Önkéntes nyugdíjpénztár: minden, amit tudnod kell róla 2024-ben

A hosszú távú célok megvalósítása során rengeteg nehézséggel találhatod szembe magad. Biztosan te is tapasztaltad már, hogy még az egy évre szóló újévi fogadalmakat sem könnyű elérni, és sokan elveszítik a lelkesedésüket néhány hét után.

Egy magánnyugdíj-megtakarítás felépítése nem megy egyik napról a másikra. Évtizedek kitartó munkája szükséges ahhoz, hogy össze tudd gyűjteni a megfelelő nagyságú összeget. Éppen ezért érdemes okosan megközelíteni a problémát. Vajon hogyan lehet hatékony a célok kitűzése és az eredményig vezető út?

A pszichológia megkülönböztet:

Az eredménycélok a végkimenetelre koncentrálnak. Ilyen lehet egy verseny megnyerése, de a nyugdíj kérdésénél maradva a gondtalan, békés időskor képe is. Egy ilyen cél felállítása azért problémás mert rengeteg olyan faktort tartalmaz, amelyek nem rajtad múlnak.

A teljesítménycélok csak a saját teljesítményre fókuszálnak. Ez mondjuk lehet valamilyen saját rekord megdöntése vagy egy bizonyos összeg összegyűjtése a nyugdíjkorhatár eléréséig. Azonban egy nagy cél kitűzése nagyon ijesztő lehet, ami könnyen csorbát ejthet a motivációdon.

A kisebb részekre bontás megkönnyítheti a dolgodat, ezt folyamatcélok kitűzésével érheted el. A folyamatcélok kisebbek és segítenek a jelenben maradni, így a hatalmas és megvalósíthatatlan végcélt emészthető elemekre bontják. Ilyen folyamatcél lehet, ha kitűzöl egy havi összeget, amit rendszeresen befizetsz a nyugdíj-megtakarításodba és fokozatosan emelsz a díjon.

A célok kitűzése rendkívül fontos, ha sikert szeretnél elérni. Rövid, közép és hosszú távú célok kitűzésével szem előtt tudod tartani, hogy miért dolgozol. Egy jó célnak kihívást jelentőnek, de realisztikusnak kell lennie. Az életszerű célállítás különösen fontos a nyugdíj-előtakarékosság esetében, hiszen a választott pénzintézettel meg kell állapodnod egy olyan havi összegről, amit mindig tudsz vállalni.

A sikeresség másik kulcsa a folyamatos ellenőrzés. Nem elég kitűzni egy célt, hanem állandóan felül kell vizsgálni, hogy hogyan halad a megvalósítás. A kisebb sikereknél érdemes megjutalmaznod magad és nem árt, ha előre gondolsz az esetleges akadályokra (és azok kicselezésére).

Szerencsére a nyugdíj-előtakarékosság esetében nem szakad minden feladat a nyakadba. Az önkéntes nyugdíjpénztár olyan megtakarítási termék, amelyek nagyon hatékonyan ösztönzik a kitartásodat.

Magyarországon jelenleg 3 olyan nyugdíj-előtakarékossági opció érhető el, amely után állami adóvisszatérítés jár:

Az önkéntes nyugdíjpénztár a 90-es években létrehozott nyugdíj-megtakarítási forma, amelynek a működését az 1993-ban hozott XCVI. törvény szabályozza.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak segítségével fokozatosan építheted fel a nyugdíjas éveid anyagai biztonságát jelentő megtakarítást. Az általad befizetett éves összegre 20 százalékos adóvisszatérítés jár, amelyet a saját személyi jövedelemadódból igényelhetsz vissza.

Az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett pénz főleg magyar állampapírokba és részvényekbe kerül, de napjainkban már megtalálhatók nemzetközi befektetési lehetőségek is a választható portfóliók között.

Az önkéntes nyugdíjpénztárba történő befektetés futamideje az éppen aktuális nyugdíjkorhatár elérésekor ér véget.

