Rövid távon nincs esély, hogy a falvakban is megoldható legyen a készpénzhez-jutás

Aligha teljesíthető a Nagy Márton által kedden egy sajtótájékoztatón elhangzott megállapítás, amely szerint minden településen legyen készpénzkiadó automata (ATM), ám Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője szerint a nemzetgazdasági miniszter olyan területen vár el javulást, ahol bizony amúgy is van mit tenniük a hazai pénzintézeteknek – de a szabályozó jegybanknak is.

A szakember arra emlékeztet, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kibocsátott kártyaszámhoz kötve meghatározta, hogy a bankoknak hány ATM-et kell üzemeltetniük, ezen belül pedig azt is, hogy ezeknek milyen legyen a területi eloszlása.

A betéti kártyák 1, a hitelkártyák 0,5-ös szorzóval számítanak be a darabszám meghatározásába. További módosító elem, hogy a bankoknak akkor is új ATM-et kell üzembe helyezniük, ha az automatáikon lebonyolított forgalom meghaladja az MNB által meghatározott éves átlagos referenciaértéket. Ez az érték jelenleg készpénzfelvétel esetében 2,3 milliárd forint, míg a készpénzbefizetésre alkalmas ATM-eknél történő befizetési forgalom esetében 3,25 milliárd forint.

A bankok a rendelet hatására fejlesztettek is: az ATM-hálózat a 2023. június végi 4 825 darabról 5 140 darabra nőtt, ám Gergely Péter szerint a 6,5 százalékos bővülést részben zárójelbe teszi, hogy a fenti időszakban a kibocsátott bankkártyák száma is 3,9 százalékkal, 10,3 millióra nőtt. Ezen belül a betéti kártyák 2,9 százalékkal 9,12 millióra, a hitelplasztikok száma 5,5 százalékkal, 1,16 millióra nőtt.

A BiztosDöntés.hu gyűjtése szerint a bankok jelenleg nagyságrendileg a következő számú ATM-et üzemeltetnek

A szabályozás alapján a bankok darabszámra nagyjából megfelelnek az MNB elvárásainak, ám Gergely Péter szerint annak az előírásnak jó eséllyel alapesetben nem tudnának megfelelni, amely arra kötelezi például a közepes méretű – 600 ezer és 1,2 millió közötti kártyát kibocsátó - bankokat, hogy a budapesti kerületekben és a megyeszékhelyeken kívüli 310 város legalább 65 százalékában – 214 helyen – legyen ATM-jük, míg a nagybankok ATM-jeinek a „sima” magyar városok 80 százalékában, 263 településen kellene jelen lennie.

De nem is kell – figyelmeztet Gergely Péter arra a lehetőségre, hogy maga a szabályozás is azt mondja ki, hogy az egyes településeken/településrészeken ténylegesen üzemelő automaták számának valamennyi településkategóriában átlagosan, és a 65%-os, illetve 80%-os aránynak országos szinten kell megfelelni. Ez azt jelenti, hogy egy hitelintézetnek nem szükséges minden vármegyében a rá vonatkozó aránynak megfelelő számú városban készpénzes automatát üzemeltetnie. Praktikusan az 53, pest megyei agglomerációs városban telepített ATM-ekkel több más megyére eső telepítési kötelezettség kiváltható.

Ráadásul – teszi hozzá a BiztosDöntés.hu szakértője - a pénzintézetek az MNB iránymutatása szerint alkalmazhatják azt a kompenzációs-szabályt, hogy ha a 3 településtípus – fővárosi kerület-vármegyeszékhely-egyéb település közül legalább 2 esetében a működő ATM-készülékek száma legalább kettővel meghaladja az előírt mennyiséget, akkor a 3. településtípusnál arányosan, de maximum 25 százalékkal csökkenthető a telepítendő ATM-ek száma.

Mindez komoly felmentvényt ad a jellemzően a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken automata-hálózatot kiépítő bankoknak.

Az MNB sem várja el az összes településen való megjelenést. A 1/2023 (I.17.) számú Bankjegyrendelet szerint a nem városi rangú településen készpénzes automata abban az esetben üzemeltethető, ha azt az ügyféligény, a forgalmi adatok vagy a lakosságszám indokolja. Hogy mely településeken lehet indokolt önálló ATM fenntartása, azt Gergely Péter szerint az sugallhatja, hogy az MNB a rendelet kiadásával párhuzamosan a bankok rendelkezésére bocsátotta a 3 000 főnél nagyobb lélekszámú települések listáját.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint az ATM-ek kihelyezése, üzemeltetése nem olcsó megoldás, épp ezért önállóan aligha tudnának megjelenni a kisebb településeken. Van persze a világban számos helyen olyan megoldás – pl. az USA-ban a NationalLink hálózat – ahol több bank közösen üzemeltet bankjegykiadó készülékeket – az ilyen co-branded készülékek fenntartása olcsóbb, megosztott költségekhez vezethet. (Korábban itthon a Raiffeisen Bank saját ATM-ként ismerte el a bankfüggetlen ATM-hálózat üzemeltető Euronet automatáit, de itt nem közös üzemeltetésről volt szó.) Gergely Péter szerint a co-branded ATM-ek megjelenését ugyan hazánkban jogszabály nem tiltja, de megjelenésükre szabályozói lépés nélkül egyelőre kicsi esély van.

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a kistelepüléseken lakók készpénzhez jutását első ránézésre megoldhatná, ha több helyi kereskedőnél – jellemzően a kistelepüléseken jelen lévő Reál és Coop hálózatban – bevezetésre kerülne a Cash-back szolgáltatás. A megoldás révén az ügyfelek kártyás fizetésük után havonta maximum két alkalommal, összesen 40 ezer forint erejéig kérhetnek vissza a fizetett összegen felül készpénzt a boltok pénztáraiban. Gergely Péter szerint ugyanakkor a megoldás elterjedése továbbra is nehézkes – Magyarországon intézményes formában csak a Penny üzletekben került bevezetésre.

A kistelepüléseken a legnagyobb gondot az okozná, hogy komoly eséllyel előfordulhat, hogy a boltban - elsősorban a reggeli nyitást követő időszakban - nem lenne annyi készpénz, amennyit az adott napon (időszakban) a vásárlók fel akarnának venni. A kiemelkedően magas készpénzlogisztikai költségek – folyamatosan magas készpénzállomány tartása, berendelése, őrzése – a szakember szerint külön, célzott támogatás nélkül a kistelepüléseken egyszerűen nem tenné rentábilissá a szolgáltatást.

Forrás: https://www.mnb.hu/letoltes/modszertani-utmutato-bankjegy-erme-rendelet-2023.pdf