Ezek lesznek a kibővített KATA szabályai 2027-től: havi 100 ezer forint, céges számlázás, magasabb tb-alap
Közzétette a kormány a KATA átalakításáról szóló törvénytervezetet, amely 2027. január 1-jétől ismét jóval szélesebb kör számára nyitná meg a tételes adózást. Az adó összege azonban nő majd: főállású vállalkozók havi 100 ezer, a mellékállásúak havi 50 ezer forintot fizetnének. Újra lehetne cégeknek számlázni, az éves bevételi határ pedig 22 millió forintra emelkedne.
Újra kiszélesítené a kormány a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA). A változásokat 2026. október 6-án Magyar Péter miniszterelnök jelentette be a Facebook-oldalán. Mint elmondta, a szakmai egyeztetések alapján a kormány újra széles körben elérhetővé teszi a KATA-t, várakozásaik szerint jóval több mint százezer új kisvállalkozó választhatja majd ezt az adózási formát. Az adónem a tervezet szerint új nevet is kap: kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója lesz.
A korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetet a kormány néhány ponton finomította, a módosított törvényjavaslatot pedig október 27-én késő este nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az alapvető számok nem változtak, elsősorban az adóelszámolás és a régi KATA-ból való áttérés részleteit pontosították. Mivel a parlamenti vita még hátravan, a részletek az elfogadásig változhatnak.
ÚJ KATA 2027: a legfontosabb tervezett változások
Törvényjavaslat, 2026. október 27-i állapot. A 2027-es szabályok elfogadásukig változhatnak.

A régi, jelenlegi és új KATA-módosításokat ebben a cikkünkben mutatjuk be részletesen.
Fontos a jelenlegi katásoknak: a benyújtott törvényjavaslat szerint a 2026. december 31-én már katás vállalkozók folyamatos adóalanyiság esetén 2028 végéig maradhatnának a jelenlegi rendszerben, ahol továbbra is 18 millió forint a bevételi határ, és cégeknek nem számlázhatnak. Ebben az átmeneti rendszerben a havi adó 2027-ben 75 000 Ft, 2028-ban 100 000 Ft lenne.
Ki lehet újra KATA-s?
A főfoglalkozású egyéni vállalkozók mellett 2027-től újra választhatják a tételes adózást azok is, akik
- munkaviszonyuk mellett vállalkoznak,
- valamint a nyugdíjasok,
- nappali tagozatos diákok, egyetemisták.
Fontos azonban, hogy mellékállásúnak, vagyis a kedvezményes, havi 50 ezer forintos kategóriába tartozónak csak az számít, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll (több munkaviszony óraszáma összeadható). Aki ennél kevesebb órában alkalmazott, például heti 20 órás részmunkaidő mellett vállalkozik, főfoglalkozású kisadózónak minősül, és havi 100 ezer forintot fizet.
A kedvezményes kategóriába tartoznak a nappali tagozatos tanulók és hallgatók (25 éves korig a tanulmányaikat szüneteltetők is), a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjasok, a külföldön biztosítottak, egyes rokkantsági ellátásban részesülők, a nevelőszülők, valamint azok, akik egy másik vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységű társas vállalkozók.
Mennyi adót kell fizetni az új szabályok szerint?
A főfoglalkozású kisadózók tételes adója havi 100 ezer forint, a mellékállásúaké havi 50 ezer forint lesz.
2028-tól mindkét összeg az előző év minimálbéréhez igazodik: a főállásúak a minimálbér 31,5 százalékát, a mellékállásúak 15 százalékát fizetik majd.
Nem kell tételes adót fizetni azokra a teljes hónapokra, amelyekben a vállalkozó
- táppénzt,
- csecsemőgondozási díjat,
- GYED-et,
- GYES-t,
- ápolási díjat vagy
- más, a törvényben felsorolt ellátást kap,
- illetve amikor szünetelteti a vállalkozását, feltéve, hogy közben nem dolgozik és nem szerez bevételt.