Önkéntes nyugdíjpénztári tagságra a munkahelyi cafeteria-rendszeren keresztül is van lehetőséged. Az ÖNYP korábban egy nagyon népszerű cafeteria-elemnek számított, azonban az utóbbi években megszűnt az adó- és járulékkedvezmény, ami miatt sokkal kevesebb munkáltató választja ezt az opciót.

Ez a változás sajnos kockázatot jelent a megfelelő nagyságú megtakarítás összegyűjtése szempontjából. Sokan nem fizetik tovább a tagsági díjat, ha a munkahely már nem kínálja fel ezt a cafeteria opciót. Így nem tud összegyűlni az az összeg, amely biztosítani tudná az időskori megélhetést.

Ha a munkahelyeden mégis elérhető ez a lehetőség, akkor érdemes élned vele. A munkáltatón keresztül fennálló tagság esetén a munkahelyed fizeti be helyetted a havi díjat (amit akár ki is egészíthetsz a saját pénzedből). Minden befizetett munkáltatói hozzájárulás után is jár az adójóváírás.

Munkaadóként azért érdemes megfontolni az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, mert dolgozóknak nyújtott szolgáltatás elkötelezettebbé és elégedettebbé teszi a munkavállalókat.

Az emberek napjainkban már sokkal gyakrabban váltanak munkahelyet, mint néhány évtizeddel korábban. A dolgozókat hajtja a sokféle kínálkozó lehetőség, az előrelépés, az új kihívás esélye és a tapasztalatszerzés vágya.

Ha munkáltatóként szeretnéd hosszú távon megtartani az alkalmazottakat, akkor érdemes olyan jutalmakban részesítened őket, amely egyedülállóvá teszi a munkahelyüket. Erre nagyon jó lehetőséget szolgáltat a nyugdíjbiztosítás, az egészségbiztosítás vagy az önkéntes nyugdíjpénztári tagság.

Az önkéntes nyugdíjpénztár és a magánnyugdíjpénztár fogalma gyakran összekeveredik a köztudatban. Ez sajnos rontja az önkéntes nyugdíjpénztárak megítélést, holott teljesen különálló rendszerekről van szó, amelyek csak a hangzásukban hasonlítanak.

De vajon mi is pontosan a különbség a kettő között?

A magánnyugdíjpénztárak (vagy röviden MANYUP) az állami nyugdíjrendszer részét képezték. Létrehozásukra azért volt szükség, hogy az állami nyugdíjrendszer több lábra támaszkodhasson. A magánnyugdíjpénztári rendszerben névre szóló számlákat hoztak létre, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulékokból származó pénz egy részét ezeken gyűjtsék.

Azonban fontos, hogy itt állami nyugdíjról beszélünk, csak átcsoportosított formában: az állam lemondott az általa beszedett nyugdíjjárulék egy részéről és azt odaadta az adózó által kiválasztott magánnyugdíjpénztárnak. Az emberek bruttó jövedelméből járulékként vonták le ezt a pénzt, amely jogilag az államot illette meg.

Ez ma is így van, csak a magánnyugdíjpénztári rendszert (vagyis a névre szóló számlákat) be kellett olvasztani az állami felosztó-kirovó rendszerbe. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy újra egy lábra állt az állami nyugdíjrendszer.

A magánnyugdíjpénztárak neve rendkívül megtévesztő volt, hiszen valójában nem magánjellegű nyugdíjról volt szó, hanem állami pénzről, amely magáncégek kezelésébe került.

A problémát az okozta, hogy az állam kevesebb bevételhez jutott, hiszen a munkáltatói nyugdíjjárulékokat két részre osztották. Ennek az lett az eredménye, hogy sem a magánnyugdíjpénztári, névre szóló számlákon nem gyűlt össze akkora összeg, amely elegendő lett volna az időskori megélhetés garantálására, ugyanakkor a felosztó-kirovó rendszerben is kevesebb pénzből kellett gazdálkodni (ami a nyugdíjak értékállóságának csökkenését eredményezte).

