Hogyan dolgozhatnak a nyugdíjasok, és mennyi adót fizetnek? Változás jön 2027-ben
2027. január 1-jétől jelentős változás lép életbe a magyar nyugdíjrendszerben: megszűnik a közszférában dolgozó nyugdíjasok esetén az öregségi nyugdíj kötelező szüneteltetése, valamint eltörlik a korhatár előtti ellátások melletti kereseti korlátot is.
Az öregségi nyugdíjasok már jelenleg is kedvező feltételekkel dolgozhatnak a versenyszférában, 2027-től pedig a közszférában fennálló korlátozások és egyes ellátások kereseti plafonjai is megszűnnek egyéb változások mellett.
Jelentős változás jön 2027-től
Az öregségi nyugdíjasok közszférában történő foglalkoztatására eddig eltérő szabályok vonatkoztak. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. szakasza alapján 2026. december 31-éig főszabályként szüneteltetni kellett az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy más közszolgálati jellegű jogviszonyban áll.
Ez alól csupán a kormány mentesítő rendelkezései alapján kijelölt területeken (a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, egészségügyi szolgáltatóknál, a köznevelési és szakképző intézményekben) dolgozók képeztek kivételt.
Ez változik meg 2027-től azért, mert számos kivétel miatt az eredeti szabályozással elérhető költségvetési megtakarítás minimálisra csökkent, miközben a közigazgatás egyéb területein is komoly munkaerőhiány alakult ki. A kormány ezért a 2026. november 10-én az Országgyűlésnek benyújtott költségvetéssel hatályon kívül helyezi a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 83/C. szakaszát is, ami a közszférás jogviszony miatti szüneteltetést előírja.
A jogszabálymódosítással 2027. január 1-jétől a közszférában is a versenyszférához hasonlóan lehet majd öregségi nyugdíj mellett dolgozni, vagyis a nyugdíjat nem kell szüneteltetni a közszolgálati jogviszony fennállása miatt. Az érintettek jogosultak lesznek a 13. havi és a 14. havi nyugdíjra is, amennyiben 2027 februárjában már ténylegesen folyósítják számukra a nyugdíjat.
De hogyan adóznak majd a nyugdíjas munkavégzés után?
A nyugdíj melletti munkavégzés utáni adózás
Az öregségi nyugdíjasok (ideértve a nők kedvezményes nyugdíjában, a Nők40-ben részesülőket is) munkavállalására jelentős adó- és járulékkedvezmények vonatkoznak:
- Társadalombiztosítási járulék (0%): A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a nyugdíjas munkavállaló kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, így keresetéből nem vonják le a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.
- Szociális hozzájárulási adó (0%): A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény értelmében a munkáltatónak nem kell megfizetnie a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót a nyugdíjas munkavállaló jövedelme után. Ez 2027-ben is jelentős előnyt biztosít a nyugdíjas munkavállalóknak a munkaerőpiacon.
- Személyi jövedelemadó (15%): A nyugdíjas munkavállalót kizárólag a 15 százalékos szja terheli (kivéve a közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként megszerzett, bizonyos feltételekkel adómentes juttatásokat).
A nyugdíjkorhatárt elért nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve őstermelőként kiegészítő tevékenységet folytató személynek számít, így nem kell tb-járulékot fizetnie. Ha vállalkozói szja-t alkalmaz vagy átalányadózást választ, szochót sem fizet, kivéve az osztalékalap utáni fizetendő szocho.
KATA 2026-ban nem választható, mert az csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára elérhető. 2027-től azonban a KATA módosítása után a nyugdíjas egyéni vállalkozók is választhatnák ezt az adózási formát nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóként, melynek havi tételes adója számukra 50 ezer forint lenne.
Természetesen a saját jogú öregségi nyugdíj (valamint a rokkantsági és rehabilitációs ellátás, a korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság) a személyi jövedelemadó szempontjából adómentes juttatásnak minősül.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a nyugdíj melletti munkavégzés nem eredményez nyugdíjnövelést. Ennek oka, hogy a nyugdíjas keresete után nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, így az ilyen munkavégzés nem keletkeztet újabb, nyugdíjszámításnál figyelembe vehető szolgálati időt.
A közszférában foglalkoztatott nyugdíjasokra vonatkozó szabályokon túl azonban további változás is várható 2027-ben, ami a korhatár előtti ellátásokat érinti.
Korhatár előtti ellátásoknál megszűnik a kereseti korlát
Nemcsak az öregségi nyugdíj mellett lehet dolgozni, hanem több, a nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított ellátás mellett is. Ide tartozik (a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló 2011. évi CLXVII. törvény alapján):
- korhatár előtti ellátás,
- szolgálati járandóság,
- táncművészeti életjáradék,
- átmeneti bányászjáradék.
Ezeknél jelenleg még kereseti korlátozás érvényesül, vagyis 2026. december 31-éig az éves kereset nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér 18-szorosát (2026-ban ez 5 810 400 forint), különben az ellátást a keretösszeg elérését követő hónap első napjától az év végéig szüneteltetni kell. 2027-től ez a kereseti korlát teljes egészében megszűnik.
Fontos különbség azonban az öregségi nyugdíjasokhoz képest, hogy ezen ellátások mellett szerzett jövedelem nem járulékmentes: a keresetüket a 15 százalékos szja mellett továbbra is terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék (ami viszont nyugdíjnövelésre, illetve szolgálati idő szerzésére jogosít), a foglalkoztatót pedig a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó. Ez a különbség a 2027-től megszűnő kereseti plafon ellenére továbbra is megmarad.
Rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés
A megváltozott munkaképességű személyekre már jelenleg sem vonatkozik kereseti vagy időbeli korlátozás a rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésnél. A munkabérük után azonban az általános szabályok szerint kell adózniuk.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) szerinti rokkantsági ellátás és rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésre vonatkozó szabályok ezért 2027-ben is változatlanok maradnak:
- Sem időbeli (munkaóraszám), sem kereseti korlátozás nincs, sem a versenyszférában, sem a közszférában.
- A rokkantsági és rehabilitációs ellátás melletti munkavégzéssel szerzett jövedelemből le kell vonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a munkáltató pedig – amennyiben nem tud érvényesíteni megváltozott munkaképességű munkavállalók után járó szocho-kedvezményt – megfizeti a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, de rehabilitációs hozzájárulási kedvezményt is érvényesíthet.
A rehabilitációs ellátásban részesülőnek a keresőtevékenység kezdetét és megszűnését 10 napon belül be kell jelentenie a rehabilitációs hatóságnak, a rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ilyen kötelezettsége.
A jövő év másban is változást hoz a nyugdíjasok számára, függetlenül attól, hogy a dolgoznak-e a nyugellátásuk mellet vagy sem. 2027-től ugyanis bevezetik számukra is a SZÉP-kártyát. A nyugdíjas SZÉP-kártya szabályairól itt írtunk részletesen.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.


