Határidős piac és határidős ügylet – hogyan működik és mire jó?

A határidős ügyletek lényege, hogy azok teljesítése nem az azonnali piacon, hanem később történik, a szerződők előre megállapodnak az árban és a teljesítés időpontjában.

A határidős ügyletek jelentősége az árupiacokon nagyobb, mivel a legtöbb nyersanyagra nincs azonnali piaci jegyzés. Nagyban segít például a termelőnek (gabona, olaj), hiszen az adott üzleti évben jelentkező költségek, illetve a piaci viszonyok (például időjárás) figyelembevételével dönthet arról, hogy milyen áron és mikor szeretne szállítani.

Példa: egy búzakereskedő a tavaszi időjárási modellek alapján szárazságra és gyenge terméshozamra számít. Ezért az árutőzsdén augusztusban kifutó határidős búza kontraktusokat vásárol, amelyeket (ha beigazolódik a várakozása) magasabb áron tud majd eladni.

A határidős ügyletekkel számos kockázat, például a piaci árak ingadozása, vagy devizaárfolyam-kockázat mérsékelhető.

A határidős ügyletkötés alkalmas spekulációra is, ilyenkor magasabb kockázatot vállalsz, mint a prompt piacon, hiszen nem szükséges a pozíció teljes méretének megfelelő pénzt (tőkét) letenned, elég csak annak bizonyos százalékát kitevő fedezetet biztosítani a számlán.

Árfolyam emelkedésre és csökkenésre is spekulálhatsz, a pozíciókat napokig, hetekig (de csak a termék lejáratáig) tarthatod. Határidős short ügyletnél nem szükséges az adott terméket kölcsönkérni (az azonnali piacon igen, például egyedi részvény shortolásakor).

A határidős piac két fő típusa:

A tőzsdei ügylet szabványosabb, míg a forward ügyletek inkább magánjogi megállapodások.

Határidős ügylet köthető tőzsdeindexekre, egyedi részvényekre, devizapárokra, árupiaci termékekre.

A tőzsdei határidős ügyleteknél napi elszámolási kötelezettség van, elszámolják a felek nyereségét vagy veszteségét. Ha a veszteség bizonyos mérték fölé nő, akkor annak fedezetére további letétet kell elhelyezni, vagy kényszerűen le kell zárni a pozíciót (veszteséggel).

A határidős szerződést a vevő és az eladó rögzített áron köti meg, jövőbeni teljesítésre. A lejáratok lehetnek az adott hónap utolsó napjai (például az olajpiacon), negyedév vagy teljes év végiek (tőzsdeindexek).

A tőzsdén keresztül lebonyolított határidős ügyletek amellett, hogy szabványosított keretek közt történnek, garantáltak az elszámolóház által (Magyarországon: KELER).

A nem tőzsdei (forward) ügyleteket például bankok kötnek intézményi befektetőkkel vagy termelőkkel.

A határidős termékpaletta piaconként eltérő, Magyarországon lehet határidős pozíciókat felvenni részvényindexre (BUX), egyedi részvények határidős árfolyammozgására, devizapárokra és gabonára. Más országokban sokkal nagyobb a nyersanyagpiaci lefedettség.

Példa egy árupiaci ügyletre: arra számítasz, hogy a világban nőnek a geopolitikai kockázatok, emellett pedig a lassuló gazdasági környezet miatt a hozamok csökkenését várod. Ilyen várakozások mellett reális az arany drágulására spekulálni. Fizikai arany vásárlás helyett egy fél év múlva kifutó határidős aranyra kötsz vételi szerződést.

Ha beigazolódik a várakozásod, a határidős pozíción napról-napra nyereséged keletkezik, ahogy az arany ára a prompt piacon emelkedik. A pozíciód bármikor lezárható a termék kifutásáig. Ha hagyod kifutni, akkor az aranyat leszállítják neked a fél évvel korábban rögzített áron, amit utána nyereséggel adhatsz el az azonnali piacon.

Klasszikus futures ügylet, ha decemberi lejáratú BUX indexet, pontosabban kontraktusokat vásárolsz. Egy kontraktus mérete a BUX index 10-szerese forintban, azaz 90 ezer pontos BUX esetén az ár 900 ezer forint. Ha a BUX index 1 százalékot emelkedik, akkor a befektetésed értéke 9 000 forinttal nő. Az ügylet lényege a tőkeáttétel: a 900 ezer forintba kerülő BUX kontraktus megvásárlásához nincs szükség 900 ezer forintra, hanem annak csak egy részére. Hogy ez pontosan mennyi, azt a KELER határozza meg (minimum letétként) és ezen túl a befektetési szolgáltatók általában további letétet követelnek meg.

A fedezeti (hedge) ügylet lényege, hogy annak megkötésével egy másik ügylet kockázatát lehet csökkenteni. Költséggel jár.

Példa a devizafedezeti ügyletre. Egy magyar importőrvállalat euróban fizet a külföldről behozott árukért, költségei viszont csak forintban keletkeznek. Számára a forint gyengülése hátrányos, hiszen emelkedő euró-forint esetén csak több forintért tud eurót vásárolni. Ez olyan árfolyamveszteség kockázat, amit érdemes minimalizálni. Célszerű az éves kiadásaihoz igazított mértékű határidős euró-forint long pozíciót felvennie (itt is csak letétet kell elhelyezni).

A határidőzés a tőkeáttétel miatt nagy nyereséggel kecsegtet, de a veszteség is hatványozottan jelentkezik, szerencsétlen esetben a teljes tőkét is elveszítheted. Érdemes olyan termékeket választani, ahol a magas volatilitás kevésbé jellemző.

A veszteség limitálható stop-loss megbízással, de ez sem működik minden esetben: nagyobb árfolyamkilengéskor az ár átugorhatja a stop loss megbízásban rögzített pozíciózárási árat.

A határidős ügyletek lényege, hogy az azonnali piachoz képest kisebb letéttel tudsz ugyanakkora pozíciót felvenni, vagyis a dolog lényege a tőkeáttétel.

Spekulálhatsz árfolyamesésre is és ezt a pozíciót a határidő kifutásáig vagy az ügylet zárásáig meg is tarthatod. Úgy is nyithatsz határidős short ügyletet, hogy az adott termék nincs a birtokodban, az azonnali piacon ezt csak úgy tudod megtenni, ha azt (például részvényt) kölcsönkéred.

A határidős üzletkötéssel egy termék (például a BUX index, arany, gabona, olaj, forint) jövőbeni árfolyamára spekulálhatsz.

Az opciós ügylet vevője jogot szerez arra, hogy egy adott terméket (például részvényt) egy rögzített időpontban vagy időpontig megvehessen az opció kiírójától, vagy eladjon neki egy előre rögzített árfolyamon. Csak jogosultság, nem jár kötelezettséggel. Az opció eladója (kiíró) viszont kötelezettséget vállal arra, hogy elad a jogosultnak, vagy vásárol tőle.