Már minden harmadik utalást mobiltelefonról indítjuk
Az MNB adatai szerint mind többet utalunk pénzt, ezen belül is egyre többször mobilról. A kártyás visszaélések száma csökkent, ugyanakkor mind több az utalásokhoz kapcsolódó csalás.
Minden harmadik utalást már mobilról indítjuk
2025 második negyedévében az egyedi forint átutalások darabszáma 7,8 százalékkal, értéke pedig 4,2 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a lakossági átutalások darabszáma 5,9, értéke pedig 19,9 százalékkal növekedett.
Egy év alatt 12,3 százalékkal bővült a mobilbankon keresztül benyújtott forint átutalások száma, ezzel már a teljes forint utalási forgalom egyharmadát teszik ki ezek a tranzakciók, míg értékük majdnem negyedével, 23,4 százalékkal bővült.
A háztartások deviza utalásaiban hasonló trendek figyelhetők meg, mint a forint utalásoknál. Egy év alatt ezek darabszáma 3,0 százalékkal, értéke pedig 12,8 százalékkal nőtt, és több, mint harmadával (33,6 százalékkal) bővült a mobilbankból benyújtott deviza utalások értéke.
Hasít az azonnali utalás is
Tovább növekedett az azonnali fizetési forgalom, darabszáma 16,0 százalékkal, értéke pedig 12,7 százalékkal volt magasabb, mint 2024 második negyedévében. Ezen belül egyre gyakoribb a qvik kérelmek használata, 2025 második negyedévben már meghaladta az 1,1 milliót a qvik kérelemre válaszul indított átutalások száma, összértékük pedig 527 milliárd forint volt. Ez már az előző negyedévhez képest is 48,9, illetve 81,4 százalékos növekedés.
Szintén folytatódott a qvik NFC, QR és Link fizetési módok használatának bővülése, negyedéves alapon 41,2 százalékkal több ilyen tranzakció történt, összértékük pedig 36,2 százalékkal nőtt. Ezzel a negyedév során már 345 000 ilyen, ingyenes utalást indítottak a hazai ügyfelek, összesen mintegy 7,9 milliárd forint értékben.
Qvik-es fizetéskor lényegében a mobiltelefonoddal fizethetsz a bolti vásárlások vagy az internetes fizetések során, éppúgy, mintha digitális bankkártyával fizetnél. A qvik viszont nem a bankkártya elfogadó hálózatra, hanem az azonnali fizetési rendszerre (AFR) épül. A qvik négy különféle tranzakciót foglal magába, mellyel különböző fizetési helyzetekben fizethetsz, beleértve a bolti vásárlásokat és az online fizetést is: QR-kódos fizetés (qvik-QR), NFC alapú érintéses fizetés (qvik-NFC), deeplink (qvik-link) és fizetési kérelem (qvik-kérelem).
Csaknem ötödével nőtt a bankkártyával kifizetett összeg
Az előző év azonos időszakához képest a hazai pénzforgalmi szolgáltatók által kibocsátott bankkártyákkal lebonyolított vásárlások száma 6,4, értéke pedig 19,0 százalékkal emelkedett. 2025-től az adatok között teljeskörűen megjelennek a feltöltési tranzakciók (például az új banki szereplők, fintech szolgáltatók által vezetett számlák és különböző kereskedők, illetve szolgáltatók ügyfélegyenlegeinek feltöltése), ezek különösen a külföldi online vásárlások értékét jelentősen befolyásolják.
Egyre kevesebb készpénzt veszünk fel
Egy év alatt a készpénzfelvételek (fizetési kártyás és pénztári) száma 5,8 százalékkal, értéke pedig 1,5 százalékkal csökkent. Ugyanezen időszakban a készpénzbefizetésekben nem történt jelentős változás, darabszámuk mindössze 0,3 százalékkal csökkent, míg értékük 0,5 százalékkal bővült.
Az átutalásos csalások jelentik most a legnagyobb veszélyt
2025 első negyedévhez képest a hazai szolgáltatók által kibocsátott kártyákkal elkövetett sikeres visszaélések száma 1,2, értéke pedig 26,5 százalékkal csökkent, míg a nem kártyás pénzforgalomban a sikeres visszaélések száma 6,9, értéke pedig 5,3 százalékkal nőtt. Jelentősen nőtt az átutalásos visszaéléseken belül az adathalászattal elkövetett esetek aránya, értékben ezek az utalásos visszaélések 51,7 százalékát tették ki.
Az adathalászat mellet a leggyakoribb visszaélések a pszichológiai manipulációval elkövetett esetek és a netbankhoz, mobiltárcához történő hozzáféréssel elkövetett esetek voltak mind kártyás, mind átutalásos forgalomban. A leírt kár legnagyobb része továbbra is az ügyfelekre hárul.
Ezeken keresnek pénzt a bankok
Az előző év azonos időszakához képest a hazai szolgáltatók pénzforgalmi bevétele 24,2 százalékkal emelkedett. 2,1 százalékponttal nőtt a tranzakciók értékével arányos bevételek részesedése a bevételből, ami így már 60,5 százalékot tett ki. A bevételek jogcím szerinti megoszlása nem változott jelentősen. Legnagyobb mértékben az átutalásokhoz kapcsolódó bevételek és a számlacsomaghoz kapcsolódó bevételek nőttek (31,3 és 29,6 százalékkal).
Ugyanezen időszakban a szolgáltatók kártyaelfogadási bevételei 12,1 százalékkal nőttek. Ezen belül 30,0 százalékkal nőttek a tranzakciószámmal arányos bevételek, míg a fix (jellemzően havi, vagy éves, illetve egyes eseti díjak) bevételek kis mértékben (3,6 százalékkal) csökkentek. Jogcím szerint a bankközi jutalékok és az egyéb bevételek soron megjelenő kereskedői jutalékok hasonló mértékben (12,2, illetve 12,5 százalékkal) bővültek, míg a POS terminálhoz kapcsolódó díjak 3,6 százalékkal csökkentek.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
