Lakásfelújítási hitel kalkulátor 2023

A lakásfelújítási hitel a lakáshitelek egyik fajtája, amit felújításra vehetsz fel. Ez tehát egy jelzáloghitel, amelynek fedezete (általában) a felújítandó lakás.

Jelzáloghitelnek hívjuk azt a hitelt, amit a bank ingatlan fedezete mellett nyújt. Mivel a bank pénzét az ingatlan is védi, a hitelösszeg magasabb, míg a hitel kamata alacsonyabb lehet, mint egy fedezet nélküli hitelé, például egy személyi kölcsöné.

A jelzáloghitelek lehetnek lakáscélúak vagy szabad felhasználásúak. Lakáscélú minden olyan jelzáloghitel, aminek a célja a lakhatással kapcsolatos, azaz lakásvásárlás, lakásépítés, bővítés, korszerűsítés vagy felújítás.

A bankok mindegyikre ugyanazt a terméket: a lakáshitelt kínálják, de ezen belül minden hitelcélnál személyre szabják a feltételeket.

Lehet felvenni lakáshitelt korszerűsítésre és bővítésre, illetve felújításra is. A munkálatok valamelyest eltérnek egymástól attól függően, hogy mi a cél, de a lényeg mindegyikénél ugyanaz:

Korszerűsítésnél és bővítésnél általában a bankok több részletben folyósítják a hitelösszeget, ezt hívják szakaszos folyósításnak. Ilyenkor a bank az építési hitelhez hasonlóan mindig helyszíni szemlét kér a szakaszok végén, és a következő részt csak akkor folyósítja, ha az előző szakaszhoz tartozó munkálatok készen vannak. Felújításnál ez kevésbé jellemző, mert ott kisebb értékű munkák szoktak előfordulni.

A felújítás hétköznapi értelemben elég tág fogalom, és rengetegféle munkát takarhat. Így aztán nem biztos, hogy a bank is azt érti alatta, amit te. Egy sima felújítási hitelnél nem olyan szigorúak a szabályok, mint a támogatásoknál vagy támogatott hiteleknél. Átfedés is lehet a többi kategóriával.

Mi a felújítás pontosan?

Ennek során a lakás már meglévő részein végeznek építési munkákat azért, hogy a lakás rendeltetésszerű és biztonságos használatát biztosítsák. Az épület alapterülete ezáltal nem nőhet meg. Felújításnak számítanak a burkolatcserék, ablakcserék, radiátorok cseréje, festés vagy tetőcsere, de felújíthatod a telkeden álló, vagy a lakásodhoz tartozó garázst is.

Ezt jó tudni, mert sokan összekeverik a bővítéssel és korszerűsítéssel is, de azok kicsit mások. Nézzük meg ezeket is.

Bővítésnek számít az olyan munkálat, amely során a már meglévő házad alapterületét emelet-ráépítéssel, tetőtér-beépítéssel vagy hozzáépítéssel megnöveled. A bővítést felfoghatod egy kisebb építkezésnek is, mert itt a lakás alapterülete is megnő, falakat, tetőt építtetsz, az új részre közműveket vezetsz be.

Korszerűsítés az, amikor a házba bevezetteted a hiányzó közműveket, napelemet szereltetsz fel, szigetelést tetetsz a falra vagy kicserélteted a nyílászárókat. Az épület tehát modernebb lesz és általában alacsonyabb lesz az energiaigénye is. Korszerűsítés keretében is el lehet végezni komolyabb munkákat, például egy új, napelemes fűtésrendszer kialakítása több millió forintba kerül.

A felújítás ezzel szemben általában kisebb állagmegóvó munkákat takar, bár ha sok mindent szeretnél egyszerre felújítani, ez is lehet jelentős összeg.

A fogalmak kategorizálásával szerencsére nem kell foglalkoznod, egész addig, amíg nem kérsz hozzá támogatást.

Bizonyos munkákhoz állami támogatások is elérhetők. Ilyenkor a munkálatok legalább 70%-áról – de van, amikor többről – a számlákat is be kell mutatnod, az elvégezhető munkák körét pedig gyakran részletesen listázza a jogszabály. Itt már számít, hogy mi az a felújítás és mi nem, és csak annak a munkának az értékét kaphatod meg támogatásként, amely a listán szerepel.

Jó hír, hogy vannak olyan támogatások, amelyek egyszerre is felvehetők. Ilyenkor arra figyelj, hogy azokat a számlákat, amelyeket az egyik támogatás keretében elszámoltál, a másiknál nem használhatod. Egy számla után tehát csak egy fajta támogatást vehetsz igénybe.

