Értékpapír – mi ez, milyen típusai vannak, és hogyan működik?

Az értékpapír egy jogot vagy követelést megtestesítő pénzügyi eszköz, amelyekkel kereskedni is lehet. Az értékpapírokkal részesedést szerezhetsz egy vállalatban, vagy hitelezővé is válhatsz, azaz kölcsönt adhatsz egy cégnek, vagy államnak. Nagyobbrészt ha értékpapírról van szó, az alatt elektronikusan megjeleníthető (dematerializált) eszközöket kell érteni.

Egyes értékpapírok birtoklásához jogosultságok is kapcsolódnak, például a tulajdonosa szavazhat a vállalat közgyűlésén és kaphat osztalékot. Ahogy maga az értékpapír, úgy ezek a jogosultságok is átruházódnak a kereskedés során.

Az értékpapírok fő szerepe:

Három fő csoportba érdemes sorolni az értékpapírokat.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé tartozik a kötvény, diszkont kincstárjegy, állampapír és régebben a váltó. Tulajdonosi jogokkal nem jár, az értékpapír birtokosa kamatért ( a diszkontkincstárjegynél nincs kamat, a befektető hozama abból keletkezik, hogy névérték alatt vásárolhat) cserébe kölcsönt ad a kibocsátónak, vállalatnak, vagy államnak.

Ide sorolhatók a részvények és a közvetett részesedést biztosító befektetési jegyek. A részvények tulajdonosa a névértéknek megfelelő részesedést szerez a vállalat alaptőkéjében. Feljogosítja a befektetőt arra, hogy osztalékot kapjon, részt vegyen a közgyűlésen és a cég megszűnésekor a vagyonból részesedést kapjon. Elég sokféle részvény létezik: törzsrészvény, osztalékelsőbbségi részvény, munkavállalói részvény, stb.

A befektetési jegyek nem biztosítanak szavazati jogot, a tulajdonos a befektetési alapban szerez résztulajdont.

Opciós és származtatott értékpapírok (például határidős részvényügyletek), elővásárlási jogot biztosító papírok.

A kibocsátásuk az elsődleges piacon történik, ilyen például egy állampapír aukció. A kereskedés platformja pedig a másodlagos piac, például a részvény- és kötvénytőzsdék. Az értékpapírok árazását a másodlagos piacon a kereslet-kínálat határozza meg. A kereskedés történhet tőzsdén kívül is (OTC), ez azt jelenti, hogy a felek közvetlenül szerzik meg egymástól az adott értékpapírokat, akár a tőzsdei árfolyamtól eltérő árszinten.

Ehhez szükséged lesz elsősorban egy értékpapírszámlára. Maga az adásvétel banki vagy befektetési szolgáltatón keresztül zajlik, illetve az állampapírok adásvétele lebonyolítható a kincstáron keresztül is. A kereskedés költségei szolgáltatónként eltérőek, érdemes kalkulálni alap számlavezetési díjjal, illetve az ügyletkötések jutalékával. A befektetési jegyek adásvétele is költséget von maga után.

Az értékpapír-befektetések hosszú távon lehetőséget kínálnak a vagyon gyarapítására, akár infláció feletti hozammal is. Ugyanakkor minden befektetés kockázattal jár: az árfolyamok ingadozhatnak, és a hozam nem garantált. A tudatos portfólióépítés és a megfelelő kockázatkezelés kulcsfontosságú.

Magas hozam: a részvények, befektetési jegyek magas hozampotenciállal rendelkeznek, sőt egyes kötvényekkel is elérhető reálhozam.

Likviditás: a legtöbb értékpapír könnyen pénzzé tehető, ha az be van vezetve valamelyik értéktőzsdére, vagy van rá árjegyző (mint például a kincstár az állampapírpiacon).

Diverzifikáció: minél többféle értékpapírral rendelkezel, annál kisebb kockázatot viselsz.

Passzív jövedelem: részvényosztalék és kötvénykamat formájában rendszeres és részben tervezhető passzív jövedelemre tehetsz szert.

Infláció kivédése: egyes értékpapírok hozama meghaladja az inflációt, így reálhozammal kalkulálhatsz. Tipikusan ilyen az infláció felett kamatprémiumot kínáló Prémium Magyar Állampapír.

Nincs alsó küszöb: akár néhány ezer forinttal is van értelme belevágni az értékpapír befektetésekbe.

Árfolyammozgás: főleg a részvényekre igaz, hogy értékük akár jelentősen is csökkenhet, de ettől a kockázattól nem mentesülnek a piaci állampapírok, vállalati kötvények sem (a kamatkörnyezet emelkedésével ezeken a papírokon árfolyamveszteség keletkezik).

Kibocsátói kockázat: nincs rá garancia, hogy egy kötvény kibocsátója lejáratkor visszafizeti a tőkét, ilyen helyzetbe kerültek például 2025-ben Magyarországon a Nitrogénművek Zrt. kötvényesei.

Likviditás: egy alacsony forgalommal kereskedett, alacsony közkézhányaddal rendelkező részvénybe könnyű beleragadni, emiatt nem várt árfolyamveszteség is érhet.

Infláció: ha a befektetésedet fix kamatozású értékpapírban tartod és az infláció megemelkedik, akkor a befektetett pénzed reálértéke csökkenni fog.

Devizaárfolyam: ha külföldi devizában kibocsátott értékpapír van a portfóliódban, annak forintban kifejezett értéke mindkét irányban változhat, attól függően ahogy például a dollár-forint, vagy az euró-forint devizaárfolyamok ingadoznak.