Infláció: minden, amit tudnod kell róla 2024-ben
A boltban vásárolva vagy a számlák befizetése közben a saját bőrödön tapasztalhatod meg a jelenlegi nagy inflációt. Napjainkban a hírek és fórumok folyamatos célkeresztjében van ez a téma, mégis sokan nincsenek tisztában a pénzromlás pontos működésével, a befolyásoló tényezőkkel, illetve azzal, hogy hogyan lehet védekezni a helyzet ellen. Útmutatónk segítségével teljes képet szerezhetsz az inflációról, és választ kaphatsz a kérdéseidre.
Minden gazdaságban (még a relatíve stabil állapotban lévőkben is) a termékek és a szolgáltatások árai folyamatosan változnak. Ezek a változások betudhatók például a piac állandó alakulásának, a szezonalitásnak, vagy az inflációnak. A szüntelen alakulással nehéz lépést tartani, hiszen rengeteg információból áll össze a pontos kép. Ha az emberek mindennapjaiban tapasztalt inflációs hatásokról beszélünk, akkor a témában készült kutatások komplex képet tárnak fel.
Egy 2008-ban készült áttekintő tanulmány szerint az emberek inflációs tapasztalataiban a saját maguk által szerzett élmények mellett a médiában megfogalmazott üzenetek, illetve a közvélemény is nagy szerepet játszik.
A személyesen érzékelt infláció mértékét számos egyéb tényező is befolyásolja. Fontos összetevő például, hogy:
- Hajlamosak vagyunk inkább az árak növekedésére felfigyelni, illetve emlékezni; a stabil vagy csökkenő árakat pedig jellemzően figyelmen kívül hagyjuk.
- Jobban észrevesszük az áremelkedést, ha készpénzzel fizetünk. Vannak olyan szolgáltatások, illetve termékek, amelyek megvásárlásához többnyire készpénzt használunk.
- A ritkán vásárolt termékek és szolgáltatások esetében kevésbé érzékeljük a pénzromlást. Az ilyeneknél – mivel nem rendszeres költésekről van szó – kevésbé van összehasonlítási alapunk. Például, ha csak évente egyszer-kétszer mész el nyaralni, akkor már nem fogsz olyan tisztán emlékezni az előző alkalom költségeire, és valószínűleg nem fogod érzékelni az inflációs hatásokat.
- Az automatikusan kifizetett költségek esetében nem észleljük olyan nagy mértékben az inflációt.
- Saját háztartásunk inflációja nem feltétlenül egyezik meg a központilag kiszámolt fogyasztói-árindexszel. Az infláció átlagos mértékét a leggyakoribb kiadások alapján, egy évre vonatkozóan számítják ki. Könnyen előfordulhat, hogy a te költségeid eltérnek az átlagostól, ráadásul az infláció érzékelésekor nem feltétlenül csak egy évet fogsz alapul venni, hanem ennél tágabb időintervallumot.
A fenti tényezők miatt sokszor előfordul, hogy magasabbnak érzékeljük az inflációt, mint amit az objektív számok mutatnak. Természetesen az is lehetséges, hogy az általad érzékelt pénzromlás alacsonyabb a valóságnál, de ez a ritkább eset.
Oké, de mit mutatnak a statisztikák? Hogyan alakult az infláció Magyarországon az elmúlt években?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2023 februárjában az előző év azonos időszakának fogyasztói áraival összevetve 25,4 százalékos volt az infláció. Ez nagymértékű pénzromlásnak tekinthető, hasonló drágulásra régen volt példa. Talán az 1996-os áremelkedések vethetők össze ezzel a helyzettel, akkor 20,1 százalékos volt az infláció.
A helyzet azóta sokat javult, mostanra újra egyszámjegyű infláció mellett vásárolunk.
Mit jelent az infláció?
Az infláció egy pénzügyi mutató, amelyet más néven pénzromlásként is emlegetünk. Az infláció az áruk és szolgáltatások árának általános és tartós emelkedése egy adott időszakban.
Ennek eredményeként a pénz vásárlóértéke csökken, mert kevesebb árut és szolgáltatást lehet vásárolni ugyanazzal a pénzmennyiséggel. Az inflációt számos tényező befolyásolja, például a gazdasági növekedés, a kereslet és kínálat viszonyai, a munkanélküliség és az árak alakulása az egyes iparágakban.
