Szja-kedvezmény és szja visszatérítés - mit kell tudnod róla 2024-ben?
Személyi jövedelemadót minden magánszemély fizet, aki dolgozik. Viszont több szja-kedvezmény és szja visszatérítési lehetőség is van, amelyek révén vagy sokkal kevesebbet kell adóznod, vagy komolyabb összeget is visszaigényelhetsz a már befizetett adódból. A kedvezményeket például az életkorodra való tekintettel, vagy a gyermekeidre vonatkozóan is kaphatod, az szja visszatérítések viszont különböző öngondoskodási, megtakarítási formák után járnak. Mutatjuk mikor mennyi adókönnyítést kaphatsz, és hogyan tudod őket érvényesíteni.
- Mi az a személyi jövedelemadó és ki fizeti?
- Az szja-hoz kedvezmények is kapcsolódhatnak
- Szja-kedvezmények
- Szja visszatérítés
- Adóalap-kedvezmények
- Adó-visszatérítések
- Mi történik, ha nincs visszaigényelhető szja-m?
- Hogyan kapom meg az szja visszatérítést?
- Maradtak kérdéseid az adó visszatérítéssel kapcsolatban?
Mi az a személyi jövedelemadó és ki fizeti?
Mielőtt rátérnénk az szja-val kapcsolatos kedvezményekre és visszatérítésekre, érdemes tisztázni, hogy mi után fizetsz adót, mennyit és mikor.
A cégeknek tehát nem kell ilyet fizetniük, mert ők társasági adót fizetnek. A személyi jövedelemadót viszont az önálló és nem önálló tevékenység után is meg kell fizetned, tehát akkor is, ha nem alkalmazott vagy, hanem mondjuk egyéni vállalkozó, őstermelő, megbízási szerződés alapján dolgozol, vagy egy gazdasági társaság magánszemély tagja vagy.
Ha viszont a vállalkozásod például kft. formában működik, akkor hiába vagy egyedül benne, a cég akkor is a társasági adó hatálya alá tartozik és szja-t nem fizetsz.
Mire számítanak fel szja-t?
Szja-t főszabályként minden jövedelmed után fizetned kell, amit magánszemélyként kapsz, tehát nem csak a béred után, hanem azért is, ha bérbe adod a lakásod vagy ha átváltod a bankban tartott devizádat és ebből árfolyamnyereséged keletkezik. Vannak azért kivételek.
Ezek után a jövedelmek után kell szja-t fizetned:
- Munkaviszonyból származó jövedelem, tehát a munkabér
- Őstermelő jövedelme
- Egyéni vállalkozók jövedelme
- Társas vállalkozások magánszemély tagjának jövedelme
- Gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének jövedelme
- Választott tisztségviselők jövedelme
- Álláskeresési járadék
- Táppénz
- Csecsemőgondozási és gyermekgondozási díjak (CSED és GYED)
- Segítő családtag jövedelme
- Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
- Ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem
- Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem
- Kamatjövedelem
- Árfolyamnyereség
Nem kell szja-t fizetned az alábbi jövedelmek után:
- Nyugdíj
- Gyermekgondozási segély (GYES)
- Gyermeknevelési támogatás (GYET)
- Családi pótlék
- Nevelőszülői díj
- Ápolási díj
- Temetési segély
A személyi jövedelemadó számításánál azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyeket belföldön szereztél meg. Ha külföldön is dolgoztál, és onnan is van jövedelmed, akkor az után helyben már levonták az adót, így itthon már nem kell utána szja-t fizetned. Kétszer nem lehet adóztatni semmilyen jövedelmet.
A személyi jövedelemadót a munkáltatód minden hónapban levonja a fizetésedből, így ha munkavállaló vagy, akkor külön nem kell figyelmet fordítanod az adózásra.
Ilyen a szociális hozzájárulási adó (vagy szocho), vagy a társadalombiztosítási járulék (ennek fizetése biztosítja számodra a TB jogviszonyt, amely kamattámogatott kölcsönöknél és támogatásoknál igénylési feltétel lehet).
Ha viszont adókedvezményre is jogosult vagy, és ezt kéred már év közben figyelembe venni, akkor az növeli a fizetésedet.
Így áll tehát össze a nettó béred: Bruttó bér – szja, szocho, TB-járulék + adókedvezmények.
Ha munkavállaló vagy, az adóbevallásodat a NAV készíti el neked. A tervezetet a NAV honlapján nézheted meg, és ha szükséges, változtathatsz rajta.
A NAV tud a rendszeres munkabéredről, így ez alapján tud neked adóbevallást készíteni. Vannak viszont olyan dolgok, amikről nem lehet tudomása. Ilyen az, ha mondjuk eladtál egy ingatlant, bérbe adsz, vagy ha valami miatt adó-visszatérítésre vagy jogosult.