Az utóbbi évek egyik legkedveltebb állami támogatása a lakásfelújítási támogatás. A lehetőséggel sok család él, és 2022. december 31-ig még elérhető. Ebben az útmutatóban olvashatsz róla bővebben.

A támogatást gyermeket váró vagy nevelő családok vehetik igénybe, és célja kifejezetten az, hogy azoknak adjon lehetőséget otthonaik megújítására, akik nem szeretnének új ingatlanba költözni.

A támogatás keretében a felújítási költségeid felét, legfeljebb 3 millió forintot kaphatsz. A pénzt utólag kapod meg, azaz előre ki kell fizetned a munkálatokat végző vállalkozókat, és a bemutatott számlák alapján a költségek felét a Magyar Államkincstár visszautalja.

A felújítási teljes költsége lehet magasabb, mint 6 millió forint, de ebből maximum 3 millió forintot tudsz támogatásként visszaigényelni.

Azt is csak akkor, ha ennek az összegnek a feléről, azaz legalább 1,5 millió forintnyi munkadíjról és 1,5 millió forintnyi anyagköltségről is van számlád.

A támogatás összegét tehát az is meghatározza, hogy mennyi munkadíjat és anyagköltséget számláztak a vállalkozók.

Erre azért is érdemes figyelned, mert a támogatást csak egyszer igényelheted. Ha együtt vártok vagy neveltek gyermeket, akkor együttes igénylők lesztek.

A támogatás alapfeltétele, hogy gyermeket várjatok vagy neveljetek. A magzat 12 hetes korától számít. A meglévő gyermekre akkor igényelheted, ha veled közös háztartásban él, és ha 25. évét még nem töltötte be. (Ha megváltozott munkaképességű, akkor nincs életkori korlát.)

Egyedülálló szülőként is megkaphatod a támogatást, sőt a szülők megosztva is igényelhetik, ha mindkettőjükkel él gyermek. Az együtt nevelt gyermek csak egyiküknél számít.

Nem lehet 5 000 forintot meghaladó köztartozásod, és ha együttesen igénylitek a támogatást, akkor legalább az egyikőtöknek minimum 1 éves TB-jogviszonyának kell lennie.

A felújítandó lakásban együttesen legalább 50%-os tulajdonrészeteknek kell lenni, és lakcímkártyával kell igazolnotok, hogy legalább 1 éve hivatalosan is ebben a lakásban éltek.

Ez alól kivétel, ha kevesebb, mint 1 éve vásároltátok a lakást, vagy ha valamelyikőtök munkája miatt szolgálati lakásban kellett laknotok az elmúlt évben.

A támogatást olyan lakásra is kérhetitek, amelyre a korábbi tulajdonos szintén felvette már, de csak akkor, ha az előző tulajdonos nem hozzátartozótok és már nincs tulajdonrésze az ingatlanban.

A jogszabály részletesen listázza, hogy milyen munkálatokat végeztethetsz el a támogatás keretében. Ezeket a lakásfelújításról szóló útmutatónkban is megtalálod.

Minden vállalkozóval szerződést kell kötnöd, amelyhez a Magyar Államkincstár honlapján is találsz mintát és itt is. A szerződésben olyan részletesen kell leírni a munkát, hogy az utólag beazonosítható és ellenőrizhető legyen.

A vállalkozó nem lehet neked vagy az élettársadnak közeli hozzátartozója. Ha pedig vállalkozás végzi a felújítást, akkor abban sem te, sem az élettársad nem lehettek tagok, munkavállalók vagy vezető tisztségviselők.

A számlákat 0 vagy 27%-os áfakulccsal kell kiállítani, az 5%-os áfát nem fogadják el. A számlákat összegyűjtve, összesítve kell benyújtanod.

Ha az Államkincstár mindent rendben talál, a támogatást átutalja neked.

Nem feltétlenül van annyi félretett pénzed, hogy a felújítás költségét előre kifizesd. Erre az esetre elérhető a lakásfelújítási hitel, amelyet kifejezetten a támogatás mellé vehetsz fel.

A hitel keretében maximum 6 millió forintot igényelhetsz, legfeljebb 10 éves futamidőre és fix 3%-os kamatra.