Az infláció hatása jelentős lehet az emberekre és a gazdaságra is, mivel a magas infláció növeli az életszínvonal költségeit és csökkenti a gazdasági növekedést.
Hogyan számolják ki az infláció mértékét?
Az infláció segítségével az árak változását mérik az idő függvényében. Az infláció mérésére általában a fogyasztói árindexet (FAI) használják, ami az áruk és szolgáltatások kosarából áll. Ezt az átlagos fogyasztói kereslet alapján állítják össze. A FAI-ban szereplő termékek és szolgáltatások árait rendszeresen felmérik, és az árváltozásokat összehasonlítják a korábbi időszakok áraival.
Az inflációs ráta kiszámításához két időszakra vonatkozó FAI-értéket hasonlítanak össze, és az árváltozások arányát számítják ki a két időszak között. Az inflációs ráta az árak növekedésének százalékos aránya a két időszak közötti időszakban. A következő képlettel lehet kiszámítani az inflációs ráta értékét:
Inflációs ráta = [(aktuális FAI - előző FAI) / előző FAI] x 100
Például, ha az előző hónap FAI értéke 100, és az aktuális hónap FAI értéke 102, akkor az inflációs ráta a következőképpen számolható:
[(102 - 100) / 100] x 100 = 2%
Ez azt jelenti, hogy az infláció 2% volt a két hónap között. Ez a módszer azonban egyszerűsítés, és a valóságban az infláció számos gazdasági tényezőtől függ, és a különböző árindexek különböző eredményeket mutathatnak.
Az infláció számítása és értelmezése szakértelmet igényel, és a gazdasági elemzők és intézmények általában összetettebb módszereket használnak, amikor megkísérelik pontosan meghatározni az inflációs rátát.
Az inflációt jellemzően az előző év azonos időszakához viszonyítjuk.
Az infláció kiszámításhoz Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott termékkosarat használják. Ebben a termékkosárban helyet kap minden olyan termék, amit egy átlagos magyar fogyasztó vásárol, nagyjából 1 000 elem. A kalkuláció eredményeképpen a KSH minden hónapban frissíti a pénzromlásra vonatkozó adatokat.
Milyen típusai vannak az inflációnak?
Természetesen nem minden infláció ugyanolyan, ezért érdemes típusok szerint megvizsgálni a pénzromlást.
Az infláció okai szerint két típust különíthetünk el:
- A kereslet által előidézett infláció a pénzromlás azon típusa, amelyet a kínálathoz képest megnövekedett kereslet eredményez. Ilyenkor ugyanannyi termék áll rendelkezésre, mint amennyi korábban, de az embereknek több pénze van és többet akarnak vásárolni az adott termékből. Ez azt eredményezi, hogy a kereskedők meg fogják emelni a termékek árát.
- A költségek által kiváltott inflációt az alapanyagok, illetve az előállítás díjainak emelkedése váltja ki.
Azonban nemcsak az eredet szerint lehet megkülönböztetni az infláció formáit, hanem a pénzromlás mértéke szerinti csoportosítás is lehetséges. Ezen szempont alapján elkülönítünk:
- alacsony inflációt: Ez a típusú pénzromlás teljesen megszokott, csak néhány százalékos (szakértők általában 2-3%-ot szoktak mondani), és általában egy egészségesen növekvő gazdaság jellemzője.
- magas inflációt: Két vagy három számjegyű pénzromlást értünk alatta, amely már komoly befolyással van az emberek életére. Olyan változások eredményezik, mint a vállalkozások beruházási kedvének csökkenése, illetve az ingatlan- és nemesfémkereslet megnövekedése a lakosság körében.
- hiperinflációt: Ez a pénzromlási mérték csak ritka esetekben alakul ki, általában akkor beszélünk róla, ha az árszínvonal emelkedés eléri havonta az 50 százalékos mértéket.
Mi az a hiperinfláció?
