Lakástakarék – minden, amit tudni akarsz róla 2024-ben

A lakástakarék, ahogy a neve is mutatja, egy előtakarékossági forma, ahol lakáscélra gyűjthetsz. A lényege, hogy a lakástakarékpénztárnál vezetett számládra havi rendszerességgel egy előre meghatározott összeget befizetsz, amelyre kamatot kapsz.

De a lakástakarék több egyszerű bankbetétnél, mert itt a megtakarításaidra kamatprémium is jár.

A betéti kamat minimális, ezt viszont kiegészíti a kamatprémium vagy kamatbónusz. Régen ezt az állam adta támogatásként a lakástakarékpénztárba befizetett összeg után minden évben. A mértéke a befizetés 30 százaléka volt, legfeljebb évente 72 000 forint, méghozzá a futamidőtől függetlenül, és ez a támogatásrész tette a lakástakarékot igazán népszerűvé.

A kamatprémiumot most maga a lakástakarékpénztár (LTP) adja, a mértéke a konstrukciótól függ.

A megtakarításod után kapott nyereség kamatadó-mentes és mentes a szocho alól is.

Amikor a megtakarítási időszak lejárt, felveheted a lakástakarékból a pénzedet, és mellé kedvezményes kamattal lakáshitelt is igényelhetsz.

Ez tehát egy olyan lakáscélú megtakarítás, amely egy betétből (lakástakarékba tett megtakarítás), kamatból, kamatprémiumból (vagy bónuszból) és lakáshitelből áll. Ez a szerződéses összeg.

Lakáscélú megtakarítás + kamat + kamatprémium vagy bónusz + lakáshitel = szerződéses összeg.

Nézzük meg ezt jobban is.

A szerződésnek van egy futamideje, amit megtakarítási időszaknak hívnak. Ez alatt az idő alatt folyamatosan befizetsz a számládra. Érdemes havonta az előre meghatározott összeget fizetned, de ha nem fizetsz be rendszeresen, vagy nem az előre eltervezett összeget, akkor nem történik semmi, viszont a kamatprémiumod is kisebb lesz.

Amikor a gyűjtési időszak véget ért, jön a 2 hónapos kiutalási időszak. Ekkor kell nyilatkoznod arról, hogy pontosan mire használod majd a lakásszámládon összegyűlt pénzedet, és hogy élsz-e a kedvezményes hitelfelvételi lehetőséggel vagy sem.

Elég tehát itt pontosítanod, hogy milyen lakáscélra használod a pénzed. Továbbá attól függetlenül, hogy az eredeti szerződéses összegben az elérhető kedvezményes lakáshitel összege is benne van, nem kötelező azt tényleg felvenned.

Megteheted, hogy nem a lakástakarékpénzár által kínált hitelt veszed fel, hanem egy másikat. Ez lehet piaci lakáscélú jelzáloghitel, de támogatott hitel, például CSOK Plusz vagy a falusi CSOK hitel is. A lakástakarékban gyűjtött összeget ezekhez a hitelekhez is felhasználhatod önerőként.

De lássuk, mi mindenre használhatod a lakástakarékban gyűjtött pénzedet, utána megnézünk pár konkrét ajánlatot!

A lakástakarékban gyűjtött pénzed csak lakáscélra használhatod. Ennek a megtakarításnak nem lehet szabad felhasználású része, minden pénzt a lakásra kell tehát költened. Azt viszont nem kell előre pontosan megmondanod, hogy ez milyen lakáscél lesz, erre ráérsz a kiutalási időszakban.

Ezekre a lakáscélokra gyűjthetsz:

A lakástakarékban gyűjtött pénzed felhasználhatod önerőként lakáscélú hitelekhez. Egy lakáshitelbe egyszerre több lakáskasszát is beletehetsz, sőt, emellé felhasználhatsz esetleg Babaváró hitelt is.

Lakástakarékban akkor is tudsz tehát gyűjteni, ha már van lakáshiteled, mert az összegyűlt pénzedből előtörlesztheted a hiteled, méghozzá általában ingyenesen. A fogyasztóbarát lakáshiteleknél ez előírás, a lakáskasszából való előtörlesztésnél a bank nem számíthat fel előtörlesztési díjat.

A lakástakarékpénztárból nem kötelező a szerződés lejártakor azonnal felvenned a megtakarítási időszak alatt összegyűjtött pénzedet. Ha szeretnéd, továbbra is bent tarthatod a pénztárban. Ilyenkor befizetned már nem kell, de ha akarod, gyűjthetsz tovább. Innentől kezdve kamatprémiumot viszont nem kapsz a megtakarításodra, csak a betéti kamatot, ami egy nagyon kis összeg. A számlavezetés díját fizetned kell.

Ha tudod mire költenéd a pénzt, akkor kérheted a kiutalását. A felhasználást dokumentumokkal kell igazolnod, erre később még visszatérünk.

