Árutőzsde: Hogyan működik és milyen termékekkel kereskednek?

Az árutőzsde olyan szabályozott piac, ahol nyersanyagok és mezőgazdasági termékek kereskedhetők határidős és azonnali ügyletek formájában.

A kereskedés nem úgy történik, hogy valaki bevisz egy zsák kukoricát a tőzsde épületébe és bekiabálja, mennyiért hajlandó eladni. Ehelyett standardizált szerződéseket adnak-vesznek. Például eladnak 1 kontraktus búzát augusztusi szállításra, erről a kontraktusról a piaci szereplők pedig tudják, hogy 5000 véka mennyiséget jelent. Az árutőzsdén leginkább az alábbi kereskedők vannak jelen:

A kereskedés elektronikusan működik, alig maradt már kikiáltásos piac. Lejáratkor fizikai teljesítés, vagy pénzügyi elszámolás történik.

Leginkább a kereskedett termék alapján érdemes megkülönböztetni a tőzsdéket. Agrár árutőzsde, ahol búzával, kukoricával, szójával, cukorral, kávéval kereskednek: például a Chicago Board of Trade (CBOT), az ICE, vagy a MATIF.

Tipikus energiatőzsde a New York Mercantile Exchange (NYMEX).

A fémpiacon pedig a London Metal Exchange (LME) és a COMEX ismertek.

Ma már a legtöbb árutőzsdei kereskedés elektronikus és futures (határidős) formában történik, tényleges fizikai átadásra csak ritkán kerül sor.

A fizikai árutőzsde olyan, ahol valós, kézzelfogható árukat cserélnek, nem a spekuláció a cél, hanem tényleges kereskedelem. Ilyet találsz Budapesten is: a nagybani zöldség és gyümölcspiacot, de ugyanígy jelen vannak a vevők és az eladók az arany fizikai piacán, ez pedig a London Bullion Market.

Másnéven futures contract, ilyen szerződésben az eladó/vevő egy előre rögzített áron ad el/vásárol adott mennyiségű terméket, egy konkrét időpontra vállalt kötelező teljesítéssel.

Például a WizzAir úgy érzékeli, hogy a 60 dolláros hordónkénti olajár számára nagyon kedvező, mert alacsonyan tarthatja a költségeit. Attól tartva, hogy később az árak emelkedhetnek határidős olajat vagy feldolgozott terméket (kerozint) vásárol, az árakat ma rögzítik, és fél év múlva ezen a rögzített áron fog a légitársaság vásárolni. Ha bejön a számítása, akkor az azonnali piaci ár alatt vásárolhat, ezzel csökkentheti a költségeit.

Azonban akkor is meg kell vennie a terméket az adott áron, ha az ár netán tovább esik 60 dollárról. Vagy dönthet úgy is, hogy a határidős termék kifutása előtt eladási ügylettel lezárja a pozíciót – ez esetben veszteséggel.

Egy másik példában egy gazda búzát vet tavasszal, nyáron lesz aratás, de a kedvező időjárás miatt attól tart, hogy nyárra le fog esni a búza ára, neki pedig nem lesz nyeresége. Érdemes hangsúlyozni, hogy ebben a példában a gazda nem spekuláns, amit alkalmaz inkább fedezeti ügylet (hedge). Ezért még tavasszal, magas áron, elad valamennyi, de nem a teljes várható termés-mennyiségének megfelelő búza futures szerződést az árutőzsdén, júliusi leszállítási kötelezettséget vállalva. Ha nyárra az azonnali ár tényleg leesik, a gazdának nyeresége keletkezik, hiszen a futures ügyletben érintett mennyiséget piaci ár felett adhatja el. Ha pedig az ár mégis emelkedne, akkor a futures ügylete veszteséges ugyan, de a nem-fedezett mennyiségű búzáját prémiummal tudja eladni az azonnali piacon. Mindkét esetben lényegesen csökkenteni tudja az árváltozásból adódó kockázatait.

Az árutőzsdei árak nagyon érzékenyek a makrogazdasági mutatók változására, de emellett még számos egyéb tényező (például időjárás) is befolyásolja a jegyzésárakat.

Termelési volumen és globális fogyasztás: ha erős a gazdasági növekedés, emelkedik a kereslet az ipari és mezőgazdasági nyersanyagok iránt. Ezért jellemző például, hogy a kínai GDP alakulása óriási hatással van a réz, az acél és az olaj árfolyamára

Politikai és gazdasági események: durva beavatkozást jelentenek a piaci árazásokba. Tipikusan ilyen, hogy a Közel-Keleten visszatérő konfliktusok felpattanást okoznak az olajpiacon. Vagy: polgárháború tör ki egy afrikai országban, amely jelentős kakaótermelő, az árupiacon pillanatokon belül jelentkezik a hatása.

Infláció és kamatlábak: az infláció két okból növelheti a jegyzésárakat az árupiacon. Egyrészt a befektetők egy része menedék eszközöket keres, tipikusan ilyen az arany. Másrészt a magas infláció a termelési költségeket is megemeli, ezért bizonyos árucikkek (például hengerelt acél) is drágábbak lesznek.

A kamatszint sem semleges: emelkedő kamat csökkenti a gazdasági aktivitást, azaz csökkenti a keresletet egyes árupiaci termékekre. Magasabb dollárkamat erősíti a dollárt, ami számos árupiaci termék elszámoló devizája. Ha viszont erősebb a dollár, akkor az adott termék (például arany) többe kerül a nem-dolláralapú vevők számára. A gyengülő dollár viszont segíti az árupiacok emelkedését.

Időjárás és természeti jelenségek: a természeti károk (például fagyok) csökkentik a termést, a kínálat szűkül, az árak emelkednek. Az El Nino jelenség globálisan befolyásolja a kávé, kakaó, búza, kukorica piacait.

A piacvezető az amerikai CME, őt az amerikai-brit ICE követi. Szintén jelentős szereplő, de csak a fémpiacon a London Metal Exchange (LME). Ázsiában a Shanghai Futures Exchange a meghatározó. Szerepe egyre hangsúlyosabb, mivel Kína a legnagyobb nyersanyag felhasználó a világon.

A világ legnagyobb határidős tőzsdeüzemeltető cégcsoportja, központi szerepet játszik a globális pénzügyi és árupiacok működésében. 2008-ban a CME Group (Chicago Mercantile Exchange) megvásárolta a NYMEX-et, ezzel a világ legnagyobb határidős árutőzsde-csoportja jött létre.

A NYMEX a világ egyik vezető határidős árupiaca, különösen energia- és fémkereskedésben, ma már a CME csoport része.

Az ICE egy globális tőzsde- és pénzügyi vállalat, amely több tőzsdét is üzemeltet világszerte, köztük árutőzsdéket, részvény- és derivatív piacokat.