Hiperinfláció alatt nagyon nagy mértékű pénzromlást értünk, amely eléri a legalább 3-4 számjegyű inflációt. Ilyen esetben a pénz nem képes arra, hogy betöltse az olyan fontos szerepeit, mint a más értékekre történő csere, az értékmérés vagy a vagyontartás. A jelenség következményeképpen napok, vagy akár órák elegek ahhoz, hogy az érintettek megtakarítása teljesen elveszítse az értékét.
A hiperinflációt sokféle tényező idézheti elő. A legfőbb ok az üres államkassza szokott lenni. Ez a költségvetési hiány általában fedezet nélküli pénzkibocsátáshoz vezet, hiszen az állam nem képes máshonnan pénz szerezni.
Sajnos azonban ez egy ördögi kör, és a pénz folyamatos értéktelenedéséhez, illetve még több pénznyomtatáshoz vezet, amely lassan hiperinflációba torkollik.
A pénzkibocsátás helyett az államnak inkább az adóemelés vagy a kormányzati kiadások csökkentéséhez érdemes nyúlnia.
A hiperinfláció fogalma sokaknak ismerős lehet, hiszen az 1945-ben kezdődő magyar eseményeket mindenki tanulta történelemórán. A helyzetet az elvesztett második világháború, az üres államkassza, illetve a teljesen visszaesett termelés okozta. A helyzet végül 13 hónap hanyatlás után, 1946 augusztusában oldódott meg azzal, hogy az állam pengő helyett forintot vezetett be.
Mi az a fogyasztói árindex?
A fogyasztói árindex (FAI) az árak általános emelkedésének mértékét mutatja meg, amelyet a háztartások a mindennapi fogyasztás során tapasztalhatnak. A FAI kiszámításakor a következő termékek árát veszik figyelembe:
- Élelmiszerek és italok: Az élelmiszerek és italok árának változása nagy hatással van a FAI-ra, mivel ezek olyan áruk, amelyeket a háztartások gyakran vásárolnak.
- Szálláshelyek: A lakbérek és az ingatlanárak, valamint a közműszolgáltatások ára szintén fontos tényezők a FAI kiszámításában.
- Közlekedési eszközök: Az autók, motorkerékpárok, tömegközlekedési járművek és az üzemanyagok ára jelentős hatással lehetnek a FAI-ra.
- Egészségügyi szolgáltatások: Az egészségügyi ellátások és gyógyszerek ára.
- Szórakoztató és kulturális szolgáltatások: Az előadások, mozik, sportrendezvények, koncertek és a szórakoztatóipar más ágazatait takarja ez a kategória.
- Ruházat és cipők.
A fogyasztói árindexet számos országban rendszeresen kiszámítják, és általában havi adatokat közölnek a lakossággal. A FAI adatokat gyakran használják az infláció szintjének és az árak alakulásának nyomon követésére, és fontos szerepe van a gazdaságpolitika kidolgozásában is.
Infláció: milyen tényezők hatnak az erősödésére vagy a gyengülésére?
Az infláció kialakulását számos tényező befolyásolja, amelyekkel érdemes tisztában lenned, amikor a pénzromlás kérdéséről gondolkozol. Ezek a leggyakoribbak:
1. Keresleti és kínálati tényezők
Az infláció az áruk és szolgáltatások keresleti és kínálati viszonyaitól függ. Ha például a kereslet magasabb, mint a kínálat, az árak növekedni fognak, hiszen így a kereskedőknek lehetősége van drágábban adni ugyanazt a terméket. A kereslet-kínálati viszonyokat befolyásolhatja a lakossági vásárlóerő, az állami kiadások, a gazdasági növekedés és a pénzpiaci politika.
2. Pénzügyi politikák
Az infláció alakulását nagyban befolyásolja a monetáris politika, a jegybanki alapkamat, a hitelek kamata és a pénz mennyisége. Az alacsony kamatok és a magas hitelkínálat általában serkenti a gazdasági növekedést, de növelheti az árakat is.
Az állam általi pénznyomtatás vagy a nagy adó-visszatérítések növelhetik és csökkenthetik is az inflációt. Az eredmény attól függ, hogy a megnövekedett pénzállományt visszaforgatja-e az állam értékteremtő beruházásokba.
