Új eszközt vet be a csalások megelőzésénél az Erste
Csalásmegelőzés témában tart novemberben előadássorozatot vidéki nagyvárosokban az Erste. A pénzügyi szolgáltató ma már a csalások nagyjából 90 százalékát ki tudja szűrni, így a bank az elmúlt egy évben 7,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg. Ezzel együtt a csalók is rendre új módszerekkel próbálkoznak - most a pszichológiai manipuláció eszközével elkövetett visszaélések a leggyakoribbak.
Csalásmegelőzési témában tart novemberben előadássorozatot vidéki nagyvárosokban az Erste: a cél az, hogy a környező, kisebb településekről is megszólítsák az ügyfeleket még a karácsonyi bevásárlások időszaka előtt. Pénzügyi edukációs programja legújabb elemével a pénzintézet elsősorban az idősebbeket igyekszik elérni, mivel ők általában kevésbé tájékozottak ebben a témában, ugyanakkor a statisztikák szerint a leginkább érintettek a pénzügyi visszaélésekben.
A hazai bankok – mondta el a pénzintézet sajtótájékoztatóján Kósa Anna, az Erste compliance vezetője – egyre eredményesebben tudják azonosítani és megakadályozni azokat a próbálkozásokat, amikor a bűnözők akár a saját gépükről, akár távoli eléréssel, az ügyfél eszközéről férnek hozzá annak netbankjához – a szokatlan tranzakciók észlelésében és meggátolásában a pénzintézeteket július óta a GIRO Zrt. által működtetett központi visszaélésszűrő rendszer is segíti.
Az Erste ma már a csalások mintegy 90 százalékát ki tudja szűrni, a bank az elmúlt egy évben 7,4 milliárd forint ellopását akadályozta meg. A pénzintézet – szerződött, külső partnere segítségével – a világhálót is igyekszik biztonságosabbá tenni. Csak az idei harmadik negyedévben 29, míg január óta összesen 172, az Erste nevéhez köthető adathalász oldalt távolítottak el ennek köszönhetően az internetről.
Egyre gyakoribbak a befektetéses csalások
Kósa Anna szerint az utóbbi időben mindinkább a pszichológiai manipuláció eszközével próbálkoznak a csalók, és arra igyekeznek rávenni az ügyfelet, hogy saját maga indítson kifizetést. Most az egyik leggyakoribb módszer a befektetéses csalás: a magukat tanácsadónak kiadó bűnözők kezdetben kisebb – akár 60-80 ezer forintnyi –, majd egyre nagyobb összegek befektetésére veszik rá áldozataikat, akik nem ritkán hamis weboldalakon „követhetik”, hogyan gyarapodik a pénzük. Továbbra is sok a telefonos visszaélés, ám míg korábban főleg a bankok, jelenleg inkább hivatalos szervek – a Magyar Nemzeti Bank, a rendőrség, sőt, a KiberPajzs – nevében telefonálnak a csalók, akik arra igyekeznek rávenni az ügyfelet, hogy a „támadás alatt lévő” számlájáról egy „biztonságos” bankszámlára utalja át a pénzét.
„A bűnözők egyre változatosabb módszerekkel próbálják kicsalni az ügyfelek pénzét, ezért fontos, hogy a banki tranzakciók monitorozása, az adathalász oldalak felkutatása és eltávolítása mellett a tájékoztatására, edukálásra is kiemelt figyelmet fordítsunk. A novemberi vidéki előadások mellett az Erste nemrég egy podcast sorozatot is indított, valamint média-együttműködések révén, továbbá saját felületein, illetve az ügyfeleinek küldött külön körlevelekben folyamatosan felhívja a figyelmet a támadásokra és a banki adatok védelmére” – tette hozzá Kósa Anna.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
