Lemondások árán spórolnak a magyarok, még a megtakarítók szerint sem elég az átlagbér
A magyarok kétharmada féltesz ugyan valamennyit, de hónapról hónapra csak minden ötödik embernek sikerül megtakarítania. A Cofidis megbízásából készült friss kutatásából kiderül, mire gyűjtünk, miről mondunk le ezért, és miért gondolja úgy a többség, hogy egy átlagos fizetésből szinte lehetetlen tartalékot képezni.
Sokan tesznek félre, de rendszeresen csak kevesen
A kép elsőre akár biztatónak is tűnhet, hiszen a megkérdezettek 66 százaléka tud valamennyit félretenni. Azonban az is kiderül, hogy ez gyakran esetleges. Rendszeres megtakarítónak csupán a megkérdezettek 37 százaléka tekinthető, havi rendszerességgel pedig mindössze 22 százalék tud félretenni. A válaszadók harmada egyáltalán nem tud megtakarítani.
Az egyszerre megtakarított összeg jellemzően alacsony. A megtakarítók 54 százaléka tud 20 ezer forintnál többet félretenni egyszerre, 50 ezer forint fölé viszont már csak negyedük jut, 100 ezer forintnál többet pedig mindössze 15 százalék tesz félre.
A háztartások szintjén a válaszadók 56 százalékának van valamekkora megtakarítása, 27 százalékának viszont egyáltalán nincs félretett pénze. 30 százalék 1 millió forint alatti, 25 százalék ennél nagyobb tartalékról számolt be, és mindössze 8 százalék mondta, hogy 10 millió forintnál is nagyobb megtakarítással rendelkezik.
Kinek van, kinek nincs
A megtakarítási szinteket vizsgálva felfelé haladva egyre nagyobb arányban találhatók férfiak, magasabb iskolai végzettségűek és jövedelműek, illetve budapestiek és a közép-magyarországi régióban élők.
Érdekes, hogy a legfiatalabbnak átlag feletti arányban van félretett pénze. Igaz, közülük sokan még nem feltétlenül függetlenedtek a szüleiktől anyagilag. A legkedvezőtlenebb helyzetben a 40 és 59 év közöttiek, a szendvicsgeneráció tagjai vannak, akik gyakran egyszerre gondoskodnak a gyerekeikről és az idősödő szüleikről.
Elsősorban a nyugalomért spórolunk, de áldozat nélkül keveseknek megy
A megtakarítás legfőbb célja egyértelműen a biztonság. A megtakarítók 52 százaléka váratlan kiadásokra képez tartalékot 25 százalék a nyugdíjas éveire, 23 százalék pedig egészségügyi kiadásokra gyűjt. A többi cél leginkább attól függ, ki milyen életszakaszban van. A fiatalok inkább az otthonteremtésre készülnek, az idősebbek a nyugdíjra és a betegség esetén felmerülő költségekre.
A megtakarítók 52 százaléka számolt be arról, hogy csak akkor nyugodt, ha van tartaléka. A családi minták is számítanak, de inkább a jó példa ragad ránk. A megtakarítók 18 százaléka maga is azt látta otthon, hogy a szülők takarékoskodtak, míg az anyagi bizonytalanságban töltött gyerekkor mindössze 7 százalékukat ösztönzi takarékoskodásra.
A félretevők háromnegyede lemond valamiről azért, hogy megtakaríthasson, és csak minden negyedik ember tud úgy gyűjteni, hogy semmiről sem kell lemondania. A nőkre, az alacsonyabb jövedelműekre (88 százalék) és a gyerekes háztartásokra (81 százalék) ez még inkább jellemző.
Akinek meg kell húznia a nadrágszíjat, átlagosan három vagy négy kiadási tételen spórol. Elsőként az élmények esnek áldozatul. A megtakarítók leginkább az éttermen és az ételrendelésen, a szórakozáson és az utazáson spórolnak. A legnehezebben a bevásárláson lehet faragni, a megtakarítók 8 százaléka még ezen is kénytelen.