Értékteremtő beruházások segítéségével emelhető a kínálat is, így a több forgalomban lévő pénz nem eredményez árnövekedést.
3. Állami beavatkozások
Az állami szabályozások és adópolitika is befolyásolhatják az árakat. Például az adók emelése növelheti az árakat, míg az adócsökkentés csökkentheti az árakat.
De ez nem mindig ilyen egyszerű, mert azt gondolhatnád, hogy az államilag árstopos élelmiszerek (tej, liszt, cukor stb.) miatt csökken az infláció. A valóság viszont az, hogy ez az intézkedés összességében inkább növelte az árakat, mert a kereskedők a többi termék árát növelték meg, hogy az árstopos termékeken elszenvedett veszteséget visszahozzák.
4. Termelési költségek
Az inflációt az áru és a szolgáltatás előállításához szükséges alapanyagok, munkaerő és energia költségei is befolyásolják. Ha ezek a költségek emelkednek, az árak is növekedni fognak. Ha például emelkednek a benzinárak, akkor megdrágul a szállítás és ez végérvényben a termékek és szolgáltatások díjaiban ütközik ki.
5. Nemzetközi gazdasági folyamatok
A nemzetközi piacokon történő árváltozások, árfolyam-változások és az import- export viszonyok is hatással lehetnek az árakra.
Fontos, hogy nem egy-egy hatásban érdemes gondolkodnod, hiszen a tényezők együttesen befolyásolják az infláció alakulását. A gazdasági szakértők számos módszert használnak annak értékelésére, hogy mely tényezők a legfontosabbak az infláció alakulása szempontjából.
A jegybank dolga az infláció kordában tartása
A jegybanknak nagyon fontos szerepe van az infláció kordában tartásában. A Magyar Nemzeti Bank 2007 óta 3 százalékos szinten próbálja tartani a pénzromlás mértékét, 1 százalékos (pozitív és negatív) toleranciaértékkel.
A valóságban ez ennél sokkal bonyolultabb, mert azt hogy egy bank milyen betéti kamatokat ad attól is függ, hogy mennyire van szüksége pénzre. A lakáshitelek kamatait pedig a BIRS mutató erősen befolyásolja, ez mutatja meg, hogy a bankok milyen költséggel kapnak olyan pénzt a piacról, amit a másik oldalon lakáshitelként ki tudnak helyezni.
Ha a jegybank magas kamatlábat állít be, akkor a hitelfelvétel drágább lesz, ami csökkenti a fogyasztói kiadásokat és a beruházásokat. Ez a gazdasági aktivitás csökkenéséhez vezethet, de csökkentheti az inflációt, mivel kevesebb pénz áramlik a gazdaságba. Most épp ezen dolgozik a jegybank - a magas kamatok miatt sokan inkább befektetik a pénzüket például állampapírba, így kevesebbet költünk és csökkenhet az infláció.
Ha a jegybank alacsony kamatláb mellett dönt, akkor a hitelfelvétel olcsóbb lesz, amely növeli a fogyasztói kiadásokat és a beruházásokat. Ez a gazdasági aktivitás növekedéséhez vezethet, de növelheti az inflációt, mivel több pénz áramlik a gazdaságba.
A jegybankoknak más eszközeik is vannak az inflációra gyakorolt hatásuk növelésére vagy csökkentésére. Fő feladatuk, hogy nyomon követik a pénzügyi piacokat, illetve az inflációs mutatókat, és szükség esetén beavatkoznak.
Mi az alapkamat?
Az alapkamat tulajdonképpen az a kamat, amit a jegybank fizet a kereskedelmi bankok részére a befektetett pénzük után. A kereskedelmi bankok választhatnak, hogy a pénzüket:
- Befektetik a jegybanknál, ami után az intézmény az alapkamatnak megfelelő kamatot fizet. Az utóbbi időben az alapkamat szerepe névlegessé vált, nagyrészt az irányadó kamat vette át a szerepét.
- Kölcsönadják a magánszférának (lakosságnak vagy cégeknek), illetve az államnak (vagyis állampapírt vásárolnak).
