Digitális fizetés: nem állunk rosszul, de van hova fejlődni
Öt év alatt tizenkét ponttal, 63 pontra nőtt a Mastercard Digitális Fizetési Indexe Magyarországon, ami jelentős fejlődésre utal. Az index növekedéséhez a mobiltárcák elérhetővé válása, az érintésmentes elfogadás teljes körűvé tétele és a pozitív szabályozási környezet egyaránt hozzájárult: ám a következő nagyobb ugráshoz a szektor szereplőinek összehangolt edukációs erőfeszítéseire lesz szükség.
Tavaly sem szakadt meg a Mastercard Digitális Fizetési Indexének (DFI) ötödik éve tartó növekedése: a mutató most – egy pontos emelkedéssel – a százas skálán 63 ponton áll – mondta el a kártyatársaság sajtótájékoztatóján Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere.
Az elmúlt öt év távlatából és a legfrissebb, 2024-es DFI-jelentésből is az látszik, hogy a vizsgált három pillér – Infrastruktúra, Tudás és Használat – közül a Tudás fejlődése elmaradt a másik két pillér erősödése mögött. Ugyanakkor a 2024-es évet meghatározta az a trend is, hogy a piaci szereplők kiemelt figyelmet fordítottak az infrastruktúra fejlesztésére.
Új, növekvő népszerűségű fizetési csatornák
Az Infrastruktúra alappillér pontszáma 79-re emelkedett, ami az előző évhez képest kismértékű, de folyamatos előrelépést mutat, főként a fizetési csatornák szélesedésének köszönhetően.
A kibocsátói oldalon a mobiltárcák elérhetősége teljeskörűvé vált, és a Google Pay teljes körű integrációja különösen erős hatást gyakorolt a mobiltárcás tranzakciók számának növekedésére. Ugyanakkor a terminálok és elfogadói oldali megoldások további kiterjesztése is szükséges: a digitális fizetés szempontjából releváns vállalkozások mintegy fele például még mindig nem fogad el kártyát.
A 2024-es év újdonsága volt a kiberbiztonsági komponensek hivatalos bevonása az infrastruktúra értékelésébe. A készpénzmentes infrastruktúra alkomponens pontszáma 77 lett – a korábbi 86-ról - ami csökkenésnek látszik, de ez nem jelez számottevő negatív fordulatot: főként abból adódik, hogy új, magasabb elvárásokat és több kiberbiztonsági mérőszámot (valós idejű csalásfigyelés, AI-alapú pontozás, kockázatalapú tranzakcióértékelés) összesít a mérőszám.
Az MNB 2024. április 1-jétől kötelezővé tette a fizetési kérelem funkció bevezetését a bankoknál, ami a fizetési kérelmek általános elterjedéséhez vezetett. Tavaly 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak, amelyek összesített értéke közel 120 milliárd forintot tett ki: utóbbi 14-szeres növekedés 2023-hoz képest.
220 millió azonnali fizetés
A Használat pillér pontszáma 55-re nőtt tavaly, az érték egy ponttal haladja meg a 2023-as mutatószámot. Ez a változás elsősorban a meglévő, jól ismert digitális megoldások (érintésmentes kártyás fizetés, banki átutalások) intenzívebb alkalmazásának köszönhető. Az érintésmentes elfogadás mértéke 2024-ben közel 99 százalékra nőtt. A bankszámláról kezdeményezett digitális átutalások aránya is magas, elérte a 91 százalékot.
A kártyás vásárlások volumene és száma meghaladta az ATM-ből történő készpénzfelvételekét, ám az ATM-felvételek még mindig a tranzakciók bő harmadát képviselik, így a készpénz jelenléte a fizikai fizetésforgalomban továbbra is számottevő. A lakosság egyharmada a jelentés adatai szerint még mindig részben készpénzben kapja jövedelmét, 9 százalék pedig kizárólag készpénzes jövedelemmel rendelkezik, ami a digitális fizetési eszközök teljeskörű elterjedésének határát jelzi.
A modern digitális fizetési csatornák — mobiltárcák, mentett kártyaadatok, számlaalapú mobilfizetések — használata tovább nőtt 2024-ben: a mobiltárcás tranzakciók aránya 6 százalékponttal emelkedett a Google Pay kibocsátói integrációjának hatására (a tárcás tokenizált tranzakciók részaránya 23-ról 29 százalékra nőtt), és a mentett kártyaadatok használata is élénkülést mutat az online vásárlásoknál. Ugyanakkor az innovatívabb megoldások – mint a viselhető eszközökkel történő fizetések és a BNPL-részletfizetések offline/online kombinált elfogadása – még a kezdeti fázisnál tartanak.
Fontos eredmény, hogy 2024-ben több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakciót bonyolítottak le, ami éves szinten 12 százalékos növekedést tükröz. Az ezekhez kapcsolódó forgalom mintegy 62 ezer milliárd forintot tett ki – az éves növekedés itt 22 százalék környékén alakult.
Digitális szakadék alakult ki
A Tudás pillér 2024-ben stagnált: a részindex 54 ponton maradt, így ez a terület jelenti a Mastercard Digitális Fizetési Index alapján a három pillér közül a legnagyobb kihívást. A jelentés különösen hangsúlyozza a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó, „digitális szakadék” típusú különbségeket: a magasabb iskolai végzettségű és nagyobb jövedelmű csoportok lényegesen jobban teljesítettek a tudásteszten, míg az alacsonyabb végzettségű és jövedelmű rétegek gyengébb eredményt értek el. Az életkor szerinti megoszlásban a 30–49 évesek szerepeltek a legjobban.
A csalásokkal kapcsolatos negatív tapasztalatok és az azokra terelődő nagyobb médiafigyelem visszafogja az újdonságok iránti nyitottságot, ezért a jelentés szerint a kiberbiztonsági fejlesztések és a fogyasztói edukáció párhuzamos, összehangolt végigvitele elengedhetetlen.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
