Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

A szív- és érrendszeri problémák a nőknél nem mindig hirtelen fellépő, erős mellkasi fájdalommal kezdődnek. A tartós, szokatlan fáradtság, az enyhe terhelésre jelentkező légszomj, a hányinger vagy a hátba, állkapocsba sugárzó fájdalom is jelezhet olyan panaszt, amelyet érdemes orvossal kivizsgáltatni.

A nőknél nem mindig a mellkasi fájdalom az első jel

Sokan a szívbetegségre elsősorban erős mellkasi fájdalomként gondolnak. A nőknél azonban gyakrabban jelentkezhetnek kevésbé jellegzetes tünetek, amelyeket könnyű stressznek, túlterheltségnek vagy emésztési problémának tulajdonítani.

Ilyen lehet például:

  • a napokig tartó, szokatlan fáradtság;
  • az enyhe terhelésre jelentkező légszomj;
  • hányinger vagy gyomorégéshez hasonló diszkomfort;
  • nyakba, állkapocsba, hátba vagy lapockák közé sugárzó fájdalom;
  • újonnan jelentkező, visszatérő vagy terhelésre erősödő rossz közérzet.

Ezeknek a tüneteknek többféle oka lehet, ezért önmagukban nem bizonyítanak szívbetegséget. Ha azonban újak, tartósak, ismétlődnek vagy fizikai terhelésre romlanak, indokolt orvossal egyeztetni. Hirtelen erős mellkasi fájdalom, nehézlégzés, ájulásérzés vagy hideg verejtékezés esetén sürgős ellátásra lehet szükség.

Miért maradhatnak rejtve a női szívpanaszok?

A nőknél gyakrabban fordulhatnak elő a szív kisebb ereit érintő eltérések, amelyeket a hagyományos vizsgálatok nem mindig mutatnak ki egyértelműen. Emiatt különösen lényeges, hogy a kivizsgálásnál ne csak az aktuális tünetek, hanem a teljes kórtörténet is szóba kerüljön.

„Sok nő úgy érkezik hozzánk, hogy korábban már volt kivizsgáláson, és azt mondták neki, nincs semmi baja, a panaszai viszont valósak. A nőknél gyakrabban fordulnak elő a szív kisebb ereit érintő eltérések, amelyeket a hagyományos vizsgálatok nem minden esetben mutatnak ki egyértelműen. Ezért fontos, hogy a teljes kórtörténetet ismerjük: például a korábbi terhességi szövődmények vagy a menopauza időpontja kardiológiai szempontból is fontos információ” – mondta dr. Gara Edit PhD, a Budai Egészségközpont kardiológus szakorvosa.

A preeclampsia, a terhességi cukorbetegség és a koraszülés évekkel később is magasabb szív- és érrendszeri kockázattal függhet össze. A 40 éves kor előtt bekövetkező természetes menopauza is olyan előzmény, amelyet célszerű jelezni az orvosnak: egy 2026-ban publikált kutatás szerint ez 40 százalékkal magasabb élethosszig tartó koszorúér-betegség-kockázattal járt.

A vizsgálatok többsége már panasz miatt történik

A Budai Egészségközpont adatai szerint a kardiológiai vizsgálatoknak csak 15 százaléka történik megelőző céllal. Vagyis tíz kardiológiai vizsgálatból körülbelül nyolc-kilenc esetben már tünet vagy konkrét panasz miatt kérnek időpontot a páciensek.

A kardiológiai vizsgálatok száma 2023 és 2025 között 27 százalékkal, közel 10 ezerről csaknem 14 ezerre emelkedett. A női páciensek száma ez alatt 31 százalékkal nőtt, 2026-ban pedig már a vizsgálatok 47 százalékát nők vették igénybe.

A női kardiológiai páciensek legnagyobb csoportját az 51–65 év közöttiek adják: 2025-ben a női páciensek 29 százaléka ebből a korosztályból került ki.

Az egészségpénztár a vizsgálatok költségének tervezésében is segíthet

Az OTP Egészségpénztár tagjai 2026 első nyolc hónapjában több mint 50 millió forintot fordítottak kardiológiai ellátásokra. Ez az összeg már szeptember előtt meghaladta a teljes 2025-ös éves költést.

„A tudatosság erősödését jól mutatja, hogy a kardiológiai ellátásokra fordított kiadások folyamatosan emelkednek. A pénztártagok 2026 első nyolc hónapjában már több mint 50 millió forintot fordítottak ilyen szolgáltatásokra, ami már most meghaladja a teljes 2025-ös évi költést. Ugyanakkor a megelőzésben még bőven van lehetőség előrelépni: a legtöbben továbbra is akkor jutnak el szakorvoshoz, amikor már tüneteik vannak. Az OTP Egészségpénztár abban szeretne partner lenni, hogy a megelőzés anyagi okok miatt se maradjon el, és a pénztártagok időben eljuthassanak a szükséges vizsgálatokra” – mondta Budai József, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatója.

A pénztár egyéni számlájáról többek között kardiológiai szakorvosi vizsgálat, diagnosztikai szűrés, laborvizsgálat, dietetikai tanácsadás és otthoni vérnyomásmérő is finanszírozható. A befizetések után 20 százalékos személyijövedelemadó-visszatérítés igényelhető, évente legfeljebb 150 ezer forintig, amennyiben a tagnak van elegendő befizetett személyi jövedelemadója.

Kíváncsi vagy, hol és milyen felétételekkel indíthatod el saját megtakarításod? Hasonlítsd össze az egészségpénztári lehetőségeket a BiztosDöntés kalkulátorával!

Legfrissebb útmutatóink egészségpénztár témában