A jegybanknál befektetett pénz előnye, hogy ez az összeg biztonságban van, míg a hitelként kölcsönadott összeggel esetenként jókora kockázatot vállalnak a kereskedelmi bankok. A bankok jellemzően akkor választják a jegybank által kínált lehetőséget, ha az kellően magas hozamot kínál (vagyis, ha magas az alapkamat, irányadó kamat).
Ez a videó elég jól bemutatja ezeket a folyamatokat, érdemes megnézni.
Ilyen esetben a bankok csak magasabb kamattal adnak ki hiteleket általában, hiszen így éri meg nekik. Fura módon ez éppen fordítva van Magyarországon most, mert alacsonyabb kamattal vehetünk fel lakáshitelt, mint amennyit az állampapír ad a megtakarításainkra.
Ez a folyamat azt eredményezi, hogy a kereskedelmi bankok nagyobb bevételre tesznek szert és ezáltal lehetőségük van arra, hogy magasabb betéti kamatokkal jutalmazzák az ügyfeleket. A magasabb hitelkamatok miatt kevesebben fognak hitelt felvenni, ezáltal összességében kevesebb pénzt költenek az emberek és csökken a kereslet. A csökkenő kereslet pedig elősegíti az infláció mérséklődését.
A növekvő irányadó kamat, illetve az állampapírok magasabb hozamai a külföldi befektetők oldaláról hatnak, akik a nyereség miatt több forintot vásárolnak. Ez a folyamat a forint árfolyamának az erősödéséhez és az importtermékek árának csökkenéséhez vezet, tehát összességében szintén elősegíti az infláció csökkenését.
Az alapkamat 2012 nyarától folyamatosan csökkent, azonban 2020-ban fordulat következett be és meredeken emelkedni kezdett. A jegybanki alapkamat végül 13 százalékon megállt, majd 2023. október 25-től csökkenni kezdett. Mostanra újra az egyszámjegyű tartományban van.
Az infláció vesztesei és nyertesei
Az infláció hatása nem fekete-fehér és az általánosan elterjedt vélekedéssel ellentétben vannak olyanok, akik jól járnak az erősödő inflációval.
A következőkben néhány példa található az infláció nyerteseire és veszteseire:
Vesztesek
- Az állandó jövedelemmel rendelkezők: Ha valakinek az jövedelme nem növekszik az inflációval arányosan, akkor a fogyasztóereje csökken. Például, ha az infláció 3%, akkor 1 000 forint egy éven belül csak 970 forintot ér. Stagnáló fizetés esetén ilyenkor ugyanannyi pénzből kell megvásárolni a drágábbá vált terméket.
- Az állampapír-tulajdonosok: Az infláció növekedése miatt az állampapírokhoz kapcsolódó kamatok reálértéke csökken. Tehát ha valaki állampapírt vásárol, és az infláció magasabb, mint a kamatláb, akkor valójában pénzt veszít. Ez kivédhető, ha inflációkövető állampapírja van, mint például a Prémium Magyar Állampapír
- A befektetési portfóliókban lévő pénzügyi eszközök tulajdonosai: Ha az infláció magasabb, mint a befektetett eszközök hozama, akkor azok reálértéke csökken.
Nyertesek
- Fix kamatú hitellel rendelkező adósok: Ha valaki például olyan hitelt lakáshitelt vett fel 2 éve, aminek 10 évig fix 3%-os a kamata, és az infláció magasabb, mint a kamatláb, akkor az adós ezzel jól jár. Persze ez abban az esetben igaz csak, ha a fizetése is emelkedik, és mivel a törlesztője fix, így a magasabb fizetésből könnyebben ki tudja majd fizetni.
- Az ingatlantulajdonosok: Az infláció növekedése általában növeli az ingatlan árát és értékét. Így az ingatlantulajdonosok profitálhatnak az infláció növekedéséből. Persze ha valakinek csak egy lakása van és abban lakik, akkor ez nem lesz nagy hatással az életére. Nyilván magasabb áron eladhatja, mint pár évvel ezelőtt, de ha egy másik ingatlanba kell költöznie, akkor jó eséllyel annak is körülbelül ugyanolyan mértékben nőtt az ára.
- Azok, akik az infláció mértékénél jobban tudják növelni a bevételeiket.
