Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

Aktívan kezelt befektetéseid teljesítményéről objektívebb képet kapsz, ha a szélesebb piaci hozamokkal is összehasonlítod azokat. A benchmarkok, vagy referencia indexek segítenek eligazodni, hogy eszközeid felül- vagy éppen alulteljesítik a piacot. Cikkünkből megismerheted a legismertebb benchmarkokat és azok használatát.

Mi az a benchmark (referencia index)?

A benchmark vagy referenciaindex egy olyan mutató, amelyhez a befektetések teljesítményét hasonlítják. Egy jól megválasztott benchmark segít objektíven mérni egy portfólió vagy befektetési alap teljesítményét.

Jellemzően több részvény, illetve befektetési termék árfolyamából számított, összetett mutató. A referenciaindexeknek az aktívan kezelt befektetéseknél van kiemelt szerepük, amelyek célja a piaci hozamok felülteljesítése. A viszonyítási pontot jelentő piacot a benchmark reprezentálja.

A benchmark akkor tudja ellátni ezt a feladatot, ha megfelelően választják meg. Alapelv, hogy egy befektetés értékeléséhez olyan referenciaindexet választunk, mely ugyanazt az eszközosztályt, földrajzi és szektorális és kitettséget képviseli, mint a vizsgált portfólió.

Benchmark és hozamviszony

Az aktívan kezelt alapok célja a piaci hozamok túlteljesítése, ennek érdekében portfóliójukban felülsúlyozzák azokat az eszközöket, melyektől nagyobb árfolyamemelkedésre számítanak, míg a kisebb hozampotenciálúnak vélt termékeket alulsúlyozzák.

Az alapkezelők az így elért hozamukat mindig egy adott benchmarkhoz hasonlítják. Ha a befektetés hozama meghaladja a választott benchmarkét, akkor a portfólió felülteljesít, ha pedig elmarad attól, akkor alulteljesít. Ez azért is lényeges számukra, mert sikerdíjuk jellemzően a referencia index felülteljesítésének mértékétől függ.

Az abszolút hozamú alapok és a fedezeti alapok (hedge fundok) kivételt képeznek, ezek ugyanis a lehető legnagyobb hozam elérésére törekednek, nem egy meghatározott referenciaindex túlteljesítésére.

Hogyan használd a benchmarkokat a befektetések értékelésére?

Portfólió teljesítményének mérése

Például, ha az amerikai részvényekből összeállított portfólióddal egy év alatt 20 százalékos hozamot értél el, az S&P 500 index pedig ez idő alatt 18 százalékkal erősödött, a befektetésed két százalékponttal felülteljesítette a piacot. A befektetés alfája (eltérése a benchmarktól) ez esetben plusz két százalék.

Részvények összehasonlítása egy adott piaci indexszel

Megnézheted például, hogy az év eleje óta tartott OTP részvényed hozama alulteljesítette vagy felülteljesítette a magyar részvénypiacot reprezentáló BUX indexet.

Kockázat-hozam arány elemzése

A befektetési döntéseknél hasznos tudnod, hogy a magasabb kockázatvállalásért cserébe mekkora többlethozamra számíthatsz.

Kockázat-hozam arány elemzésében a Sharpe-mutató segít, ami a portfólió hozamának és a kockázatmentes hozam különbözete osztva a portfolió szórásával. Minél nagyobb az értéke, annál vonzóbb, mert egységnyi kockázatra vetítve magasabb hozamot biztosít.

Például, ha a részvényalap 10 százalékos hozamú, a kockázatmentes (állampapír) hozam pedig 4 százalék, az alap szórása pedig 6 százalék, a Sharpe-mutató értéke 1, azaz minden egyes felvállalt egy százalékpont kockázatért 1 százalékpont többlethozamot szállít az alap.

Befektetési alapok értékelése

A benchamark az aktívan kezelt befektetési alapok teljesítményének összehasonlítására is alkalmas, ha megfelelően választod meg. Egy magyar részvényalap hozamát például leginkább a BUX index teljesítményével célszerű összevetni, a magyar állampapírokat követő MAX index teljesítményéhez, vagy az amerikai S&P 500-hoz mérni ugyanakkor kevésbé releváns, sőt félrevezető lehet.

Ismert benchmark indexek

Világszerte számos referenciaindex létezik a befektetések hozamának mérésére, a legfontosabb tőzsdei benchmarkok sokszor az adott piacot legszélesebben lefedő részvényindexek közül kerülnek ki. Globális és magyar vonatkozásban az alábbi indexek jelentik a leggyakoribb viszonyítási pontot:

Globális benchmarkok

  • S&P 500 – az amerikai részvénypiac egyik legfontosabb referenciaindexe
  • MSCI World Index – globális részvénypiaci részvényindex
  • FTSE 100 – brit blue chip tőzsdeindex
  • DAX – a német tőzsde vezető részvényindexe
  • Nasdaq – amerikai technológiai vállalatok részvényindexe

Magyarországi benchmarkok

  • BUX Index – a Budapesti Értéktőzsde első számú részvényindexe
  • MAX Index – magyar állampapírok teljesítményét mérő benchmark
  • RMAX Index – rövid lejáratú magyar állampapírok referenciaindexe

Gyakran ismételt kérdések

  • Mi a különbség az aktív és passzív portfóliókezelés között benchmark szempontjából?

    Az aktívan kezelt portfóliók a benchmark teljesítményét meghaladó hozamok elérését célozzák, a passzív alapoknak ezzel szemben nem célja a piac felülteljesítése.

  • Milyen mutatókkal lehet összehasonlítani egy befektetést a benchmarkkal?

    A benchmarkkal szembeni felülteljesítést mértékét az alfa mutató, az egységnyi kockázatra jutó többlethozamot pedig a Sharpe-mutató adja meg.

  • Hogyan válasszak megfelelő benchmarkot a befektetésemhez?

    A teljesítmény mérése abban az esetben lesz megfelelő a benchmark, ha a befektetéseddel azonos eszközosztályt, földrajzi és szektorális és kitettséget képvisel.

  • Érdemes egy befektetést több benchmarkkal is összehasonlítani?

    Igen, ahol van rá lehetőség, célszerű több benchmarkkal is összevetni a befektetési portfólió teljesítményét.

Fülöp Norbert Attila
Fülöp Norbert Attila pénzügyi szakértő
Linkedin
Fülöp Norbert Attila pénzügyi szakértő

Több mint két évtizede dolgozom újságíróként, azon belül a lakáshitelekkel, az otthonteremtési és családtámogatásokkal, valamint a lakossági pénzügyi termékekkel foglalkozom legszívesebben. Azt szeretem a munkámban, amikor az általam közölt információk kézzelfogható pénzügyi előnyt jelentenek az olvasóknak, vagy ezek segítségével sikerül megoldaniuk egy-egy olyan pénzügyi problémát, ami komoly kihatással lehet az életükre.        

Kapcsolódó címkék

Legfrissebb útmutatóink befektetés témában