatot kapsz. Ha nem egy időben sávos kamatozású betét lenne, akkor jó eséllyel semennyi kamatot sem kapnál feltörés esetén.

Ha arra számítasz, hogy a kamatok (főleg a jegybanki alapkamatra gondolunk) emelkedni fognak a lekötési idő alatt, akkor jobban járhatsz változó kamatozású betétekkel.

Ahogy a neve is mondja, a kamat változhat a futamidő alatt, tehát akár csökkenhet is, így ebben van némi kockázat.

A kamat változását a bank valamilyen pénzpiaci feltételhez - például inflációhoz vagy jegybanki alapkamathoz, esetleg a bank saját referenciakamatához - kötheti. Fontos, hogy ez egy publikus szám, amit bárki ellenőrizhet.

Ilyenkor a bank által közölt kamat ilyesmi szokott lenni:

Éves kamat: aktuális MNB jegybanki alapkamat + 1,10 százalék, tehát könnyű kiszámolni.

Persze ezeknek a betéteknek is van egy lekötési idejük, például 1 év, és a bank mindennap (vagy akár havonta, 3 havonta) ellenőrzi a futamidő alatt, hogy éppen mennyi volt a jegybanki alapkamat. Így ha emelkedik az alapkamat, akkor egyre több pénzt hoz az ilyen típusú betét.

Az Egységesített betéti kamatláb mutató (EBKM) sajnos itt nem annyira használható, mivel senki se tudja, hogy jövő hónapban mennyi lesz a jegybanki alapkamat.

A devizabetétet lényege, hogy nem forintban, hanem devizában történik a betét lekötése.

Igazából csak abban különbözik a forintbetéttől, hogy árfolyamkockázattal is számolnod kell. Ha a forint gyengülésére számítasz a futamidő alatt, akkor - forintba átszámítva - a kamaton felül árfolyamnyereséget is zsebre tehetsz, ha pedig forint erősödésére, akkor árfolyamveszteséget, vagyis a tőkéd csökkenhet is.

Többféle kamatszámítási módszer is létezik, melyek között apró különbségek vannak. Ha teljesen biztosra akarsz menni, akkor érdemes megkérdezni a bankodat, hogy melyiket alkalmazza, bár általában az anyabank dönti el ezt a kérdést.

Magyar bankok közül van aki 360 nappal számol és van aki 365 nappal. Ez igazából minimális különbséget jelent a kamatnál. Illetve a bankok logikája eltér abban is, hogy a betét lejárati napjára adnak-e kamatot vagy sem.

A kamatos kamat gyakori fogalom a közbeszédben és külön jelentőséget tulajdonítanak neki, amellyel sok pénz kereshető.

A lényege az, hogy a kamatot általában egy éves szintre adják meg, hogy az összehasonlítható legyen más ajánlatokkal. Azaz úgy fogalmaznak, hogy évi 6 százalékos kamat, de ez nem biztos, hogy egy évre szól. Lehet az ajánlat 3 hónapos is, ekkor ténylegesen 6/4, azaz 1,5 százalékos kamatot kapsz 3 hónap után, míg mondjuk egy kétéves futamidő esetén 12 százalékot két év után.

Egyszer azonban minden lekötött betét lejár, amit utána újra le lehet kötni. Azért, hogy ezzel ne kelljen foglalkoznod, a lekötés nemcsak egyszeri - más néven eseti - lehet, hanem úgynevezett ismétlődő is. Ekkor a futamidő lejárta után a bank ismét leköti a betétedet, ami neked kényelmes, hiszen nem kell vele foglalkoznod és nem felejted el.

Az egyszeri vagy ismétlődő lekötés eldöntésekor általában arról is lehet rendelkezni, hogy mi történjen a kamattal. Más szóval, a kamat a folyószámlára kerüljön, és ezzel kikerüljön a betétlekötés alól, vagy a kamat is tőkésedjen (vagyis az is le legyen kötve az új betétben).

Így, hogy már a legjobb kamatozású konstrukciót ki tudod szúrni és a hosszú távú ismétlődő megtakarításokban is látod az erőt nézzük meg, hogy milyen költségekkel kell számolnod a lekötött betéteknél!

A kamatadó és a szociális hozzájárulási adó (szocho) egy olyan adó, amelyet a bank minden kifizetett lekötött betét vagy látra szóló kamatból levon és bevall, majd be is fizet az államkasszába. Ezzel neked egyáltalán nem kell foglalkoznod, fel sem kell tüntetned semmilyen adóbevallásban.

Amikor egy kamatot látsz ebben az útmutatóban a példák között, vagy egy banki hirdetményben, hirdetésben, az mindig a kamatadó és a szocho előtti kamatot jelenti.

A kamatadó 15%, a szocho 13%.A kamatadó és a szocho csak a kamatot terheli, a befektetett pénzedet nem. Tehát ha 1 százalékos kamatot kapsz a 100 000 forintodra egy év alatt, az 1 000 forintos kamatot jelent. Ekkor a kamatadó 150 forint lesz, a szocho pedig 130 forint, azaz a kamat kifizetésekor 720 forintot kapsz majd.

Ha tartós befektetési számlán (TBSZ) tartod a pénzed, az első naptári év, mint gyűjtőév vége után 5 évvel válik kamatadó-mentessé a befektetésed. A 2019. június 1-je után vásárolt magyar állampapírok kamatadó-mentesek és szocho-mentesek.

A lekötött betétek az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védelme alá tartoznak. Ez azt jelenti, hogy bankonként és betétesenként 100 000 euróig, illetve annak megfelelően átszámított forintösszegig, ha a betét forintban van, teljes körű védelmet élvez a lekötött vagy látra szóló pénzed a bankban. A védelem a kamatokra is vonatkozik.

Ha vállalkozásként, vállalkozóként - üzleti bankszámlán - is tartasz pénzt, és lakossági ügyfélként lakossági bankszámlán egy banknál, az két személynek, azaz kétszer 100 000 eurós védelemnek minősül.

Azon túl, hogy a pontos lekötött betét konstrukció kiválasztása során körültekintő vagy, létezik még egy taktika, amely segíthet, ha pénzre van szükséged:

Tehát összességében válassz optimálisan, minden szempont figyelembevételével, ne csak a kamatot figyeld egyedül! Különben előfordulhat, hogy egy előnyösebb kamat miatt többet buksz, ha mégis hozzá kell nyúlni a lekötött betéthez a futamidő lejárta előtt, mintha egy kisebb kamatozású, de cserébe rugalmasabb ajánlatot választasz.