A névre szóló magánnyugdíjpénztári számlákon gyűlő összeget ki lehetett egészíteni saját pénzből, ráadásul az emberek folyamatosan nyomon követhették a nyugdíjuk gyarapodását.

Az emberek által befizetett plusz pénzt, illetve a hozamokat az állam visszautalta és csak a nyugdíjjárulékokat olvasztotta be a felrovó-kiosztó rendszerbe. A magánnyugdíjpénztári rendszer azoknak a tagoknak megmaradt, akik nyilatkoztak arról, hogy a rendszer tagjai maradnak, így a rendszer ma is létezik, de a nyugdíjjárulék terhére új befizetések már nem érkezhetnek rá.

Az önkéntes nyugdíjpénztári számlára a nettó bevételedből kerül befizetésre a havi megtakarítási összeg, tehát egy teljesen privát jellegű megtakarításról van szó. Ez azt jelenti, hogy az állam ugyanúgy nem nyúlhat hozzá az ÖNYP-i számládon gyűjtött összeghez, mint a bankszámládon lévő pénzhez.

Az önkéntes nyugdíjpénztár és a magánnyugdíjpénztár teljesen független rendszerek és az ÖNYP esetén nincs mód az állami rendszerbe történő beolvasztásra (mivel nem is abból jött létre).

Az önkéntes nyugdíjpénztárba kétféle módon történhetnek a befizetések:

A leghatékonyabb akkor lehetsz, ha mindkét befizetési módot használod. A rendszeresen befizetett összegek azért felelnek, hogy biztosan össze tudd gyűjteni a célként kitűzött megtakarítást.

A tagdíjat fizetheted eseti és rendszeres átutalással, csoportos beszedéssel, bankkártyával, készpénzzel.

Az önkéntes nyugdíjpénztár már havi 4 000 forintos befizetéssel elindítható. Ez azonban nem lesz elég egy nagyobb megtakarítás összegyűjtéséhez.

Ha szeretnéd tudni, hogy mennyi pénzre lesz szükséged, akkor érdemes megválaszolnod néhány kérdést magadnak:

Ezek alapján ki tudod kalkulálni, hogy nagyjából mennyi pénzre lesz szükséged az anyagi biztonsághoz. Ne felejtsd el, hogy érdemes legalább 20 év nyugdíjjal számolni. Az is fontos, hogy idős korban (a sztereotípiákkal ellentétben) nem elég egy jelentősen alacsonyabb összeg a megélhetéshez. Ilyenkor már nem kell ugyan a gyermekeidre költened, de például az egészségügyi kiadások biztosan meg fognak emelkedni.

Előfordulhat, hogy átmenetileg nem tudod fizetni az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat.

Ilyenkor csökkentheted vagy akár teljesen szüneteltetheted a befizetéseket. A pénztár ilyenkor is levonja a számla fenntartási költségeit a már befizetett pénzből. Fontos, hogy a szüneteltetés vagy a csökkentés módszeréhez csak legvégső esetben folyamodj, hiszen ezek a lépések könnyen veszélyeztethetik az időskori megélhetésedet.

A rendszeres befizetés mellett is érdemes számolnod az inflációs hatással. Ha szeretnéd, hogy a pénzed megőrizze az értékét, akkor több lehetőséged is van védekezni a pénzromlás következményei ellen:

Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok előre összeállított portfóliók közül válogathatnak. Ebből átlagosan 3-4 áll rendelkezésre. Arra nincs lehetőség, hogy a portfólióba tartozó elemeket te állítsd össze.

Az önkéntes nyugdíjpénztári számládon gyűjtött pénz nagy része magyar részvényekbe és állampapírokba fektethető be. Szerencsére napjainkban már szélesedik a portfóliókon keresztül elérhető részvények köré és egyre több nemzetközi lehetőség van.