Az igénylés feltételei ugyanazok, mint a lakásfelújítási hitelnek, kiegészítve azzal, hogy hitelképesnek is kell lenned. A támogatáshoz szükséges dokumentumok alapján a bank ellenőrizni fogja, hogy valóban jogosult vagy-e a lakásfelújítási támogatásra, és ha igen, akkor az adósvizsgálatot is elvégzi.

A támogatásnál nem feltétel, de ha hitelt is kérsz, akkor nem szerepelhetsz a KHR negatív adóslistáján (korábban BAR lista). Ha korábbi hiteltartozásod miatt negatív státusszal fent vagy a listán, akkor hitelt nem kaphatsz.

A lakásfelújítási hitel egy jelzáloghitel, így ingatlanfedezetre is szükség lesz hozzá. Ez lehet a felújítandó lakás, de más ingatlan is, amit a bank elfogadhatónak tart.

A kamattámogatott hitelt csak egyszer igényelheted, de ettől még nem muszáj a teljes összeget felvenned. Ha kevesebb pénz hiányzik, akkor kevesebbet is kérhetsz a banktól, sőt, a támogatás összegénél is igényelhetsz kevesebbet.

Ha viszont több pénzre van szükséged, mint az elérhető legmagasabb támogatási összeg kétszerese, azaz a 6 millió forint, azt kamattámogatott hitel formájában nem kaphatod meg. Itt 6 millió a legmagasabb összeg, amit kérhetsz, de ha a jövedelmed elbírja, akkor vehetsz még fel mellé személyi kölcsönt is.

Ha a bank mindent rendben talál és megadja neked a hitelt, akkor elkezdheted a felújítási munkálatokat. Itt mindenben meg kell felelned a támogatáshoz szükséges előírásoknak.

Miután elvégeztetted a felújítást és benyújtottad a támogatásra az igényedet a Magyar Államkincstárhoz, az igénylésedet elbírálják. A megítélt támogatást az Államkincstár nem neked, hanem a banknak utalja.

A lakásfelújítási támogatásból tehát kötelező előtörleszteni a kamattámogatott hitelt, és ennek külön díja nincs.

Nem biztos, hogy a teljes támogatási összeget megkapod, amit igényeltél, így ennek függvényében több hiteltartozásod is fennmaradhat, mint a teljes felújítás fele. A bank az előtörlesztés után átszámolja a hiteltörlesztődet, és te azt fizeted tovább.

Ha később még szeretnél elő-, vagy végtörleszteni, annak viszont már lesz díja. Érdemes a bankok kínálatát megnézned, mert a díjszabásaik eltérhetnek.

Ha kisebb összegre volt csak szükséged, és a támogatás összege magasabb, mint a felvett támogatott hiteled, akkor a támogatás megérkezése után a teljes hiteled megszűnik. Ha az előtörlesztés után még marad a támogatási összegből, akkor a bank azt továbbutalja neked.

A hitel kedvezőbb, mint a piaci lakáshitelek, és az előtörlesztés után a törlesztőrészleted is sokkal alacsonyabb lesz, de arra figyelj, hogy a kamattámogatást el is lehet veszíteni.

Ha az Államkincstár nem fogadja el az összes benyújtott számlád, és kevesebb támogatást kapsz, mint amennyit szerettél volna, az a hitelednél is érezhető lesz.

Az előtörlesztett összeg így alacsonyabb lesz, a maradék hiteled több, és így a hiteltörlesztőd is magasabb lesz.

Nagyobb a baj, ha a támogatás összege nem éri el a felvett hitelösszeg legalább 25%-át. Ha tehát valami hiba miatt mégsem kapsz támogatást, vagy csak kevesebbet, mint a felvett hitelösszeg negyede, akkor a kamattámogatást elveszíted.

Ha a teljes felvehető 6 millió forintot igényelted, akkor legalább 1,5 millió forint támogatást kapnod kell ahhoz, hogy ne veszítsd el a kamattámogatást a hitelen.

Ez azért is fontos, mert a hitelt a következő naptól kezdve teljes piaci kamat mellett kell fizetned tovább, és az addig kapott kamattámogatást 60 napon belül egy összegben vissza kell fizetned.

Ha a lakásfelújítási támogatásra és a hozzá elérhető lakásfelújítási hitelre nem vagy jogosult, akkor felvehetsz sima lakáshitelt felújításra.

Lakáshitel keretében a bankok 1,5-100 millió forint közötti összeget nyújthatnak legfeljebb 30 éves futamidőre. Hogy pontosan mennyi, az bankonként eltér, van, ahol már 500 000 forintot is igényelhetsz.