Az szja-hoz kedvezmények is kapcsolódhatnak
A személyi jövedelemadóhoz kapcsolódhatnak kedvezmények. Két módja lehet annak, hogy kevesebb adót kelljen fizetned, mint amennyit egyébként a jövedelmed után felszámítanának neked.
A két típus között az a különbség, hogy honnan kapod a kedvezményt. Az egyik típus azt az összeget csökkenti, amiből vonják az adót, a másik pedig magát az adó összegét.
1. Adóalap-csökkentő kedvezmények
Ha minden jövedelmedet számba vetted, akkor kijön egy összevont adóalap. Ez az összes adóköteles jövedelmed, ami az adó alapja, ennek a 15 százalékát kell adóként fizetned. Vannak olyan kedvezmények, amelyek ezt az adóalapot csökkentik, tehát még adózás előtt vonják le, így kisebb összegre kell az adót kiszámítani. Ezeket hívják adókedvezményeknek.
2. Adóalap adóját csökkentő tételek
Rosszul hangzik, de ezek olyan kedvezmények, amelyek a kiszámított adó összegét csökkentik. Ilyen lehet az adó-visszatérítés vagy más néven adójóváírás, amit a már kifizetett adódból kapsz vissza.
Szja-kedvezmények
Az adókedvezmények tehát eleve az adó alapját csökkentik, így utánuk már fel sem számítják az adót. Ez olyan, mintha kevesebb lenne a bruttó béred, amiből adóznod kell.
Az adót általában adóelőleg formájában fizeted be, ami azt jelenti, hogy már év közben részletekben levonják a fizetésedből, és nem év végén egyszerre kell átutalnod az egész éves adódat a NAV-nak.
Az adókedvezményekről nyilatkozhatsz már év elején (vagy akkor, amikor jogosulttá válsz rájuk), és megteheted, hogy eleve be sem fizeted őket. A nyilatkozatot a munkáltatódnak kell benyújtanod. Így egész évben ennyivel magasabb lesz a nettó béred.
Adókedvezmények például a családi adókedvezmény, az életkor alapján kapott szja-mentességek vagy a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye.
Ha több adókedvezményre is jogosult vagy, akkor azokat előre meghatározott sorrendben érvényesítheted, tehát nem te döntöd el, hogy melyiket vonják le először az adóalapól, és melyiket utána.
Szja visszatérítés
Az adó-visszatérítésnél az szja-t év közben mindenképpen be kell fizetned. A nettó fizetésed tehát ettől nem lesz magasabb. Év végén viszont az adóbevallásodban visszaigényelheted ezt a kedvezményt, amit a NAV majd visszautal az általad megjelölt számlára.
Arra viszont figyelj, hogy az adó-visszatérítés mértéke legfeljebb a befizetett adód lehet. Ez azt jelenti, hogy ha már kaptál olyan kedvezményeket, amelyek az adóalapodat csökkentették, és amelyek miatt eleve kevesebb adót fizettél, akkor a visszatérítést is csak ebből a már kedvezmények után számított adóból kaphatod.
Hiába igényelhetnél több adót vissza, ha nincs miből levonni, akkor a fennmaradó kedvezmény elveszik.
Az adó-visszatérítés az érvényesítési sorban az adó-kedvezmények után áll, ő tehát az utolsó a sorban. Ha tehát adó-visszaigénylést szeretnél, akkor arra is figyelned kell, hogy tényleg fizess szja-t, hogy legyen mit visszaigényelned.
Adó-visszatérítést kaphatsz a nyugdíjcélú megtakarításaid és az egészségpénztári megtakarításod után.
A következőkben először részletesen végigvesszük az egyes adókedvezményeket, hogy azokat mikor és milyen sorrendben érvényesítheted, majd megmutatjuk mi után és mennyi adó-visszatérítést kaphatsz.
Lássuk a részleteket!
Adóalap-kedvezmények
A 2023-tól elérhető adó-kedvezményeket ebben a sorrendben tudod érvényesíteni:
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 25 év alatti fiatalok kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
- Személyi kedvezmény
- Első házasok kedvezménye
- Családi kedvezmény
Elmondjuk, hogy ezekről mit érdemes tudnod.
1. Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Ahogy a neve is mutatja, azok az anyák vehetik igénybe, akik legalább négy gyermeket nevelnek akár vér szerinti, akár örökbefogadó szülőként.
A kedvezménynek értékhatára nincs, azaz a teljes szja-alapjuk erejéig érvényesíthetik, így nem kell adót fizetniük. Akkor kaphatják, ha családi pótlékra jogosultak, vagy már nem jogosultak, de a jogosultságuk legalább 12 éven át fennállt, illetve ha a jogosultság azért szűnt meg, mert a gyermek elhunyt.
