GNP jelentése: mit mutat meg a bruttó nemzeti termék?

A GNP (Gross National Product) vagy bruttó nemzeti termék egy makrogazdasági mutató, amely az adott ország állampolgárai és vállalatai által előállított összes jövedelmet méri – akár belföldön, akár külföldön állították elő. Nem veszi figyelembe a külföldiek (állampolgárok és cégek) által belföldön megtermelt jövedelmeket.

Fontos gazdasági indikátor, amely a gyakrabban használt bruttó hazai termék (GDP) kiegészítőjeként többlet információval szolgál a nemzetgazdaságok teljesítményéről.

A GDP-hez hasonlóan a bruttó nemzeti terméket is egy ország gazdasági teljesítményének, fejlettségének mérésére, valamint más nemzetállamokkal való összehasonlítására használják.

A nettó nemzeti termék egy ország gazdasága által előállított javak összértékét méri, azonban különbséget tesz a hazai és a külföldi tulajdonú jövedelmek között, és csak az előbbit veszi figyelembe.

A GNP kiszámítása a bruttó hazai terméket (GDP) veszi alapul, vagyis az ország határain belül előállított javakat, azaz a belföldi fogyasztás, beruházások, az állami kiadások valamint a kivitel összegét. Ehhez hozzá kell adni a belföldi rezidensek, vagyis az adott ország állampolgárai és vállalatai által külföldön megtermelt javakat, majd kivonni belőle a külföldi cégek és állampolgárok belföldön előállított jövedelmeit.

A bruttó nemzeti termék tehát az alábbi képlettel számítható ki:

A GNP-t – csakúgy mint a GDP-t – meghatározott időszakra, jellemzően negyedéves vagy éves időtávra számítják.

A két makrogazdasági mutató közötti alapvető különbséget az jelenti, hogy a GDP csak az ország határain belül keletkezett jövedelmet számítja, a GNP pedig egy ország állampolgáraihoz és vállalataihoz köthető jövedelmeket méri, függetlenül attól, hogy belföldön vagy külföldön állították elő azokat.

Ha például egy magyar tulajdonú vállalat Németországban termel, az a magyar GNP-be beleszámít, de a hazai GDP számításánál hozzájárulását nem veszik figyelembe.

És ezzel párhuzamosan, egy nagy multinacionális vállalat magyarországi leánycégének teljesítményét beleszámolják a statisztikusok Magyarország GDP-jébe, hiszen azt belföldön érte el, azonban a hazai GNP-kimutatásba nem kerül bele, mivel nem magyarországi tulajdonú vállalatról van szó.

Bár a GDP-t szélesebb körben használják az egyes nemzetállamok gazdasági fejelttségének és teljesítményének vizsgálatára és összehasonlítására, a GNP további fontos adalékot ad az elemzéséhez azáltal, hogy kiszűri a más nemzetek hozzáadott értékét, és kizárólag az adott ország állampolgárainak és cégeinek teljesítményét veszi figyelembe. Bizonyos esetekben pedig a GNP alkalmazása célravezetőbb lehet.

A bruttó nemzeti termék (GNP) többet mond a gazdasági teljesítményről az olyan országok esetében, melyek viszonylag sok állampolgára dolgozik – vagy fektet be – külföldön. Tipikusan ilyen országnak számít térségünkben Románia vagy Lengyelország, melynek termelő kapacitásai jelentősebb részben külföldön (jellemzően Nyugat-Európában) hasznosulnak a nagy számú külföldi munkavállaló hozzájárulása révén.

A GNP vizsgálata fontos többletinformációval szolgál olyan fejlett országok esetén is, melynek globális szinten is meghatározó, a világ számos országában jelen lévő multinacionális vállalatai vannak. Az amerikai technológiai mamutcégek, mint az Alphabet, a Meta vagy az Apple éves bevétele például vetekszik egyes országok GDP-jével, nem mindegy, hogy hozzájárulásukat melyik országban veszik figyelembe.

A GNP akkor is hasznos lehet, ha a nemzeti vagyon és a jövedelmi helyzet pontosabb bemutatására van szükség. A GDP ugyanis elmossa a helyi és a külföldi állampolgárok termelékenysége és jövedelmi helyzete, befektetési kapacitása közötti különbségeket.

A GNP alkalmazásának szmos gazdasági relevanciája van a sokkal elterjedtebb GDP mellett is.

Utóbbihoz hasonlóan a GNP is alkalmas a makrogazdasági trendek vizsgálatára és értelmezésére. A növekvő GNP általában pozitív gazdasági teljesítményt jelez, a nemzetgazdaság termelékenységének javulásának jelzője lehet.

A két mérőszámot egymás viszonylatában is érdemes megvizsgálni. A GNP/GDP arány megmutatja, hogy egy ország mennyire függ a külföldi jövedelmektől.

Ha egy ország GNP-je és GDP-je között nagy az eltérés előbbi javára, vagyis a GNP számottevően magasabb a GDP-nél, az arra utal, hogy az ország jelentősen integrált a globális gazdaságba. Azaz egyre inkább bekapcsolódik a nemzetközi kereskedelembe, termelésbe vagy pénzügyi tranzakciókba.

Egyes országoknál ez a különbség jelentős lehet, például Írország vagy Luxemburg esetén. Ezekben az országokban ugyanis – kedvező adópolitikájuk miatt – számos világvállalat működteti európai központját, és a nemzetközi alapkezelők számos európai befektetőknek szánt alapjának bejegyzett székhelye is ebben a két országban található.