Ha a megtakarítási időszak végén mégsem tudod vagy szeretnéd lakáscélra felhasználni a pénzt, akkor kamatprémiumot nem kapsz utána. Megmaradhat viszont a kamatprémium, ha a lakástakarékban gyűjtött összeget egy közeli hozzátartozód használja fel saját lakáscéljára.

Jelenleg az OTP Lakástakarékpénztárnál, az Erste Lakástakarékpénztárnál és a Fundamentánál köthetsz új szerződéseket. Az OTP és az ERSTE régi-új szereplők a piacon, míg a Fundamentánál mindvégig lehetett lakásszámlákat nyitni. Ők egyébként a korábbi lakástakarék-piac első szereplői voltak.

Lássuk, mit tudnak általánosságban a mostani lakástakarék konstrukciók, miben más ez, mint volt annak idején. Segítünk, hogy eldönthesd, mennyire éri meg ezekben megtakarítanod.

Lesz benne néhány szám, de ne ijedj meg. Szükség van rájuk, mert csak ezek ismeretében tudsz jó döntést hozni.

Két fontos mutatót érdemes figyelni a megtakarítási összegek és futamidők mellett.

Az EBKM, vagy Egységesített Betéti Kamatláb Mutató egy olyan mutatószám, ami azt mondja meg, hogy évente mennyi lehet a nyereséged, ha lekötött betétbe teszed a pénzed.

Nem elég ugyanis azt tudnod, hogy mekkora kamatot kapsz a betétben elhelyezett pénzedre, de azt is figyelembe kell például venned, hogy mekkora költséggel jár a számla megnyitása és fenntartása, és hogy mikor kapod a kamatot. A költségeket le kell vonnod a betéti kamatként kapott nyereségedből, a kamatokat pedig évesítve, méghozzá ugyanannyi napra számolva kell figyelembe venni. Az EBKM ezt teszi meg neked. A kamatadóval és a szochóval viszont az EBKM nem számol.

Ez olyasmi, mint a hiteleknél a THM, azaz a Teljes Hiteldíj Mutató.

A THM arról ad információt, hogy mekkora a hiteled teljes költsége, tehát nemcsak a kamatokat, hanem a hitelfelvétellel járó egyéb költségeket is figyelembe veszi.

A hitelek kapcsán ugyanis nem a hitelkamat az egyetlen kiadás. Különösen lakáshiteleknél lehetnek magasak az induló költségek. Ezért nemcsak azt érdemes tudnod, hogy mekkora egy hitel kamata, hanem azt is, hogy mennyi egyéb kiadással kell még számolnod. Így könnyebb összehasonlítani a hiteleket.

Ahhoz, hogy ezt megtudd, az egyes lakástakarékpénztári konstrukciók közül is tudnod kell választani, és ezt össze kell hasonlítanod nemcsak egymással, de más megtakarítási formákkal is.

Erre használjuk a korábban már említett EBKM és THM mutatókat. Előbbi a betétekre, utóbbi a hitelekre vonatkozik, és nekünk azért kell mindkettő, mert a lakástakarék egy betétből és egy hitelből áll, így kapjuk meg a szerződéses összeget.

Jó, ha tudod, hogy a megtakarításodat az előre meghatározott megtakarítási időszak vége előtt is felveheted, ha szerződésmódosítást kérsz. Sőt, a Fundamentánál arra is van lehetőséged, hogy a hitelt hamarabb felvedd, mint ahogy lejárt volna a gyűjtési időszak. Ehhez az kell, hogy legalább egy bizonyos ideje, általában 2 éve már fizesd a havi megtakarítást.

Arra viszont figyelj, hogy így kamatprémiumot veszítesz és a hiteled is drágább lehet.

Ha a kiutalási időszak 2 hónapján szeretnél rövidíteni, külön díj ellenében ezt is megteheted.

Nagyon jól hangzik az egyszeri 30 százalékos kamatprémium, de valójában ezt csak a befizetéseid után kapod. A dolog akkor lenne az igazi, és akkor érné meg lakástakarékba tenni a pénzt, ha mellette a betéti kamat is magas lenne.

Így fordulhat elő, hogy ha közelebbről megvizsgálod, akkor az OTP 30 százalékos kamatprémiumával sem érhetsz el többet, mint 5,54 százalékos EBKM-et, tehát évente 5,54 százalék a nyereséged még kamatprémiummal együtt is. A Fundamentánál ez a szám még alacsonyabb.

A kisebb összegű, rövidebb futamidejű változatokkal nem valószínű, hogy jól jársz. Kamatprémium nélkül számolva pedig az OTP-nél már negatív az EBKM, így tehát ráfizetés lenne itt tartani a pénzed, és a Fundamenta sem mutat sokkal szebb képet.