Mi vár a jelenlegi katásokra?
A jelenlegi katások 2028 végéig maradhatnak a régi rendszerben, de erre csak az lesz jogosult, aki 2026. december 31-én is KATA-s, és azóta nem szűnt meg az adóalanyisága. Náluk a havi adó 2027-ben 75 ezer, 2028-ban 100 ezer forintra nő, az ellátási alap pedig 161, majd 215 ezer forintra emelkedik. A régi rendszerben a bevételi határ marad 18 millió forint, és cégeknek továbbra sem számlázhatnak, ez alól csak a taxisok kivételek.
2029. január 1-jétől külön bejelentés nélkül, főfoglalkozású kisadózóként kerülnek át az új rendszerbe. Aki ezt nem szeretné, 2028. december 31-ig jelezheti a NAV-nak, aki pedig 2029 elején már nem minősül főfoglalkozásúnak, annak ezt január 15-ig kell bejelentenie. 2029-ig sem kell várni: 2026. december 1-jétől a jelenlegi katások bármikor átjelentkezhetnek az új rendszerbe, ilyenkor a régi adóalanyiságukat a szokásos szabályok szerint le kell zárniuk.
Lehet cégeknek és szervezeteknek is számlázni?
A 2022. szeptember 1-jén életbe lépett szigorítást követően a KATA adózást választó vállalkozók csak magánszemélyeknek számlázhattak, ezt az új szabályok eltörlik és visszaállítják az eredeti rendet. Újra lehet majd cégeknek és szervezeteknek számlázni.
Az ilyen bevétel után 15 százalékos kiegészítő adót kell fizetni, ebbe azonban beszámít az éves tételes adó. Egy főállású katásnál ez évi 1,2 millió forint, vagyis csak 8 millió forint feletti céges bevételnél jelentkezik ténylegesen plusz adó, mellékállásúaknál ez a küszöb 4 millió forint.
A törvényjavaslat azt is rögzíti, hogy ugyanazt a bevételrészt nem terhelheti egyszerre a 15 százalékos kiegészítő adó és a 40 százalékos különadó. Ha valakinek magánszemélyektől és cégektől is van bevétele, a 22 milliós keretbe először a magánszemélyektől származó bevétel számít bele, a céges csak ezután. Egy főállású katás, aki egy évben 10 millió forintot magánszemélyektől, 15 milliót cégektől szerez, a keretet a céges bevétel 3 millió forintjával lépi túl. A keretbe eső 12 millió forint céges bevétel 15 százaléka 1,8 millió forint, ebből levonhatja az 1,2 milliós éves tételes adót, így 600 ezer forint kiegészítő adót fizet. A keret feletti 3 millió forintra 40 százalékos, vagyis 1,2 millió forint különadó jár. Összesen tehát 3 millió forint adót fizet a 25 millió forintos bevétele után.
Mi történik, ha egy jelenlegi katás cégnek számláz?
A régi szabályok szerint aki cégnek számláz, elveszíti katás adóalanyiságát. A törvényjavaslat erre az esetre egyszerűsített átlépést tesz lehetővé: aki emiatt esik ki a jelenlegi rendszerből, a bevétel megszerzésétől számított 15 napon belül bejelentheti, hogy az új KATA-t választja. Ilyenkor az új adóalanyisága nem a következő hónap elsején, hanem már a bevétel megszerzésének napján létrejön.
A váltás hónapjára csak az új rendszer szerinti tételes adót kell megfizetni, és a hónap teljes bevétele, az átlépés előtti napokon befolyt összeg is, már az új szabályok szerint számít. Ez a 22 milliós keretnél, a kiegészítő adónál és az 50 százalékos szabálynál is így van. Ha például valaki egy hónap 18-án esik ki a régi KATA-ból, és 15 napon belül bejelentkezik az újba, az adott hónap 1. és 17. napja között szerzett bevétele is az új KATA alá tartozik.
