Idősebb korosztályok nyomulnak a hitelpiacon – ők vállalják a nagyobb kockázatot
Bár a 10 százalékos önerő lehetősége miatt sokan a fiataloktól várták a bátrabb hitelfelvételt, a valóság ennek épp az ellenkezője: sokkal inkább az 50 év feletti korosztály veszi fel az ingatlan értékének mind nagyobb részét hitelként – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A CSOK+ tavaly januári bevezetése óta egyre bővül a 10 százalékos önerő igénybevételének lehetősége a fiatalok számára, miközben normál esetben legalább 20 százalékot várnak el a bankok. A fiatalok ráadásul többnyire alacsonyabb jövedelemmel, kisebb tartalékkal vágnak neki az otthonteremtésnek, így azt gondolhatnánk, hogy elsősorban az esetükben nő a hitelösszeg és az ingatlan értékének arányát jelző, úgynevezett hitelfedezeti (Loan to Value – LTV) mutató.
Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint meglepetésre ez mégsem így van, sokkal inkább az 50 év feletti korosztály veszi fel az ingatlan értékének mind nagyobb részét hitelként.
Generációs különbségek
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciusi adatai szerint a 30-40-es korosztályban 42,4 százalékról 51 százalékra nőtt azok aránya, akik a lakás árának legfeljebb 50 százalékát vették fel hitelként, és a 18–30 éves korosztályban is mindössze 2,09 százalékkal csökkent egy év alatt (33,06 százalékról 30,97 százalékra) az arányuk.
Ezzel szemben az 51–60 évesek körében idén márciusban az egy évvel ezelőttihez képest közel 5 százalékkal többen vállalták, hogy a megvásárolt otthon vételárának több, mint 50 százalékát lakáshitelből fizetik: az arányuk 37,4 százalékról 42,2 százalékra nőtt).
Meglepő, de a 61. életévüket meghaladóknál ennél is erőteljesebben, közel 10 százalékkal (74,4 százalékról 64,8 százalékra) zsugorodott az óvatosabb, alacsony LTV-tartományba eső hitelek aránya, míg a 70+-osok körében 74,2 százalékról 56 (!) százalékra zuhant az ingatlan értékének legfeljebb felét hitelből fedezők aránya.
Ez a változás több dolgot is jelezhet – mondta el a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. Egyrészt azt, hogy az idősebb lakosság egyre nyitottabb a hiteltermékekre, különösen akkor, ha meglévő ingatlant cserélnek, vagy ha gyermekeiket, unokáikat támogatják a lakásvásárlásban.
A másik oldalról az is visszaköszön, hogy a hitelintézetek ma már szívesebben finanszíroznak idősebb ügyfeleket, akár nyugdíjközeli életkorban is. A bankok közül több – CIB, Gránit, K&H, MagNet, OTP – már 75 éves koráig engedi, hogy valaki hiteladós legyen – az MBH pedig akár e feletti korig is nyújt lakáshitelt, ha a annak lejáratakor maximum 70 éves adóstárs is van a szerződésben.
De talán ennél fontosabb – tette hozzá Gergely Péter –, hogy a fiatalabbak ezzel szemben továbbra is felelős hitelfelvételre törekszenek, és sokszor akkor is magasabb önerőt vállalnak, ha egyébként 10 százalék is elegendő volna.
Erre utal az is, hogy bár a 70 százalék feletti LTV-vel felvett hitelek aránya egy év alatt 27,2 százalékról 29,9 százalékra emelkedett, a legkisebb, 6,6 százalékos növekedést (30,24 százalékról 32,24 százalékra) a 31-40 éves korosztályban lehetett tapasztalni. Mindez azt mutatja, hogy bár a közbeszéd gyakran a fiatalokat tartja „kockázatos” adósoknak, a számok inkább azt bizonyítják, hogy ők sokkal óvatosabban, felelősebben állnak a hitelfelvételhez. A BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint nagy kérdés, hogy ez a trend az új, Otthon Start hitel bevezetése után is megmarad-e.
A nyugdíjasok pörgetik a hitelpiacot
A trendek másik érdekes következménye, hogy a korábban ritkábban hitelt igénylő idősebb korosztály ma már jóval aktívabbá vált a lakáshitel-piacon. Jól mutatja ezt, hogy az MNB adatai szerint az 51 évesnél idősebb hitelfelvevők aránya az összes szerződő között 2024 áprilisa és 2025 márciusa között 14,4 százalékról 17,3 százalékra nőtt.
Összességében a 40 év feletti hitelfelvevők aránya egy év alatt 38,6 százalékról közel 50 százalékra emelkedett, azaz minden második lakáshitel felvevő már 40 év feletti, és a növekedés döntően az 50+-os korosztályhoz kötődik. Ez nemcsak azt mutatja, hogy nő az idősebb hitelfelvevők száma, hanem azt is, hogy egyre fontosabb a lakáspolitikai eszközök tervezésénél ennek a csoportnak a bevonása.
Lakáspolitikának is követnie kell a demográfiai átrendeződést
Éppen ezért örvendetes, hogy a szeptemberben induló, legfeljebb 3 százalékos kamatú Otthon Start hitel már nem életkorhoz, hanem élethelyzethez kötött – emelte ki Gergely Péter. A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy végre valóban célzottan és méltányosan tudják támogatni azokat, akik az első lakásukat vásárolnák meg – függetlenül attól, hogy az adott ügyfél 28 vagy 51 éves.
Ezáltal azok a vásárlók is hozzáférhetnek a kedvező hitelhez, akik eddig kimaradtak, például mert életkoruk, családi státuszuk, vagy éppen a gyermekvállalás elvárása miatt nem feleltek meg a CSOK Plusz feltételeinek.
Bár részletes, életkor szerinti lakhatási statisztikák jelenleg nem állnak rendelkezésre, a BiztosDöntés.hu becslése szerint a 30–49 éves korosztályban több százezer ember él nem saját tulajdonú ingatlanban – legtöbbjük albérletben. Az ő lakáshoz jutásuk szempontjából is lényeges, hogy a jövőbeli támogatási konstrukciók ne kizárólag életkorhoz, házassághoz kössék a jogosultságot, hanem rugalmasabb, helyzetalapú megközelítést alkalmazzanak – fogalmazott Gergely Péter.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
