Kényszerből vagy kedvből? Minden tizedik nyugdíjas ma is dolgozik
Minden tizedik magyar nyugdíjas végez ma is valamilyen munkát, de korántsem ugyanazért. Van, akinek a megélhetéséhez vagy a nyugdíja kiegészítéséhez kell a kereset, másoknak az aktivitás, a közösség és a hasznosság érzése a fontosabb. Az OTP Nyugdíjpénztár friss, 700 nyugdíjas megkérdezésével készült felméréséből az is kiderül, hogy a munkavállalás oka szorosan összefügg azzal, ki mennyire érzi magát anyagilag felkészültnek az időskorra.
Nem csak a pénz hajtja a dolgozó nyugdíjasokat
A nyugdíj mellett dolgozók többsége alkalmi vagy időszakos feladatokat vállal, de vannak, akik vállalkozóként, önállóan, illetve rész- vagy teljes munkaidőben dolgoznak. A motivációk sokszínűek: a dolgozó nyugdíjasok 39 százalékánál a jövedelmi szempontok a meghatározók, a többségnek azonban legalább ennyire számít a munka öröme, az aktivitás vagy a közösséghez tartozás.
A válaszadók 27 százalékának a munka öröme és a pluszjövedelem egyformán lényeges, 25 százalék azért dolgozik, hogy aktív és hasznos maradjon, 9 százalék pedig egyszerűen azért, mert szereti, amit csinál.
Akik kedvből dolgoznak, felkészültebbnek érzik magukat
A kutatás egyik legérdekesebb eredménye, hogy a munkavállalás oka a nyugdíjas évekre való anyagi felkészültség megítélésében is visszaköszön. Azok 67 százaléka, akik elsősorban azért dolgoznak, mert szeretik a munkájukat, vagy aktívak akarnak maradni, úgy érzi, anyagilag megfelelően felkészült az időskorra. Hasonló a helyzet azoknál, akiknek a munka öröme és a pénz egyformán fontos: 64 százalékuk elégedett a korábbi felkészülésével.
Az elsősorban anyagi okból dolgozók körében viszont jóval borúsabb a kép. A pluszjövedelem miatt munkát vállalók 75 százaléka, a megélhetésért dolgozók 67 százaléka érzi úgy, hogy nem tett félre eleget az időskorára. A nyugdíj melletti munka tehát önmagában nem árulja el, milyen anyagi helyzetben van valaki: egyeseknek a tevékeny mindennapok része, másoknak a megélhetéshez szükséges kiegészítés. A különbségben pedig sokat számíthat, ki mennyire tudott korábban felkészülni.
A hatvanasok a pénzért, a hetvenesek inkább önmagukért
Az életkorral a munka szerepe is változik. A 60–69 évesek körében minden negyedik nyugdíjas dolgozik, a 70–79 éveseknél ez az arány már csak 9 százalék. A 70 év alattiaknál a pluszjövedelem a legerősebb motiváció, 64 százalékuk említette, emellett a szakma szeretete (30 százalék) és a munkahelyi közösség (26 százalék) is az átlagnál fontosabb. A 70–79 éveseknél ezzel szemben a munka személyes jelentősége kerül előtérbe: 66 százalékuk szereti, amit csinál, 65 százalékuk pedig azért dolgozik, mert fontos számára, hogy aktív maradjon.
A nemek között is van különbség. A nők gyakrabban említették az aktivitás megőrzését (52 százalék) és a hasznosság érzését (39 százalék), a férfiaknál a munka szeretete emelkedik ki (52 százalék), a pluszjövedelem pedig mindkét nemnek hasonlóan fontos (50, illetve 47 százalék). Ugyanakkor a férfi nyugdíjasok 18 százaléka dolgozik, a nőknek csak 7 százaléka. A végzettség is sokat számít: a diplomások 19 százaléka, az alapfokú végzettségűeknek viszont mindössze 6 százaléka végez keresőtevékenységet nyugdíjasként.
Az öngondoskodás választási lehetőséget ad
Budai József, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezetője szerint mindannyian azt szeretnénk, hogy egy bizonyos kor felett mi dönthessük el, hogyan telnek a mindennapjaink: van, aki tovább dolgozna, mert szereti, amit csinál, más több időt töltene a családjával vagy a hobbijaival. Az ügyvezető úgy fogalmazott, az öngondoskodás nem elsősorban pénzügyi kérdés, hanem a szabadság egyik formája is. A hosszú távú megtakarítás legnagyobb értéke éppen az, hogy növeli a választás szabadságát, így idősebb korban is a saját elképzeléseink szerint dönthetünk arról, vállalunk-e munkát.
Ehhez kínál kényelmes kiegészítést az állami nyugdíj mellé az önkéntes nyugdíjpénztár. A befizetések után 20 százalékos, évente legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítés jár, ami már önmagában jelentős ráadás a megtakarításon. A több mint 311 ezer tagot számláló OTP Nyugdíjpénztár az ország legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztára.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