Az átlépés a régi adóalanyiság lezárása alól nem mentesít: 30 napon belül be kell adni a régi KATA szerinti bevételi nyilatkozatot, és aki túllépte a 18 milliós határt, annak a 40 százalékos különadót is meg kell fizetnie. Az egyszerűsített átlépés nem vonatkozik arra, aki a munkáltatójának vagy két éven belül a volt munkáltatójának számlázott, ő az új KATA-t sem választhatja.
Mekkora éves bevételig lehet a KATA-t alkalmazni?
Az éves bevételi határ a mostani 18 millióról 22 millió forintra emelkedik, az e feletti rész után továbbra is 40 százalékos különadót kell fizetni.
Cégek is választhatják újra a KATA adózást?
Nem, a tervezet szerint 2027-től sem nyílik meg a lehetőség a cégek számára, Bt.-k, kkt.-k és egyéni cégek sem élhetnek vele újra. Ezt már az elnevezésének megváltoztatása is mutatja, hiszen 2027-től már kisadózó egyéni vállalkozók tételes adójának hívják majd az új KATA-t.
Milyen korlátozások lesznek?
Hogy a munkaviszonyokat ne lehessen KATA-s megbízásokkal kiváltani, a törvényjavaslat korlátokat is tartalmaz.
- Megszűnik a kisadózói státusz, ha a vállalkozó a munkáltatójától vagy két éven belül a volt munkáltatójától, illetve ezek jogutódjától vagy kapcsolt vállalkozásától szerez bevételt.
- Szintén megszűnik az év végén, ha az éves bevételének legalább fele, a pontosan 50 százalék is, egyetlen céges megrendelőtől és annak kapcsolt vállalkozásaitól származik. A magánszemély ügyfelek ebbe nem számítanak bele. A szabály akkor is érvényes, ha a vállalkozó közvetítőn, például munkaerő-közvetítő cégen keresztül számláz, de valójában ugyanannak a cégnek dolgozik.
Az 50 százalékos szabály megsértését az eredeti tervezetben szereplő január 15. helyett elég a február 25-ig benyújtandó éves bevallásban jelezni, és ugyanebben a bevallásban lehet átalányadózásra váltani. Aki bármilyen okból kiesik, a megszűnés évében és az azt követő 12 hónapban nem választhatja újra a KATA-t.
A saját vagy bérelt ingatlan bérbeadásából bevételt szerző vállalkozók nem választhatják az adónemet, és ha katásként szereznek ilyen bevételt, megszűnik az adóalanyiságuk.
Mekkora nyugdíjra, táppénzre és anyasági ellátásra számíthat egy katás vállalkozó?
Magasabb táppénz, nyugdíj és anyasági ellátás jár az új szabályok alapján a főállású katásoknak. Aki adót fizet Magyarországon, annak valódi társadalombiztosítási védelemben kell részesülnie és nyugdíjat is kell kapnia - fogalmazott Magyar Péter a bejelentésében.
A főfoglalkozású katások társadalombiztosítási ellátásainak alapja 2027-ben havi 317 ezer forint lesz, 2028-tól pedig a mindenkori minimálbér. Ez alapján számítják a táppénzt, a csecsemőgondozási díjat (CSED), a GYED-et, az álláskeresési járadékot és a későbbi nyugdíjat is. A mellékállású kisadózók ezen a jogcímen nem szereznek tb-jogosultságot, ők a munkaviszonyuk vagy egyéb jogállásuk alapján biztosítottak.
Érdemes tudni, hogy hitelfelvételkor a jövedelemigazolásban a kisadózó jövedelmének az utolsó bevallott éves bevétel 60 százaléka számít.
Mikortól válik elérhetővé az új KATA?
A kormány 2026. október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a törvényjavaslatot, amelynek szövege itt olvasható.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezethez képest az alapvető számok nem változtak.
A parlamenti vita a törvényjavaslatról 2026. november 3-án indult, a bizottsági tárgyalás és a módosító indítványok nyomán a részletek még változhatnak, a törvény pedig csak a Magyar Közlönyben való kihirdetése után lesz végleges.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.