Ennél jelenleg jobban járhatsz, ha inflációkövető állampapírba teszed a megtakarításod, ahol lényegesen magasabb hozamot érhetsz el, de néhány bank betéti kamatokra is kínál 10 százalék feletti kamatot.

Mivel a szerződéses összeg egy része lakáshitelből áll, nézzük meg a hitelkamatot is.

A lakástakarék konstrukció akkor igazán jó, ha nemcsak a megtakarítás jó, de a hitel is, amit mellé kaphatunk. Azaz akkor vonzó igazán a megtakarításunkat az LTP-nél elhelyezni és hosszú időn túl ott tartani, ha a megtakarított pénzedre is jó kamatot kapsz, de a hitellehetőség is kedvező.

És bár nem kötelező azt a hitelt felvenned, amit ők ajánlanak, és az is lehet, hogy ennek a hitelnek az összege nem is fedi le a teljes hiteligényedet, a legjobb mégis az, ha legalább a hitelek egy részét olcsóbb hitel teszi ki.

Jó, ha tudod, hogy kamattámogatott lakáscélú hitelt is illeszthetsz a lakáskasszádhoz. A CSOK Plusz vagy a falusi CSOK hitel, például ilyen, bár azt, hogy a jövőbeli hitelfelvételed időpontjában milyen állami támogatások lesznek majd, azt senki sem tudja előre.

A lakáshitelek kamata jelenleg 6,5-7 százalék körül mozog, tehát most kissé magasak a kamatok, legalábbis az elmúlt évek 3-5 százalék körüli – egyébként kivételesen kedvező – kamataihoz képest. Azt is mondhatnám, hogy el voltunk kényeztetve a nagyon alacsony kamatokkal, és ma már csak a kamattámogatott hitelek viselik magukon ennek a jeleit.

Ez persze még nem jelenti, hogy ez így is marad, hisz a kamatok a gazdasági környezet függvényében folyton változnak.

Az OTP Lakástakarék Prémium konstrukciói mellé 7,9 százalékos kamattal, több, mint 10 százalékos THM mellett kaphatsz lakáshitelt. Ez most épp olyan, mint a többi piaci hitel.

Ha most kötöd meg a szerződést az OTP Lakástakarékpénztárral, akkor vagy 4, vagy 8 év múlva veheted fel a lakáshitelt, attól függően, hogy melyik konstrukciót választod.

Azt sem tudjuk pontosan, hogy hol állnak majd a hitelkamatok 4 év múlva, de 8 év pláne hosszú idő, addigra már benne van a pakliban, hogy olcsóbban is találsz hitelt.

A Fundamenta valamivel kedvezőbb hiteleket ígér. Náluk most rövidebb futamidő mellett is 4-5,5 százalékos kamat mellett kaphatsz hitelt, ami jelenleg kedvezőbb, mint a piaci lakáshitelek. Kérdés persze, hogy mi lesz a kamatokkal 12 vagy 16 év múlva.

Összefoglalva tehát jelenleg sem a betéti, sem a hitelkamatok nem tűnnek olyan kecsegtetőnek, ami miatt most megérné a lakástakarékot választani más megtakarítási formák helyett. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy mit várunk a jövőre nézve, hisz a lakástakarékpénztár hosszú távú megtakarítás.

Különösen igaz ez, ha nem csupán megtakarítást keresel, hanem valóban lakáscélra használnád a pénzed, és nem öntenéd össze más - mondjuk vészhelyzetre - szánt megtakarításaiddal.

Ilyen piaci lakáshiteleket kínálnak most a bankok lakásvásárlásra.

A lakástakarékpénztárak nagyon népszerűek voltak egészen 2018-ig. A megtakarításhoz az állam 30 százalék támogatást adott – ez volt a kamatprémium –, és hozzá kedvezményes lakáshitelt is lehetett felvenni.

Sokan tudtak így kedvező feltételek mellett hitelhez jutni úgy, hogy közben már az önerőhöz szükséges megtakarítás, vagy annak egy része is a kezükben volt.

Az sem volt ritka, hogy valakinek egynél több lakáskasszája is volt. Annál is inkább, mert akkoriban a maximális megtakarítási összeg egy szerződésre vonatkozóan mindössze 20 000 forint lehetett, szemben a mai akár 100 000 forintos összeggel.

Négy LTP ajánlatai közül is válogathattak a lakásra vágyók, de a kormány 2018-ban megszüntette a megtakarításhoz járó 30 százalékos állami támogatást, és enélkül már nem volt olyan vonzó a lakástakarék. Így a Fundamentán kívül minden takarékpénztár sorban felfüggesztette az új szerződések kötését.

Először az Aegon Lakástakarékpénztár, majd a meglévő állományát is átadta az Erste Lakástakarékpénztárnak, amely szintén nem kötött új szerződéseket, mint ahogy az OTP Lakástakarék sem.