A legtöbben takarékoskodnának, de nincs miből
Aki nem tud félretenni, annál jellemzően nem a szándék hiányzik. A nem megtakarítók 66 százalékának saját bevallása szerint nincs ehhez elég jövedelme, míg 34 százaléknál a megélhetési költségek emésztik fel a bevételt. 12 százalékot a hiteltörlesztés akadályoz a megtakarításban. Mindössze 1 százalék mondta, hogy azért nem kezd takarékoskodni, mert nem tudja, hogyan tegye.
A lakosság összességében is borúsan látja a helyzetet. A megkérdezettek 73 százaléka egyetért azzal, hogy aki átlagos jövedelemből él, az ma Magyarországon nem fog tudni érdemben megtakarítani. A tartalékkal nem rendelkezők körében ez az arány 87 százalék, de még az 1 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezők 57 százaléka is osztja ezt a véleményt.
Így csináljuk mi
A megtakarítók 39 százaléka lekötetlenül, a folyószámláján tartja a pénzét, 38 százalékuk pedig otthon, készpénzben. Szinte ugyanannyian őrzik tehát a tartalékukat a négy fal között, mint a bankszámlájukon, és többen, mint ahányan banki megtakarítási terméket (27%) vagy állampapírt (26%) választanak. Az otthon tartott összeg többnyire félmillió forint alatti, ez egyben az az összeg, amit a legtöbbek szerint még szabad otthon tárolni.
Termékválasztáskor a hozam és a tőke biztonsága a legfontosabb, különösen, ha valamiről le kell mondani a megtakarítás érdekében. Emellett a költségek és a pénzhez való rugalmas hozzáférés is sokat nyom a latban. A többség (54%) a jól bevált formákat választja, és a kísérletezőbbek is csak kisebb összegeket tennének kockázatosabb termékbe. 61 százalékuk soknak érzi a díjakat, 59 százalék rugalmatlannak, 57 százalék bonyolultnak tartja a termékeket. A válaszadók 69 százalék szerint a bankok nem adnak jó kamatot. Jól látszik ebből, hogy mennyire erős ez a beidegződés, hiszen manapság több olyan betéti ajánlat van, amelynél az infláció sokszorosát megadják a bankok kamatként.
Frei Andrea, a Cofidis márka és kommunikációs vezetője szerint ezekre az igényekre a pénzügyi szolgáltatóknak egyértelmű válaszokat kell adniuk: „Aki lemondások árán tesz félre, annak különösen fontos, hogy biztonságban tudja a pénzét, és szükség esetén könnyen hozzáférjen. Betétlekötéskor és megtakarítási számla nyitásakor számos ügyfelünknél találkozunk ezekkel a fogyasztói igényekkel. Pénzügyi szolgáltatóként ezekre a kérdésekre közérthető tájékoztatással és átlátható megoldásokkal kell válaszolnunk. Az ügyfélnek világosan látnia kell, mennyit kamatozik a pénze, milyen költségekkel számolhat, és milyen feltételekkel férhet hozzá a tartalékához.”
Egyre nagyobb a tér a mobilbank és az AI számára
A lakosság 35 százaléka, a megtakarítók 43 százaléka használ valamilyen digitális eszközt a spóroláshoz. A legnépszerűbb a mobilbanki alkalmazás (20%), de tízből egy magyar már mesterséges intelligenciát is igénybe vesz pénzügyi kérdésekben, többen, mint ahányan táblázatban vezetik a kiadásaikat (8%).
Néha titkos a megtakarítás
A párkapcsolatban élő megtakarítóknál a pénzügyi döntések jellemzően egy ember kezében vannak, a mindennapi kezelés még inkább az egyik félre hárul. Jellemzően nem arról van szó, hogy mindenki a saját pénzéért felel, hanem arról, hogy a pár egyik tagja kezeli a közös tartalékot.
A félretett pénz ráadásul nem mindig ismert a család előtt. Minden negyedik megkérdezettnek (23%) volt már olyan titkos megtakarítása, amiről a párja vagy a családja nem tudott, az egymillió forint alatti tartalékkal rendelkezők körében ez az arány valamivel magasabb. Az viszont ritkább, hogy valaki egyszerűen megfeledkezzen egy korábban félretett összegről.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