A maximális hitelösszeg és futamidő általában attól függ, hogy milyen konstrukcióról van szó, de ezeket a jövedelmed és a fedezet nagysága is behatárolja.

A korszerűsítésre, bővítésre vagy felújításra felvett lakáshitelek a lakásvásárlási vagy építési hiteleknél általában alacsonyabb összegűek.

A bank a fedezet értékének 80%-ánál magasabb összegű hitelt nem nyújthat, ez jogszabályi előírás. A gyakorlatban viszont gyakran eddig sem mennek el, előfordul, hogy csak a fedezet értékének 70 vagy 65%-a lesz a jóváhagyott hitelösszeg.

Ha lakásvásárlásról van szó, akkor a fennmaradó rész volna az önerő, amit neked, mint ügyfélnek hozzá kellene tenned a hitelhez hogy megvásárolhasd a lakást.

De a lakás most megvan, és ez nem vásárlás.

Hogy ez miért jó hír? Azért, mert a felújítási hitelhez így nem kell önerő, elég fedezetet jelent maga a lakás.

Mi lehet mégis a baj? Mi a helyzet akkor, ha a lakáson van már jelzálog?

Ha korábban a lakás megvásárlásához már vettél fel jelzáloghitelt, és így a banknak már van egy zálogjoga bejegyezve az ingatlanra, az sem feltétlenül probléma, de az igénylést megnehezíti.

Egyszerűbb lehet az igénylés akkor, ha ugyanannál a banknál vetted fel a lakásvásárlási hitelt, amelyiktől most a felújítási hitelt is igényelnéd.

A bank megnézi, hogy mennyi a lakáshiteledből a fennálló hiteltartozásod, és kiszámolja, hogy elfér-e mellé az új hitel is. Ha az ingatlan mindezt elbírja és az eddigi hitelt is rendesen törlesztetted, akkor érdemes csak belevágni a hiteligénylésbe.

Ha te másik banknál szeretnéd felvenni a felújítási hitelt, akkor sem lehetetlen, hogy megkapd a hitelt, de sokkal nehezebb lesz, így ezt nem ajánljuk. A bankok alapvetően nem szeretnek olyan ingatlanra hitelt adni, amin már van jelzálog. Sőt, azt sem szeretik, ha az ő zálogjoguk mellé valaki még egy jelzálogot bejegyez.

Ilyenkor az első banknak hozzájárulását kell adnia ahhoz, hogy egy másik bank újabb jelzálogot jegyezzen be az ingatlanodra. Ráadásul gyakran azt is kiköti, hogy az új bank legfeljebb csak az ingatlan bizonyos értékéig, mondjuk 30%-áig terhelheti meg a lakást.

Olyan helyzet is lehet, hogy az új bank azt kéri, hogy a korábbi jelzálogjog tulajdonosa engedje meg neki, hogy ő legyen első helyen bejegyezve, és a régi bank csak utána következzen.

Ez egy bonyolult helyzet, amit kétféleképpen oldhatsz fel.

Ha korábban támogatást is vettél fel a lakásodra, az még további nehezítő tényező. CSOK-nál például az állam is bejegyez jelzálogot a lakásra, így az újabb hitelhez az ő engedélyére is szükséged lenne. Ha tehát megoldható a felújítás más ingatlan fedezete mellett elvégeztetni, akkor sokkal jobban jársz.

A helyettesítő vagy pótfedezet nem kell, hogy a te tulajdonodban legyen. A legegyszerűbb persze az, ha a tiéd minden, de a bank elfogadja azt is, ha egy hozzátartozód felajánlja a szükséges ingatlant.

A hitel összege attól is függ, hogy mennyibe kerül az elvégzendő munka.

A felújítási hitelhez igényléskor a bank bekéri a felújítás költségvetését is. Ez igaz korszerűsítésnél és bővítésnél is. Az elkészítésében tud segíteni a vállalkozó, aki a munkálatokat végzi.

A bank megvizsgálja a költségvetést, és megnézi, hogy valóban reálisan határoztad-e meg a szükséges összeget.

Még akkor sem, ha a jövedelmed is megengedné, és az ingatlan is elbírja a magasabb hitelösszeget. A felújítási hitel ugyanis lakáscélú, és ezért a pénzt csak erre használhatod. Nem maradhat ki felesleges összeg, amit másra költhetnél.

Korszerűsítésnél, bővítésnél és nagyobb összegű felújításnál a bank visszatarthatja a hitelösszeg 5-10%-át a munkálatok végére, és csak akkor utal, ha valóban minden hitelt felhasználsz. Kisebb összegű felújításnál erre általában nincs szükség.