A kedvezményt el is lehet veszíteni, ha például váláskor nem mind a négy kiskorú gyermek marad az anya háztartásában. Nem jár a kedvezmény, ha második férjével együtt nevel négy gyermeket, és közülük van, aki a férj első házasságából származik.
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
Ezt 2022 januárjától lehet igénybe venni. Azok a fiatal munkavállalók, akik még nem töltötték be a 25. életévüket, az előző év júliusában érvényes átlagbér mértékéig adókedvezményt vehetnek igénybe.
2022-ben havi 433 700 forint összegű jövedelemig, 2023-ban havi 499 952 forintig, míg 2024-ben havi 576 601 forintig vehetnek igénybe szja-mentességet. Ezzel a havi jövedelmük az érintett havi bruttó összegek 15 százalékával lesz több. Az átlagbér feletti jövedelem után viszont már nekik is adózniuk kell.
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
2023 januárjától új kedvezmény a 30 év alatti anyák kedvezménye. Azok az édesanyák, akik már betöltötték a 25. évüket, de még nincsenek 30 évesek, szintén szja-kedvezményt vehetnek igénybe.
A kedvezményt már év közben is igénybe vehetik, akár a 12 hetet meghaladó várandóssággal is, és örökbe fogadott gyermekre is érvényesíthetik, de csak 2022. december 31-e után fennálló terhesség vagy született gyermek esetében.
A kedvezmény mértéke szintén a tárgyévet megelőző év júliusában érvényes bruttó átlagbér összege, azaz 559 100 forint 2024-ben. Ez 83 865 forint adómegtakarítást jelent havonta.
4. Személyi kedvezmény
A személyi kedvezményt azok kaphatják, akik súlyosan fogyatékosak. A kedvezmény mértéke 2024-ben a minimálbér egyharmadának 100 forintra kerekített összege, azaz havi 88 900 forint.
5. Első házasok kedvezménye
Az első házasok kedvezményét akkor vehetitek igénybe házasságkötéskor vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésekor, ha legalább egyikőtöknek ez az első házassága vagy élettársi kapcsolata.
A kedvezmény mértéke a házasságkötést követő 24 hónap, a mértéke pedig havonta 33 335 forint, azaz havi nettó 5 000 forint.
6. Családi kedvezmény
A családi kedvezményt a gyerekeid után kaphatod. A családi pótlékra jogosultak, illetve a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa kaphatja.
A kedvezmény mértéke
- 1 gyermek esetén 66 670 forint,
- 2 gyermeknél 133 330 forint,
- 3 és minden további gyermeknél gyermeknél pedig 220 000 forint.
A családi kedvezményt a párok megosztva is kérhetik.
Adó-visszatérítések
Az adó-visszatérítést a már év közben kifizetett adódból kaphatod meg. Nem jár automatikusan – mint ahogy az adókedvezményeket is kérned kell –, és az összeget utólag utalja vissza neked a NAV.
Mire kaphatsz adó-visszatérítést?
- Egészségpénztári és önsegélyező pénztári megtakarításra (ez a kettő régen külön pénztár volt, de most már minden egészségpénztár egyben önsegélyező szolgáltatást is nyújt)
- Nyugdíjpénztári megtakarításra
- NYESZ, azaz nyugdíj-előtakarékossági számlákra
- Nyugdíjbiztosításokra
Ha ezen megtakarítási formák bármelyikébe fizetsz be pénzt, akkor a befizetésed 20 százalékának megfelelő, már korábban adóként megfizetett összeget visszakapod az államtól. Tehát az adózott jövedelmed egy részét öngondoskodásra költöd, az állam pedig ezt azzal jutalmazza, hogy ennek az összegnek a 20 százalékával kevesebbet kell adóznod.
Adó-visszatérítés mindegyik megtakarítás esetében 20 százalék, de a felső összeghatárok eltérnek. Ráadásul külön maximuma van a pénztári és a nyugdíjcélú megtakarítási formáknak is.
Az adó-visszatérítés felső határa:
- Az egészségpénztár és a nyugdíjpénztár esetében összesen 150 000 forint
- A NYESZ esetén 100 000 forint,
- A nyugdíjbiztosítás esetében pedig 130 000 forint.
Alapvetően minden visszatérítést arra a számlára kapsz vissza, ahová a befizetést is teljesítetted, kivéve a pénztárak esetében.
Ha egészségpénztári és nyugdíjpénztári számlád is van, akkor a maximum adó-visszatérítést elérheted, ha a kettőbe együtt legalább 750 000 forintot befizetsz egy évben. Ez havi 62 500 forintot jelent.
