Mi lesz a forint bankszámlákkal, ha bevezetik Magyarországon az eurót?
A leendő Tisza-kormány terve szerint minél hamarabb, legkorábban 2033-ban elbúcsúzunk a forinttól és eurónk lesz. De vajon mi történik majd a forint bankszámlákkal az euró bevezetésekor? Érdemes-e a forint megtakarításainkat előre átváltani addig is olyan időszakokban, amikor olcsó az euró?
Magyar Péter leendő miniszterelnök a választások utáni első nemzetközi sajtótájékoztatóján 2030-ra tűzte ki az euró bevezetés feltételeinek megteremtését. Kármán András leendő pénzügyminiszter és Varga Mihály MNB-elnök első talákozóján már az euró bevezetése is szóba került. Ha ez a bankszámla és pénzügyi piacot alapvetően érintő célkitűzés megvalósul, akkor onnantól további legalább két év szükséges az euró tényleges bevezetéséhez.
Legkorábban 2033-tól lehet eurónk, ekkor válthatja fel a leghamarabb a mindennapi pénzhasználatban a forintot a közös uniós pénz. Bár ez egyáltalán nem egy biztos dátum, az viszont biztosra vehető, hogy előbb nem.
De vajon hogyan történik az átállás az euróra, és szükséges-e ehhez már most bármilyen intézkedést tenni a kormánynak és a jegybanknak? Hogyan készülhetünk mi az euróra, érdemes-e már a forintunkat, befektetéseinket euróra váltani, és ha igen, mikor?
Hogyan működik az átállás az euróra?
Az eurót csak megfelelő gazdasági és pénzügyi stabilitás mellett vezetheti be egy ország, így együtt kell megfelelni egy sor feltételnek, például az alacsony inflációnak és államháztartási hiánynak.
Az euró bevezetését több éves felkészülési időszak előzi meg, amely alatt a banki rendszereket is átállítják. Az euró bevezetéshez közeli időszakban elterjed majd a kettős árazás, amikor forintban és euróban is feltüntetik az árakat a boltokban.
Az átváltás forintról euróra automatikusan megtörténik egy meghatározott napon, egy előre rögzített, hivatalos árfolyamon. Erről az árfolyamról nem a bankok döntenek, hanem egy központilag meghatározott, visszavonhatatlan átváltási árfolyamon váltják majd át a bankszámlákon lévő pénzt és a készpénzt. Ezt az árfolyamot az Európai Unió, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány együttes megállapodással fogja rögzíteni, és fix árfolyam lesz.
Ez az átváltási árfolyam vonatkozik majd a bankszámlák mellett a hitelekre, megtakarításokra, állampapírokra, befektetésekre is.
Milyen konkrétumok történnek majd az átváltás napján?
A forint számlák megszűnnek, így a bankszámlaszám megváltozik majd. Akinek lesz euró számlája az átálláskor ugyanannál a banknál, annak forint egyenlege átkerül az euró számlájára. Akinek nem, annak automatikusan megnyitják.
A továbbiakban az eurós számlaszámot kell majd használni a pénzügyi műveletek során, és addigra az euró számlák be fognak kerülni az azonnali fizetési rendszerbe, ahol jelenleg csak forint számlák vannak.
A készpénz használatában pár hétig kettős időszak jön, ez alatt a forint és az euró párhuzamosan használható lesz. Ezt követően a forintot kivezetik majd, és megszűnik törvényes fizetőeszköznek lenni.
Az átutalások, csoportos beszedések, állandó átutalások, csoportos beszedések, munkabérek automatikusan átállnak forintról euróra és euróban folytatódnak.
A bankkártyák automatikusan tovább működnek majd, és addigra valószínűleg teljesen elterjedtté válik a számlák között átkapcsolható bankkártya. Nem lesz szükség új bankkártya igénylésére.
Fontos tudni, hogy a bankok nem számolhatnak majd fel külön díjat a forint–euró átváltásért. A fix, központilag megállapított árfolyam miatt a hitelek törlesztőrészlete sem fog megugrani az euróra történő átállás miatt. Így az átváltás nem hozhat veszteséget az ügyfelek számára és minden szerződés változatlanul érvényben marad, csak éppen euróra átszámítva.
Fontos tehát leszögezni, hogy a forintban tartott pénz értéke nem vész el, a bankok nem tudják manipulálni az árfolyamot, mivel a váltás nem piaci árfolyamon történik majd, és nem kell új bankszámlát sem nyitni.
Érdemes-e most bármit tenni az euró átállással kapcsolatban?
Az euró magyarországi bevezetése még nagyon messze van és a pontos dátum még bizonytalan. Sok év telik még el eddig, belföldi vagy nemzetközi hatásra számtalan változást hozhat még ezek az évek az euró forinthoz viszonyított árfolyamában. Végső soron az sem lehetetlen, hogy az eurót mégsem vezetik be Magyarországon, vagy ez újra évekkel távolabbra kerülhet, mint a mostani cél.
Ezért a jelenlegi helyzetben önmagában nincs ok a megtakarítások átváltására forintról euróra, euró alapú lakossági hitel pedig nem is érhető el, csak egy szűk kör élhet vele.
Aki euróban kapja a fizetését, annak persze érdemes euróban takarékoskodnia, hiszen számára ebben nincs árfolyamkockázat. A forintból euróra történő takarékoskodás viszont – az euró átállástól függetlenül – inkább csak akkor javasolt, ha valaki havonta vagy még ritkább alkalmanként csak kevés forintot vált át euróra, mert az árfolyamkockázat ezzel a módszerrel csökkenthető a leginkább. Ehhez több banknál is lehet egy bizonyos havi keretösszegig kedvezményes árfolyamon eurót vásárolni. Ilyet kínál például a bankszámlás ügyfeleinek az Erste, a Gránit és az OTP is.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