És sokszor ekkor derül ki, hogy:

A probléma gyakran épp az ellenkezője, vagyis végül kiderül, hogy többe kerül a felújítás, mint a jóváhagyott hitelösszeg. A rossz hír az, hogy a hitelösszeget utólag már nem lehet megnövelni. Ha többet költesz, mint amennyi a hiteled, akkor a bank utólag több pénzt nem ad. A többletköltséget neked kell vállalnod.

Ha támogatást is felvettél, akkor a felújításra, korszerűsítésre, bővítésre felvett hitel felhasználását szigorúan ellenőrzi a bank, és az előzőleg leadott költségvetéstől nem térhetsz el.

Ha úgy gondolod, hogy a felújításra felvett lakáshitel túl sok bonyodalommal jár, és hogy nem szívesen bajlódnál a költségvetéssel vagy szakaszos folyósítással, akkor más lehetőséged is van.

Hogy mekkora hitelt kaphatsz, nem csak a fedezet értékétől függ. Elsősorban az dönti el, hogy a jövedelmed alapján mekkora összegre vagy jogosult, és hogy mennyi hiteltartozásod van jelenleg.

Ezt a bank a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató, vagy JTM-korlát segítségével határozza meg.

Ez egy olyan mutató, amelynek segítségével kiszámolják, hogy a havi jövedelmednek mekkora részét teszi ki a törlesztőrészlet. Ha már vannak hiteleid, folyószámla-hitelkereted vagy hitelkártyád, azokat is beleszámolják.

Az összes fizetendő törlesztőd nem lehet magasabb, mint a jövedelmed egy bizonyos százaléka. Ez a JTM-korlát.

Minél magasabb a béred, és minél hosszabb kamatperiódusú a hiteled, annál többet költhetsz belőle törlesztőrészletek fizetésére. Az új hitel törlesztőjét hozzáadják a már meglévő fizetendőidhez, és ezeknek együtt kell beleférniük a korlátba.

A jövedelem tekintetében az 500 000 forint a választóvonal. Ha a család jövedelme ez alatt van, és a kamatperiódus hossza kevesebb, mint 5 év, akkor csak a negyedét használhatod hitelek törlesztésre. Nagyobb jövedelemnél, és legalább 10 éves kamatperiódusú hitelnél már akár a 60%-a is mehet hitelekre.

Nem árt tudnod, hogy ezek a maximum számok. A bank saját adósvizsgálata alapján nem kell, hogy eddig engedjen. Ha úgy ítéli meg, nem ad hitelt a béred 60%-ának mértékéig, előfordul, hogy csak 50 vagy 40%-ig.

A bank szereti a megbízható ügyfeleket, és neki is az az érdeke, hogy a hitelt biztonságosan tudd fizetni a futamidő végéig. Ha nem engedi, hogy tovább nyújtózz, mint ameddig a takaród ér, az a te érdekeidet is védi.

Ebben az útmutatóban még részletesebben kifejtjük azt, hogy mennyi hitelt kaphatsz.

Felújításra kaphatsz fogyasztóbarát hitelt is.

De mi az a minősített fogyasztóbarát lakáshitelt?

Olyan lakáshitelek kaphatják meg az Magyar Nemzeti Bank fogyasztóbarát minősítését, amelyek megfelelnek az ehhez szükséges kritériumoknak. Ezek olyan termékek, amelyek sok tekintetben egységesek, így könnyebben összehasonlíthatók, és jobban átláthatók a feltételeik.

Fogyasztóbarát lakáshitelek az azt kínáló bankoknál elérhetők. Felhasználhatod lakásvásárlásra, építésre, bővítésre, korszerűsítésre és felújításra is, de nem minden bank kínálja minden hitelcélra. Felújításra jelenleg csak az OTP Banknál elérhető fogyasztóbarát lakáshitel.

Lássuk a feltételeit!

Ez persze nagyon jól hangzik, de mire figyelj oda mégis?

A hiteligényléshez még egyéb díjak is köthetők. Ugyan a fogyasztóbarát hitelek esetében az MNB pontosan meghatározta, hogy milyen díjakat számíthat fel a bank, de ezek nagyságát nem köti ki, tehát az egyes konstrukciók ezekben eltérhetnek.

Az olyan költségeknél is lehet különbség, amelyet a bank külső felektől rendel meg, például a közjegyzői díj vagy az értékbecslés, így az ajánlatoknál ezeket is vedd figyelembe.

