Itt a következmény: jövőre az átutalások 80 százaléka illetékmentessé válik

A jelenlegi, hozzávetőleg 62 százalékról akár 80 százalék közelébe is nőhet az illetékmentessé váló egyedi forint átutalások szám szerinti aránya a tranzakciós illeték szabályozásának januári módosulásával – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu. A változás oka, hogy 2027. január 1-től a jelenlegi 50 000 forintról 150 000 forintra nő a magánszemélyek átutalási tranzakcióinak illetékmentes értékhatára a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat értelmében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a 2026 második negyedévében végrehajtott egyedi forint átutalások 61,8 százalékának összege érte el a legfeljebb 50 000 forintot, 72,8 százalék pedig 100 000 forint alatt volt. A jegybanki statisztikában a következő, 100 000 és 1 millió forint közötti értékhatár a tranzakciók 22,3 százalékát adja. Így feltételezhető, hogy a legfeljebb 150 000 forint összegű utalások számának aránya bőven 75 százalék felett lehetett az idén április és június közötti időszakban.

Az érték szerinti eloszlást vizsgálva viszont egészen más a helyzet: a legfeljebb 100 000 forint összegű egyedi forint átutalásoknak mindössze 1,2 százalék a részesedése, miközben a 10 millió forint fölöttieké közelítette a 91 százalékot a második negyedévben.

Az átutalási forgalom megoszlását vizsgálva jól látszik, hogy egyértelműen a lakosság jár jól a várhatóan januártól élő változtatással. Miközben ugyanis a második negyedévben az egyedi forint tranzakciók számának 54,9 százaléka kapcsolódott a háztartásokhoz, a teljes összegből már csak 4,2 százalékkal részesedtek. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy a lakossági ügyfeleknél az átlagnál jóval magasabb – tehát bőven 80 százalék feletti – lehet a 150 000 forint alatti átutalások aránya.

Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy az illetékmentes átutalások arányánál becsült értékekről van szó. Ez azzal is magyarázható, hogy a tényleges arányokat kisebb mértékben módosítják a minden esetben illetékmentes, fizetési kérelemre indított qvik-utalások is.

A lakossági ügyfelekre vonatkozó, tranzakciós illetéktől mentes sáv fokozatosan emelkedett az átutalásoknál az elmúlt években. A 2013-tól kivetett köztehernél kezdetben még nem volt ilyen, de az illeték emeléseivel párhuzamosan bevezették, majd növelték ezt. 2019-től a magánszemélyek átutalásainak első 20 ezer forintja után már nem kellett illetéket fizetni. 2024 augusztusától az illeték mértéke 0,3-ről 0,45 százalékra, a felső határa pedig 10 ezerről 20 ezer forintra nőtt. Ezzel egyidőben a korábbi két és félszeresére, 50 ezer forintra nőtt ugyanakkor az illetékmentesség felső határa is. Ezt emelik meg januártól a háromszorosára, 150 ezer forintra.

Fontos, hogy miközben az illeték 0,45 százalékos mértéke nem változik, az utalásonként befizetendő összeg maximuma viszont 20 ezerről 30 ezer forintra emelkedik. Ez a nagyjából 4,4 millió forint feletti utalásokat drágítja meg, a 30 ezres plafont pedig 6,7 millió forint körül éri el az illeték. Ezek az adatok is arra utalnak, hogy a változás elsősorban a vállalatokat és egyéb jogi személyeket érinti majd hátrányosan.

A lakossági bankszámlákon a mentesség minden átutalás első 150 ezer forintjára vonatkozik majd. Így egy 150 ezres utalásnál 450 forint illetéket spórolnak meg januártól.

A kormányzat várakozásai szerint a két változás egyenlegeként 40 milliárd forinttal nő a tranzakciós illetékből a befolyó bevétel. Ebből idén 606 milliárd forinttal számol a költségvetés.