A bankok fele már áthárítja az új állami terhet a vállalkozókra
2024. október 1-től folytatódik a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos változások sora. Ezúttal a devizaváltásokat terheli egy új, 0,45 százalékos, de legfeljebb 20 000 forint értékű állami elvonás, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték címén. A változásokat a bankok eltérő időpontokban vezetik be és egyelőre csak a vállalkozói ügyfeleik számláit terhelik meg. Jövőre azonban a lakosság is fizetni fogja ezt az új illetéket.
A pénzügyi tranzakciós illetéket 2024. augusztus 1-től emelte meg a kormányzat, a korábbi 0,3 százalékos, tranzakciónként legfeljebb 10 000 forint mértékről 0,45 százalék, tranzakciónként legfeljebb 20 000 forint mértékre. A plusz terhet a lakosság felé idén még nem háríthatják át a bankok.
Már júliusban ismert volt, hogy az illetékemelést egy új illetékfajta is kíséri majd 2024. október 1-től, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték címén - mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Ezt a devizaváltás, devizakonverzióval vásárolt egyes értékpapírok vétele és a konverzióval járó swap (csereügylet) megbízás esetén kell megfizetni. A lakosság az év végéig mentesül ennek megfizetése alól, de a vállalkozások nem.
A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a tranzakció értékének 0,45 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.
Ha a tranzakciót tranzakciós illeték is terheli – ilyen például egy devizaátutalás, vagy konverzióval járó készpénzfelvétel bankszámláról –, akkor mindkét illetéket meg kell fizetni.
Ez alapján akár 1,35 százalékos is lehet az állami elvonás mértéke a két illeték összeadódásakor.
A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékre nem vonatkozik a tranzakció első 50 000 forintjára érvényes pénzügyi tranzakciós illetékmentességi határ, így azt már az első forinttól fizetni kell minden egyes devizaváltás (konverzió) esetén.
Az illetéket azonban nem az ügyfélnek, hanem a banknak, pénzügyi szolgáltatónak, valutaváltónak kell bevallania és megfizetnie az állam felé. Viszont nincs megtiltva, hogy ezt áthárítsák a pénzügyi szolgáltatók az ügyfeleikre, ezért – ahogy az eddigi példák is mutatják a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatban - arra lehet számítani, hogy végső soron ezt az új terhet is az ügyfelek fizetik majd meg.
Az év végéig érvényes, lakossági áthárítási tiltás miatt a bankok elkezdték áthárítani a devizaváltást terhelő kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket a vállalkozói ügyfeleikre, de ebben nem egységesek jelenleg.
Egyes bankok átterhelnek, míg mások kivárnak
A BiztosDöntés.hu gyűjtése alapján jelenleg az alábbi bankok hárítják át ezt az új állami elvonást az ügyfeleikre:
- Erste Bank: 2024. október 1-től
- K&H Bank: 2024. október 30-tól
- MagNet Bank: 2024. október 1-től
- OTP Bank: 2024. október 1-től
- UniCredit Bank: 2024. október 1-től
Nem tett közzé még ilyen változtatást a nagy bankok közül a CIB Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és a Raiffeisen Bank.
A lakossági ügyfelek az év végéig biztosan mentesülnek az új díj megfizetése alól, de utána – bankonként valószínűleg eltérő dátumtól – nekik is meg kell majd fizetniük ezt az új illetéket.
A tranzakciók fajtájától függ az együttes állami elvonás
Az alábbi tranzakciók esetén kell megfizetni az új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, továbbá az eddig is meglévő pénzügyi tranzakciós illetéket együttesen, a banki díjon felül, amely a következő mértékű lesz:
- devizaátutalás forintszámláról vagy más devizanemű számláról belföldre vagy külföldre: 0,9 százalék, maximum 40 000 forint
- készpénzfelvétel belföldön vagy külföldön, a számla devizanemétől eltérő valutában: 1,35 százalék, amiből a 0,45 százalékos díjrész 20 000 forintban maximalizált
- valutaváltás: 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forint
- külföldi devizanemben végzett bankkártyás vásárlás boltban vagy webáruházban: továbbra is ingyenes, de legfeljebb évente egyszeri 500 forint lehet, korlátlan számú tranzakció után (a legtöbb bank elengedi ennek áthárítását)
- deviza alapú magyar állampapírok államkincstári vásárlása: továbbra is ingyenes
- Revolut, Wise és más külföldi, határon átnyúló fizetési szolgáltatók díjai: az eddigi gyakorlat szerint ezek a szolgáltatók nem hárították át a pénzügyi tranzakciós illetéket az ügyfeleikre, így elképzelhető, hogy a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékkel sem teszik majd ezt
Devizaváltás kedvező árfolyamon: megy vagy marad?
A Revolut és Wise a magyar bankokénál kedvezőbb devizaárfolyamai miatt számos magyar ügyfél ezeknél a szolgáltatóknál váltotta a pénzt konverziót igénylő művelet esetén. Ennek megakadályozására az utóbbi két évben egyre több bank, az Erste, a Gránit Bank és az OTP Bank vezetett be meghatározott havi keretig nagyon kedvező árfolyamot a lakossági ügyfelei számára.
Kedvezőbb átváltást biztosít a Raiffeisen Bank is a mobilalkalmazás vagy az internetbank szolgáltatáson keresztül.
Ha az ügyfél ezekkel a szolgáltatásokkal vált devizát két alszámlája között, akkor ugyancsak meg kell fizetni a 0,45 százalékos, 20 000 forintban maximált kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. Ezzel azonban még mindig kedvezőbb marad az árfolyam, tehát még az új állami elvonással együtt is megéri a pénzt átváltani ezekkel a szolgáltatásokkal.
Az OTP Banknál a kedvező devizaárfolyamos szolgáltatás a forintszámláról történt külföldi bankkártyás költésekre is vonatkozik, ez esetben nem kell megfizetni ezt az új, kiegészítő illetéket.
Gergely Péter szerint valószínű, hogy ezek a kedvezményes árfolyamok továbbra is megmaradnak, főleg, ha a Revolut és a Wise nem vezeti be a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket. Ebben az esetben ugyanis a magyar bankok eleve hátrányosabb helyzetbe kerülnek az új elvonás áthárítása miatt.
A BiztosDöntés.hu szakértője arra is felhívja a figyelmet, hogy erre vonatkozóan legkorábban november elejétől lehet majd pontosabb információkhoz jutni, hiszen a bankok ekkor kezdik majd közölni a januártól érvényes lakossági hirdetményeiket, melyek az áthárítást tartalmazhatják majd.
Aki nagyobb összegű valutaváltást vagy devizaváltást tervez a közeljövőben, annak még az idei évben érdemes átváltania a pénzét, mert azzal biztosan megússza ezt az új állami elvonást.
A jövő év első felében a lakossági ügyfelek egyszerre szembesülnek majd
- a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres megemelésével
- az új kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével és
- a szokásos, évi egyszeri inflációs díjemeléssel.
Mindezek alapján a lakosság a szokásosnál jóval magasabb mértékű banki díjemelésekkel találkozhat majd 2025 első felében.
Hiszek abban, hogy stresszmentesebb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n. Előtte a BankRáció.hu alapítója és ügyvezetője voltam. 15 éve foglalkozom lakáshitel, személyi kölcsön, bankszámla, banki betét, állampapír termékcsoportok összehasonlításával. 2006-ban végeztem közgazdászként az International Business School (IBS) főiskolán.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