Az adójóváírást az általad megjelölt pénztári számládra kaphatod vissza. Csak olyan számlát választhatsz, amelyre abban az évben teljesítettél befizetést. Azt tehát nem teheted meg, hogy befizetsz mondjuk csak a nyugdíjpénztári számládra, majd az adó-visszatérítést az egészségpénztári számládra kéred.
Ha viszont több pénztári számlád is van, akkor ezek közül egyet jelölhetsz meg, ahová a visszatérítést kapni szeretnéd.
Jó, ha tudod, hogy az egészségpénztár esetében van lehetőséged arra, hogy növeld a visszatérítés összegét, ha a befizetéseid alapján önmagában nem tudod elérni a maximumot.
Erre két lehetőséged is van:
- Ha az egészségpénztáron keresztül prevenciós szolgáltatást veszel igénybe, akkor további 10 százalékos adójóváírást kérhetsz. Ez az egyetlen eset, amikor a költésért is kedvezményt kapsz. Ráadásul azt a pénzt, amit erre elköltesz, egyszer be is fizetted, akkor pedig már kaptál érte 20cszázalékos kedvezményt.
- Ha az egészségpénztárban tartott pénzedet két évre lekötöd, akkor a lekötés évében az összeg 10 százalékát igényelheted vissza az adódból.
A NYESZ esetében legalább évi 500 000 forint, azaz havi közel 42 000 forint befizetésével érheted el az adó-visszatérítés maximumát.
A nyugdíjbiztosítás esetében ez az összeg évi 650 000 forint, azaz havi közel 54 200 forint.
Az adó-visszatérítésnek az összes megtakarítási formára vonatkozóan is van egy maximuma. Ha többféle megtakarításod is van, akkor az összes adó-visszatérítés összege nem lehet több 280 000 forintnál. Ez tehát a pénztárakra, NYESZ-re és nyugdíjbiztosításra is vonatkozik.
Ehhez évi 1 400 000 forintot kell félretenned összesen.
Mi történik, ha nincs visszaigényelhető szja-m?
Előfordulhat, hogy annyi adókedvezményt kapsz, hogy nem marad befizetendő adód, legalábbis nem annyi, amiből vissza tudnád igényelni a neked járó adójóváírást. Például azért, mert négy gyermeked van, vagy mert annyi családi kedvezményt kapsz.
Mit tehetek ilyenkor?
Ebben az esetben jobban jársz, ha egy olyan közeli hozzátartozód nyitja meg a megtakarítási számlát helyetted, aki fizet szja-t, és téged megjelöl szolgáltatási kedvezményezettként. Így te is használhatod a szolgáltatásokat, az ő adójából pedig visszaigényelhetitek a befizetések 20 százalékát a maximum összeghatárig.
Hogyan kapom meg az szja visszatérítést?
Az adó-visszatérítést a pénztár, biztosító vagy pénzintézet igazolása alapján tudod kérni. Ebben összesítve látod az éves befizetéseidet, és a visszaigényelhető összeget is. Azt is megjelölik, hogy a bevallás melyik sorában milyen összeget kell feltüntetned.
Az adóbevallások tervezete március végétől látható a NAV rendszerében. Ha van ügyfélkapus hozzáférésed, akkor ott tudod módosítani és elfogadni a kész adóbevallást.
Erre minden évben május 20-ig van lehetőséged. Ne felejtsd el az adó-visszatérítéseket, mert évente jelentős összegtől eshetsz el. Meglepő módon azok közül is sokan felejtik el, akik amúgy figyelmet fordítanak az öngondoskodásra. Ez egy állami támogatás, ne hagyd veszni.
Maradtak kérdéseid az adó visszatérítéssel kapcsolatban?
-
Mindegy milyen sorrendben érvényesítem az szja-kedvezményeket?
Nem. Az szja-kedvezményeknek van egy kötött sorrendje, ahogyan érvényesíteni tudod őket. Nem dönthetsz róla szabadon, hogy melyiket melyik után használod ki. Persze nem muszáj mindent igénybe venned, amire jogosult vagy, de mindenképpen érdemes. -
Miből kapom az szja visszatérítést?
A visszatérítést vagy adójóváírást mindig a már befizetett szja-dból kapod. Ez egy utólagos támogatás, és nem jár automatikusan, tehát neked kell kérned. -
Hogyan kérhetem az szja visszatérítést?
A visszatérítést az adóbevallásodban kérheted. A pénztártól vagy pénzintézettől kapott igazolás alapján az adóbevallás megfelelő sorába (ezt az igazoláson jelölik) fel kell tüntetned az igazoláson szereplő összeget. A visszatérítést alapvetően arra a számládra kapod, ahová a befizetést teljesítetted. Ha több pénztári számlád is van, akkor megjelölheted, hogy hová utaljon a NAV.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.