A magyar részvények és állampapírok dominanciája miatt az önkéntes nyugdíjpénztári hozamok erőteljesen függnek a magyar gazdaság helyzetétől.

Az elérhető portfóliók között találhatsz alacsonyabb hozamú, de biztonságosabb opciókat és magasabb haszonnal kecsegtető, de rizikósabb lehetőségeket. Fontos, hogy a portfóliókban nagyobb arányban vannak a biztonságosabb állampapírok és kincstárjegyek, szemben a kockázatosabb részvényekkel.

Az ÖNYP hozama jellemzően évi 5 és 7 százalék között mozog alacsony inflációs környezetben.

Ha kíváncsi vagy, hogy a múltban hogyan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamai, akkor érdemes megnézned a Magyar Nemzeti Bank elemzéseit. Ugyanakkor ne felejtsd el, hogy kizárólag korábbi adatok alapján nem érdemes döntést hoznod, hiszen a múltbeli adatok nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után is igényelhető évi 20 százalékos adó-visszatérítés. Ennek a maximális összege 150 000 forint lehet, ami évente 750 000 forint befizetésével érhető el.

A nyugdíjbiztosításokba, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlákra befizetett összeget azonban külön-külön kell érteni. Az előbbi esetében évente maximum 130 000 forintot kaphatsz adó-visszatérítésként, míg az utóbbinál évi 100 000 forint a legmagasabb összeg, ami járhat.

Van egy plafon a három adójóváírási csoportra összesen, amely évi 280 000 forintban van maximalizálva. Ennyi pénz két vagy három nyugdíj-megtakarítási forma kombinálásával érhető el.

Elég nehéz ezt elsőre átlátni, így ebben a beszélgetésben részletesen is bemutatom ezeket és segítek tisztán látni.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy érdemes lehet az önkéntes nyugdíjpénztári tagságodat nyugdíjbiztosítással vagy nyugdíj-előtakarékossági számlával kombinálnod, hiszen így magasabb összegű adójóváírást kaphatsz. Természetesen a befizetett személyi jövedelemadód a felső korlátja az adó-visszatérítésnek, így a maximális 280 000 forintot csak akkor kaphatod vissza, ha ennyi befizetett adóval rendelkezel is, de ezt minimálbérrel is el lehet már érni.

Az adóvisszatérítés minden év december 31-ig igényelhető. Az adókedvezményre vonatkozó kérelmedet a személyi jövedelemadó bevallásod részeként kell benyújtanod. A szükséges adataidat megkapja a NAV és el is készíti az ezzel kapcsolatos nyilatkozatot. Neked annyi a dolgod, hogy elfogadd azt.

Az évi adókedvezmény összegét a következő év nyaráig írják jóvá az önkéntes nyugdíjpénztári számládon.

Ha még idén szeretnéd elindítani a nyugdíjcélú megtakarításodat, akkor érdemes minél hamarabb belevágnod a szerződéskötésbe. Számolnod kell egy rövidebb átfutási idővel, ami miatt nem lesz elég december végén aláírnod a papírokat. A szerződéskötést jobb, ha december 24. elé időzíted, így biztosan jogosult leszel az idén befizetett összegek utáni adókedvezményre is.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak költségei közepesnek mondhatók, körülbelül 0,5 és 2 százalék között mozognak. A befizetett pénzt három részre oszthatjuk.

Fontos, hogy a különböző pénztárakban eltérő mértékűek lehetnek a költségek, ezért érdemes összehasonlítani a kiadásokat, mielőtt elköteleződsz egy adott pénzintézet mellett.

A viszonyításhoz használhatsz online kalkulátorokat és a döntés során vedd figyelembe a TKM mutatót is. Ez a százalék kifejezi az önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve az élet- és nyugdíjbiztosítások éves átlagos költségeit. Fontos, hogy ez az összehasonlítás típuspéldákon keresztül történik és előfordulhat, hogy a te esetedben máshogy alakul a költségszámítás.