Maradt tehát a piacon a Fundamenta, ami viszont némileg átalakította a termékeit, és a kiesett állami támogatást – kisebb mértékben ugyan, de – maga pótolta.

Az OTP és ERSTE Lakástakarékpénztárak visszatérésével már három helyen is köthetsz lakástakarék szerződést, és majd az új konstrukciók sikere dönti el, hogy követik-e még további pénztárak.

Lényeges különbség a régi lakástakarék konstrukciókhoz képest, hogy a 30 százalékos állami támogatás egységes volt minden befizetésre, futamidőtől függetlenül. Így rövidebb, 4 éves megtakarítás mellett egész magas EBKM-ek jöttek ki, de hosszabb futamidőnél sem volt olyan rossz a helyzet.

A mostani termékek a magas kamatprémiumot csak a leghosszabb futamidők mellett kínálják, így ez sokkal alacsonyabb EBKM-et eredményez. A legjobb esetben is csupán 5-6 százalékos nyereség nem olyan vonzó, mint amit a régi állami támogatott verzióval el lehetett érni.

A lakástakarékpénztár azoknak való, akik szeretik a célhoz kötött megtakarításokat. Ha úgy gondolod, hogy nem szívesen bajlódnál azzal, hogy betéti kamatokat nézegetsz és hozamokat számolgatsz, akkor jó döntés lehet a lakáskassza.

Talán nem akarsz időt tölteni azzal, hogy időről időre átnézed a befektetéseidet, és ha szükséges, új eszközökbe teszed át a pénzed. Vagy talán nem takarékoskodsz elég szigorúan, és hajlamos vagy elkölteni a pénzt, ha nincs nehezen elérhető helyen.

Akkor is jól jöhet az ilyen típusú megtakarítás, ha nem áll rendelkezésedre egyszerre nagyobb összeg, amit befektetnél. Ha tehát tényleg a nulláról vagy kis megtakarítással indulsz, és havonta tudsz ehhez hozzátenni kis összegeket, akár csak 10-20 000 forintot.

Ilyen esetekben a hosszabb távú, célhoz kötött megtakarítások nagyon hasznosak lehetnek. Nemcsak a lakáskassza, de a nyugdíjcélú vagy az egészségügyi célú megtakarítások is, mint amilyenek a pénztárak vagy biztosítások.

Gondold át a pénzügyi, költési szokásaidat, és ennek fényében dönts. Nem mindenkinek a legnagyobb hozamot ígérő befektetés a legmegfelelőbb. Ha biztosabbnak érzed a takarékoskodást úgy, hogy nyitsz egy lakásszámlát és arra havi csoportos beszedési megbízást vagy rendszeres átutalást állítasz be, akkor válassz a lakástakarékpénztárak közül.

A lakástakarék előnye továbbá, hogy az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) a bankban tartott pénzedhez hasonlóan védi a takarékpénztári megtakarításod biztonságát.

A megtakarításra kapott nyereség pedig kamatadó-mentes és szocho-mentes.

Kiemelkedő hozamot ezek a termékek nem fognak biztosítani, de mire a futamidő lejár, lesz a kezedben egy nagyobb összeg, amit lakáscélra használhatsz fel. Ezt az eredményt viszont ugyanúgy tudod produkálni egy állampapírral és egy piaci hitellel is.

Amikor a megtakarítási időszak lejár, 2 hónap kiutalási időszak kezdődik. Ezalatt kapod meg a lakástakarékban félretett pénzt, és a lakáshitelt is ekkor veheted fel. A lakáscélt minden esetben igazolnod kell.

Ha lakást vásárolnál, akkor be kell nyújtanod az adásvételi szerződést és az ingatlan tulajdoni lapját. A pénzt teljes egészében a vételárra kell költened.

Ha nemcsak te vagy a tulajdonos, akkor csak a tulajdonod arányában fizethetsz lakástakarékból. Tehát ha az ingatlanban 50 százalékban leszel tulajdonos, akkor a vételárnak legfeljebb 50 százaléka származhat a lakástakarékpénztárból.

Ha építésre vagy bővítésre használod a pénzt, akkor az építési engedélyre vagy azzal egyenértékű dokumentumra is szükség lesz.

A felújítást, bővítést vagy korszerűsítést általában számlákkal is kell igazolnod.

Csak első kiváltásra használhatod, és kizárólag lakáscélú hitelt törleszthetsz elő. Munkáltatói kölcsönt csak akkor válthatsz ki, ha a kölcsönt bank folyósította. Az eredeti hitelben adósnak, adóstársnak vagy zálogkötelezettnek kell lenned.

A tartozásod nem lehet kevesebb, mint a lakástakarékpénztári megtakarításod, erről a banktól igazolást kell kérned.