Utolsóként döntött a CIB Bank: áthárítja a vállalkozókra a tranzakciós illetékemelést

Mint ismert, a kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre vonatkozóan 0,6 százalékról 0,9 százalékra.

Ezzel az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett, a felső határa pedig a duplájára.

Az illetéket a banknak kell megfizetnie, de átháríthatja azt az ügyfelekre, akik a tranzakciókat végzik. Ezt a hazai bankok közül utolsóként tette meg a CIB Bank, így a bankolás az alábbi időpontoktól kezdve drágul jelentősen a vállalkozások számára:

– Ugyanakkor érdekes fejlemény, hogy az illetékfizetési határ a bank számára tranzakciónkénti 20 000 forintról 50 000 forintra nőtt a lakossági ügyfelek esetében 2024. augusztus 1-től, amit viszont már nem adott tovább minden bank – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. – Eddig ezt csak a K&H Bank és a Raiffeisen Bank adta tovább az ügyfeleknek 2024. augusztus 1-től, illetve a kisebb bankok közül a KDB Bank és a Polgári Bank. A CIB Banknál is létezik ilyen kedvezmény, de ott megmaradt a régi, 20 000 forintos határ. A többi banknál nincs alsó határa az illeték áthárításának, pedig az alatt a banknak sem kell befizetnie illetéket az államkasszába.

2024. október 1-től a kormány egy új, kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket vezet be, mellyel a devizaváltásokat sarcolja meg. Minden, devizaváltást érintő műveletet, továbbá egyes pénzügyi eszközök megvásárlását 0,45 százalék, maximum 20 000 forint illeték terheli.

Ennek áthárítását a vállalkozói ügyfélkörre eddig csak a MagNet Bank és az UniCredit Bank jelentette be. Mindkét bank 2024. október 1-től kezdik meg az áthárítást, de addig még jöhet további bank is, amelyik ilyen bejelentést tesz.

A bank azonban más módon is érvényesítheti a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket, így nem biztos, hogy új díjat fog bevezetni ezért.

Fontos tudni, hogy az illetékemeléssel, illetve az új, kiegészítő illetékkel kapcsolatban semmilyen jogszabály nem tiltja az áthárítást a céges, vállalkozói ügyfélkörre. Ahogy a bankok eddig kivétel nélkül minden, a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos új kötelezettséget, illetve emelést áthárítottak az ügyfelekre, ez most sem várható másképp.

Az áthárítás most azonban csak a cégekre, vállalkozásokra vonatkozik, a lakossági ügyfelekre nem. A kormány ugyanis díjstopot vezetett be a bankok számára az illetékkel és a kiegészítő illetékkel kapcsolatos közvetlen vagy közvetett díjemelésre, új díj bevezetésére vonatkozóan, a lakossági ügyfelekre.

Ilyen tilalom azonban 2025. január 1-től már nem vonatkozik a bankokra a jelenlegi szabályok alapján, így a lakosság később, de várhatóan ugyanígy, teljes mértékben szembesül majd az illetékemelés, illetve az új, kiegészítő illeték áthárításával kapcsolatban.

Tetézi majd az illetékkel kapcsolatos banki díjemeléseket a szokásos, év eleji inflációs díjemelés is, így a lakosság a jövő év első pár hónapjában erőteljes, koncentrált banki díjemelésekkel találkozhat majd az átutalások és a készpénzfelvételek tekintetében.

A pénzügyi tranzakciós illeték egy magyarországi döntés nyomán született meg, a tervezett, de végül be nem vezetett európai uniós Tobin adó mintájára. Annál azonban jóval szélesebb körben alkalmazzák.

A parlament 2012. július 9-én fogadta el a pénzügyi tranzakciós illetékkel kapcsolatos jogszabályt, 0,1 százalék, maximum 6 000 forint értékben, 2013. január 1-jei bevezetéssel.

2012. október 5-től, tehát még a bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd 2012. október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett az illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a 6 000 forintos felső illetékhatárt.

2013. június 17-én a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lett az illeték és eltörölték a 6 000 forintos felső korlátot, míg a nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lett, megtartva a felső értékhatárt.

Kilenc év után, 2022. július 1-től kiterjesztették az illetéket az értékpapír-tranzakciókra is, 0,3 százalék, maximum 10 000 forint mértékben. Egyben 10 000 forint lett az új felső határa a nem készpénzes műveleteknek is, ám az állampapírok vásárlása ingyenes maradt.

2024. augusztus 1-től a pénzügyi tranzakciós illeték 0,45 százalék, legfeljebb 20 000 forint mértékű lett tranzakciónként.

2024. október 1-től megjelenik a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték, mely a devizaváltásra és egyes pénzügyi eszközök megvásárlására vonatkozik. A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték mértéke a tranzakció 0,45 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint.

Az új szabályok értelmében, amennyiben egy forintszámláról indított devizaátutalás történik, a pénzügyi tranzakciós illetéket és a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is alkalmazni kell. Így az állami elvonás mértéke tranzakciónként 0,3 százalék, legfeljebb 10 000 forintról 0,9 százalék, legfeljebb 40 000 forintra nő majd, amint a bankok áthárítják ügyfeleikre ezeket a terheket.