Ezeket az összefüggéseket, azért is érdemes érteni, mert ha szóba kerül az infláció, az általában a negatív hatások kapcsán történik. Azonban ennél jóval összetettebb jelenségről van szó, amit jó teljes valójában látni. Természetesen a fogyasztói árak növekedése mindenkit érint, így természetes, ha aggodalommal tölt el az infláció emelkedése.
Mit tehetek az infláció negatív hatásai ellen?
Több lehetőséged is van arra, hogy megpróbáld csökkenteni az infláció negatív hatásait. Néhány fontos lépés, amit érdemes megtenned:
- Az infláció hatásainak megértése és a személyes pénzügyi tervek ennek megfelelően való felülvizsgálata fontos lépés lehet. Érdemes tisztában lenned azzal, hogyan hat az infláció a költségvetésedre, és ennek megfelelően tervezned a kiadásaidat.
- Rögzített kamatozású eszközök keresése: Azok, akik számára fontos az infláció elleni védelem, érdemes lehet olyan befektetési eszközöket választani, amelyek kamatai az inflációval arányosan mozognak. Például, az állampapírokhoz hasonlóan vannak olyan befektetések, amelyek garantálják a befektetett összeg inflációhoz kötött növekedését.
- Diverzifikáció: Ha a megtakarításaid többféle pénzügyi eszközben (például állampapírban, bankbetétben, ingatlanban stb.) és devizában vannak, akkor csökkentheted az infláció kockázatát.
- Tartalékok felépítése: Érdemes tartalékokat felépítened és így felkészülni a nem várt költségekre és az árak emelkedésére. A tartalékok lehetővé teszik az emberek számára, hogy ne az egyéb megtakarításaikat használják fel az infláció által okozott nehézségek kezelésére, hanem a direkt erre szánt összeget.
- Fogyasztás csökkentése: Érdemes csökkenteni a kiadásokat, és hatékonyabb és olcsóbb alternatívákat keresni. Például, az élelmiszerpazarlás csökkentése, a saját élelmiszer-termesztés, vagy az önkéntes egyszerű életmódra való váltás segíthet a költségek mérséklésében.
Maradtak kérdéseid?
-
Az infláció mindenki esetében ugyanakkora?
Nem. A fogyasztói árindex egy átlagos inflációt képes csak megmutatni, amelyhez egy körülbelül 1 000 termékből és szolgáltatásból álló kosarat használ. Könnyen előfordulhat, hogy az ebben szereplő kiadásoktól eltérnek a te költségeid.
Jelenleg például jellemző, hogy a fogyasztói árindex által meghatározott mértéktől eltérve az élelmiszerárakat nagyobb arányú drágulás jellemezte az elmúlt időszakban, mint más típusú termékeket.
-
Mekkora az infláció mértéke Európában?
2023-ban átlagosan 10 százalék volt az infláció Európában. A különbségek nagyok országonként. Sajnos Magyarország a pénzromlás tekintetében listavezető a tagállamok között.
A legalacsonyabb infláció Luxemburgban volt, 5,8 százalékos értéket számoltak ebben az országban. Hazánkban ugyanez a szám 26,2 százalék.
-
Magas infláció esetén érdemes vásárolni?
Igen, de csak tartós termékeket. Így megelőzheted, hogy a drágábban kelljen megvenned a kiszemelt árut.
Ez azonban csak akkor érvényes, ha arra számítasz, hogy továbbra is emelkedni fognak az árak. Az is lényeges, hogy ne vásárolj feleslegesen, csak olyan termékeket vegyél meg, amire tényleg szükséged van (különben nem beszélhetünk spórolásról).
Egyetemi hallgató vagyok, aki ha nem ír, akkor olvas. Cikkeket, novellákat, verseket. Fontosnak tartom a pénzügyi tudatosságot és úgy gondolom, hogy a gazdasági kérdések nem is olyan ijesztőek, ha hétköznapi nyelven, akár egy kis humorral fűszerezve beszélünk róluk. Szeretem az őszt, a forró tejeskávét és a hosszú sétákat. Amiben leginkább jártas vagyok az az egészségbiztosítás, nyugdíjbiztosítás és a nyugdíjmegtakarítás területe.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