Azt se felejtsd el, hogy a költségek mellet a várható hozamot is figyelembe kell venni. Könnyen előfordulhat, hogy egy magasabb költség magasabb hozammal jobb kombináció lehet, mint egy közepes költségű opció, amely csak alacsony kamatokat ajánl.

Az önkéntes nyugdíjpénztár futamideje az aktuális nyugdíjkorhatárhoz van kötve. Ez azt jelenti, hogy a futamidőre hatással van a nyugdíjkorhatár esetleges megemelése.

Ezenkívül egyéb kikötések is vannak:

Az adófizetési kötelezettséged tehát a 20 évnél régebbi befizetések után szűnik meg teljesen, illetve abban az esetben, ha betöltötted az éppen érvényben lévő nyugdíjkorhatárt és a megtakarításod 10 éven túli.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetén az adókedvezményre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a tőkére. Nem kell visszafizetned a támogatást és büntetőkamat sincsen, viszont a 15 százalékos szja-val, illetve a 13 százalékos szociális hozzájárulással számolnod kell.

Önkéntes nyugdíjpénztárt ezeknél a szolgáltatóknál is köthetsz: Alfa, Allianz, Aranykor, Erste, Generali, MBH, OTP, Prémium.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében közepes költséggel kell számolnod. Ha a három államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági formát összehasonlítod, akkor a NYESZ esetében kell számítanod a legalacsonyabb kiadásra. Azonban azt is érdemes megnézned, hogy mit kapsz a pénzedért.

A NYESZ esetében fontos a befektetésekben való jártasság, hiszen mindenről neked kell döntened (kivéve, ha a Magyar Államkincstárnál nyitsz NYESZ-t, mert ott csak állampapírokat tudsz vásárolni, melyek a futamidő végét kivárva kockázatmentesek). Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében előre összeállított, biztonságos portfóliók közül választhatsz és egy kis utánajárással könnyen el tudsz igazodni a portfóliók között.

Ha a munkahelyed felajánlja az önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, akkor érdemes belevágnod. Arra azonban figyelj, hogy mekkora összeget fizet be számodra a munkáltató és szükség esetén egészítsd ki az összeget.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 3-4 portfólió közül válogathatsz, amelyek előre összeállított elemeket tartalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a befektetési döntés meghozásához nincs szükséged komoly pénzügyi tapasztalatra, elég, ha egy kicsit utánajársz a témának.

Sajnos az önkéntes nyugdíjpénztár nem alkalmas arra, hogy kivédd vele az állami nyugdíjkorhatár emelkedését és előbb nyugdíjba vonulhass. A ÖNYP futamideje követi a nyugdíjkorhatár változását.

A portfóliókban többséget képeznek a kincstárjegyek és az állampapírok, ezért a befektetésed teljesítményét nagyban meghatározza a magyar gazdaság alakulása.

Az előre összeállított portfóliók hátrányt is jelenthetnek, ha te szeretnéd megválasztani a befektetésbe kerülő elemeket. Ha nagyobb szabadságra vágysz, akkor érdemes tájékozódnod a nyugdíj-előtakarékossági számla vagy az unit-linked nyugdíjbiztosítás lehetőségeiről.

Az önkéntes nyugdíjpénztár egy kényelmes és olcsó módja a nyugdíj előtakarékosságnak. Hátrányai közé tartozik, hogy nem ajánl magas hozamokat és szűk befektetési lehetőségek közül választhatsz.

A futamideje az aktuális nyugdíjkorhatár betöltéséig tart, vagyis igazodik annak esetleges emelkedéséhez.

A nyugdíjpénztári tagság az első 10 évben nem szüntethető meg, ilyenkor csak tagi kölcsön felvételére van lehetőség, ezért érdemes átgondolni a döntésedet, mielőtt elköteleződsz.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések után évente 20 százalék, maximum 150 000 forint adójóváírás igényelhető, de legfeljebb a befizetett személyi jövedelemadód összege.