Az egyik hitel kamata valamivel alacsonyabb, de magasabbak az induló költségei. A másiknál éppen fordítva.

Még a viszonylag egységes feltételek mellett kínált fogyasztóbarát hiteleknél is vannak különbségek a bankok között, de különösen igaz ez a normál piaci hitelekre. Hogyan választhatsz akkor közöttük?

A lenti kalkulátorban be tudod állítani, hogy milyen összegű hitelre lenne szükséged, meddig szeretnéd fizetni, és mekkora a család jövedelme, amiből a hitelt törlesztenétek. Ha csak a fogyasztóbarát felújítási hitelekre van kíváncsi, azokra is rá tudsz szűrni a Személyre szabásban.

A jövedelmekkel kapcsolatosan azért a család jövedelméről beszélünk, mert a házastársadat a bank általában automatikusan bevonja a hitelbe adóstársként. Együtt valószínűleg magasabb is a bevételetek, így magasabb összegre is jogosultak lehettek.

Ehhez hasznos lehet, ha azt is megadod, hogy milyen hosszú kamatperiódust szeretnél.

A kamatperiódus az az időszak, ami alatt a hiteled kamata nem változik akkor sem, ha a referenciakamat, amihez a bankok igazítják a hiteleik kamatát, változik. Ha a referenciakamat nő, a hiteled kamata is nőni fog, de a bank csak a kamatperiódus végén változtathat a kamaton.

Minél hosszabb a kamatperiódus, annál kevésbé hatnak a hiteled törlesztőrészletére olyan tényezők, mint például a jegybanki alapkamat változása, és annál biztonságosabb a hiteled.

A végig fix kamatozású hitel kamata a teljes futamidő alatt változatlan, így pontosan tudod, hogy amíg a hiteled megvan, mennyi lesz a havi törlesztőd. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bank vállalja a kamatváltozás kockázatát, ezért a végig fix hitelek kamata általában valamivel magasabb szokott lenni.

Ha olyan hitelösszeget, vagy futamidőt állítasz be, ami mellett a törlesztőrészlet nem fér bele a jövedelmedbe, akkor a kalkulátor hibaüzenetet küld. Ilyenkor csökkentheted az összeget, vagy növelheted a futamidőt.

Olyan hitelt érdemes felvenned, amelyet biztonságosan tudsz törleszteni, de nem fizeted tovább, mint ahogy feltétlen szükséges. A futamidőt tehát ne nyújtsd túl hosszúra, mert akkor tovább használod a bank pénzét, ami miatt több kamatot kell fizetned.

Érdemes nézned a THM-et, azaz a Teljes Hiteldíj Mutatót, mert ez egy olyan százalékos érték, ami megmutatja, hogy mennyi a hiteled teljes költsége egy évre vetítve.

Ennek legnagyobb része maga a kamat, de a hitelfelvétellel járó egyéb költségeket is tartalmazza. Nem mindet, de a normál hitelfelvétel során felmerülő díjak szerepelnek benne.

Azok a költségek nem szerepelnek a THM-ben, amelyek általában nem a normál hitelfelvételi folyamattal kapcsolatosak, vagy nem a bank szabja ki őket, hanem egy külső fél. Nem tartalmazza THM például a késedelmi kamat díját, ha nem fizeted a hiteled, vagy a szerződésmódosítás díját, ha mondjuk hosszabbítanád a futamidőt, de a közjegyző díját sem.

Ennek ellenére a THM segítséget jelent a döntésnél, mert az induló költségek közül a legtöbb benne van, és mivel jelzáloghiteleknél ezek viszonylag magasak, érdemes ezt a funkciót használni.

A találatokat az induló költségek alapján is rendezheted, és azt is beállíthatod, ha csak a fogyasztóbarát hitelek közül szeretnél válogatni.

A bankok szívesen kötnek szerződést jó adósokkal, és versenyeznek is az ügyfelekért.

Vannak díjak, amelyeket fel sem számolnak, és vannak olyanok, amelyeket részben vagy egészben visszatérítenek.

Egy dologra figyelj az akcióknál!

Ha a hitelt az első kamatperióduson belül elő- vagy végtörleszted, tehát részben vagy egészben korábban visszafizeted, akkor előfordulhat, hogy bizonyos akciós költségeket vissza kell fizetned a banknak. Ha korábban törlesztenél, akkor erre érdemes rákérdezned.