Kripto token: mi ez, mire használják és miben különbözik a kriptovalutától?

A kripto token egy blokklánc-alapú digitális eszköz, amely nem önálló blokkláncon fut, hanem egy meglévő hálózaton létezik. Általában egy másik kriptovaluta platformján, például az Ethereumon működik, okosszerződések segítségével. Használható fizetésre, szavazásra, tagsági jogosultságra vagy akár befektetési célokra is. Lényegében egyfajta virtuális fizetőeszköz.

Főként decentralizált alkalmazásokban és okos szerződésekben használják. A tokenek nem feltétlenül önálló kriptovaluták, hanem egy adott platform vagy projekt ökoszisztémájában működnek.

Például az Ethereum hálózaton az ERC-20 típusú tokenek széles körben elterjedtek. A kriptovaluták, mint a Bitcoin vagy az Ethereum, önálló fizetőeszközként funkcionálnak, míg a tokenek inkább eszközként vagy jogosultságként jelennek meg egy adott rendszerben.

Egy meglévő blokkláncon működő digitális eszköz, amelyet okosszerződések hoznak létre és kezelnek. Működése során a blokklánc rögzíti a tokenek tulajdonjogát és tranzakcióit, így biztonságosan és átláthatóan cserélhetők a hálózaton belül.

A kriptovaluta egy saját blokklánccal rendelkező digitális pénz, amelynek elsődleges célja az érték tárolása és a tranzakciók lebonyolítása, például ilyen a Bitcoin vagy az Ethereum. Ezzel szemben a token egy meglévő blokkláncon jön létre és működik, mint például az Ethereum hálózatán az USDT vagy az Uniswap token.

A kriptovaluták általában általános fizetőeszközként szolgálnak, míg a tokenek inkább alkalmazásspecifikus funkciókat látnak el egy adott projekt vagy platform ökoszisztémáján belül.

Tokenekkel lehet például hozzáférést vásárolni szolgáltatásokhoz, részt venni szavazásokon vagy likviditást biztosítani DeFi platformokon. Röviden: minden kriptovaluta digitális eszköz, de nem minden token számít kriptovalutának.

A tokenek alapvetően digitális eszközök, amelyeket blokklánc-technológián hoznak létre, és különböző funkciókat tölthetnek be egy adott ökoszisztémában. A Bitcoin 2009-es megjelenése óta több ezer más érme és token jelent meg.

A utility token például egy platform szolgáltatásaihoz vagy funkcióihoz biztosít hozzáférést, míg a security tokenek értékpapírok, például részvények vagy kötvények digitális formái, amelyek jogilag is értékpapírnak minősülnek.

Emellett léteznek payment tokenek, amelyek elsődleges célja a digitális fizetőeszközként való használat, valamint non-fungible tokenek (NFT-k), amelyek egyedi, nem helyettesíthető digitális tulajdonjogot képviselnek.

Népszerű felhasználási mód az úgynevezett stablecoin, ez egy digitális valuta, amelyet magáncégek bocsátanak ki. Az árfolyam jellemzően egy pénznemhez – például az amerikai dollárhoz – kötött, 1 stablecoin például 1 dollárt ér. A stabilitás megőrzése érdekében a kibocsátóik tartalékot képeznek, jellemzően dollárban kibocsátott állampapírokból.

A különböző tokenfajták jó példák a blokklánc-technológia eltérő felhasználási lehetőségeire.

A utility token egy adott platformon vagy ökoszisztémán belül szolgáltatásokhoz, funkciókhoz vagy termékekhez biztosít hozzáférést. Nem minősül értékpapírnak. Inkább kuponként vagy belépőjegyként lehet őket definiálni. Mire használhatók? Például tranzakciós díjak fizetésére vagy prémium funkciók elérésére.

A security token egy valós, hagyományos értékpapír (például részvény, kötvény vagy ingatlanrészesedés) tulajdonjogát képviseli, és blokkláncon kibocsátott. Az ilyen tokenek jogilag is értékpapírnak minősülnek, ezért a kibocsátásukra és kereskedésükre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a hagyományos tőkepiaci eszközökre.

A security tokenek célja, hogy a blokklánc-technológia előnyeit - például gyorsabb tranzakciókat, alacsonyabb költségeket és globális hozzáférést - ötvözzék a szabályozott befektetési termékek biztonságával.

Az NFT (Non-Fungible Token) egy blokkláncon tárolt, egyedi digitális tulajdonjogot igazoló token, amely például műalkotások, gyűjtemények vagy virtuális tárgyak tulajdonjogát képviselheti.

Az NFT-k 2021-ben hatalmas hype-ot váltottak ki, amikor digitális képek, videók és játékbeli tárgyak akár millió dolláros nagyságrenden keltek el. Egyedisége abban van, hogy míg a legtöbb kriptovaluta helyettesíthető, tehát az egyik érme ugyanolyan, mint bármelyik másik, az NFT-k valós tárgyakhoz kapcsolódnak, például egyedi műalkotásokhoz, ezáltal nem helyettesíthetők. Az NFT tulajdonosa megszerzi az adott műalkotás tulajdonjogát is.

A tokenek sokféle célra használhatók a blokklánc-alapú ökoszisztémákban, a digitális pénzügyi tranzakcióktól kezdve számos más funkciókkal bírnak.

A legismertebb felhasználás a fizetési szolgáltatás, vagy a kvázi-pénz funkció, ezek a kriptovaluták. Azonban a gyakorlatban a kriptókat sokkal inkább használják befektetési, spekulációs célokra.

Mire alkalmasak még?

A tokenizáció azt a folyamatot jelenti, amelynek során például ingatlanokat, műtárgyakat vagy pénzügyi instrumentumokat digitális tokenekké alakítanak egy blokkláncon. A tokenizációval a blokkláncban egy egyedi digitális tokent hoznak létre, amely az adott eszközhöz tartozik.

Sokan úgy vélik, hogy a tokenizáció forradalmasíthatja a pénzügyi piacokat, mivel növeli a likviditást, csökkenti a tranzakciós költségeket és átláthatóbbá teszi a tulajdonjog-nyilvántartást. Ugyanakkor a technológia széles körű elterjedéséhez még számos jogi, szabályozási és technikai kihívást kell megoldani.