Kibercsalások: a magyarok nagy többsége magabiztos, ám erre gyakran nincs oka
Tíz felnőtt magyarból négy digitálisan éretlennek tekinthető – derül ki egy friss kutatásból. Aggasztó emellett, hogy jelentős az eltérés a válaszadók magabiztossága és a tényleges felkészültsége között. A felhasználók felkészületlensége a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti, ezért a Cyber Islands – a Mastercard szakmai támogatásával – iparág-specifikus kiberbiztonsági útmutatót készített, amely gyakorlati segítséget nyújt a vállalatoknak és állami szereplőknek a kiberbiztonsági kockázatok hatékony kommunikációjához.
Jelentős eltérés látható a magyar felnőtt lakosság digitális felkészültségéről alkotott saját képe és a valódi tudása között – állapította meg egy, a 18 és 65 év közötti korosztály körében végzett, reprezentatív felmérés.
Még a felkészültebb felhasználók is hibáznak
Wittinghoff Dániel, a Mastercard kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója szerint a kutatás igen figyelemre méltó megállapítása, hogy miközben a magyar felnőttek 82 százaléka felkészültnek tartja magát a digitális csalásokkal szemben, 40 százalékuk az elméleti teszt alapján digitálisan éretlennek tekinthető. Utóbbi azt jelenti, hogy az alapvető ismeretei is hiányoznak ezen a területen. A túlzott magabiztosság pedig azért veszélyes, mert elutasítóvá tesz az új ismeretek megszerzésével szemben. A digitális felkészültségi index alapján egyébként az elméleti teszt kitöltőinek 32 százaléka tekinthető közepesen felkészültnek, digitálisan érettnek pedig 29 százalék.
A kutatás másik fontos megállapítása, hogy a gyakorlati tesztek során még azok is sokszor hibáznak, akik elméletben felkészültnek tekinthetők. Így például a kitöltők mindössze 7,5 százaléka érte el a digitális szakértői szintet a digitális biztonságot érintő alapvető kérdéseknél. Emellett a tesztet kitöltők egyharmada a gyakorlatban a leggyakoribbnak számító csaló üzeneteket sem ismeri fel. Az érintetteknek csak a 24 százaléka tudta a mesterséges intelligencia által generált híreket kiszűrni a valódiak közül.
A felhasználók megítélése szerint eltérő az egyes szolgáltatók felelőssége a kiberbiztonságban. A bankokkal szemben a legmagasabb szintű az elvárás: a válaszadók 78 százaléka szerint az ő felelősségük, hogy megvédjék az ügyfeleiket a kibercsalásoktól. A pénzintézeteket az állami intézmények (73 százalék), a közműszolgáltatók (71 százalék), az online piacterek (69 százalék) és a telekommunikációs vállalatok (68 százalék) követik a szubjektív felelősségi rangsorban.
Nagy a hangsúly az együttműködésen és a jó kommunikáción
A kiberbiztonság egyik legkritikusabb tényezője változatlanul az ember, ezért a támadások jelentős része továbbra is a felhasználók megtévesztésére épül. Miközben a kiberbűnözők egyre specializáltabb és fejlettebb módszereket alkalmaznak – gyakran mesterséges intelligenciával támogatva –, a védekezéshez is célzottabb tudásra van szükség.
Erre a felismerésre építve készítette el a Cyber Island a Playbook című kiberbiztonsági útmutatót, amely a leginkább érintett iparágak - pénzügy, telekommunikáció, online kereskedelem - szereplőinek és az állami intézményeknek nyújt gyakorlati segítségét ahhoz, hogyan védjék meg hatékonyabban az ügyfeleiket az egyre nehezebben felismerhető csalásokkal szemben. A Mastercard fizetésbiztonsági szakértői azért vettek részt ennek a fejlesztésében, hogy a kibervédelmi kommunikáció egységes, érthető és hatékony legyen.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
