Tőzsdei részvény - tudnivalók, ha befektetnél
A részvény tulajdonosi jogokat biztosító értékpapír, amivel a tőzsdén kereskednek. Birtoklásával egy vállalat teljesítményéből részesülhetsz közvetlen formában osztalékként vagy közvetve a részvények felértékelődésén keresztül. Ismerd meg, hogyan működik a részvénypiac, és milyen szempontok szerint érdemes befektetni a tőzsdén!
Mi az a részvény?
A részvény egy vállalatban tulajdonrészt biztosító értékpapír. Megvásárlásával befektetőként tulajdonjogot szerzel, jogosulttá válsz a vállalat nyereségének egy részére.
Részvényesként a társaság döntéshozatalába is beleszólást kaphatsz. A társaság közgyűlésén szavazhatsz a többi között a vállalat vezetéséről és az osztalékról is. A tulajdonrészt a birtokolt részvények és a teljes kibocsátott részvénymennyiség hányadosa határozza meg.
A határozott futamidőre szóló kötvényekkel ellentétben a részvény lejárat nélküli értékpapír, azaz nincs előre meghatározott fizetési dátuma. A részvényesi jogok is egészen addig megilletnek befektetőként, amíg el nem adod a részvényt.
A részvények vásárlása és eladása
Egy vállalat a tőkebevonás érdekében részvényeket bocsáthat ki, ez jellemzően elsődleges részvénykibocsátást (angol rövidítéssel IPO) jelent, amely révén a tulajdonosi szerkezet is változik. A meglévő részvényeket ezt követően egy szabályozott másodlagos piacra, a tőzsdére is bevezetik a befektetői aktivitás ösztönzése érdekében.
A tőzsdei részvényekkel egy befektetési szolgáltatón, brókercégen keresztül kereskedhetsz. A szolgáltató biztosítja a piachoz való hozzáférést, összeköti a vevőket és az eladókat, valamint a tranzakciók lebonyolításában közvetít.
Hogyan működik a részvénybefektetés?
Mivel világszerte több tízezer, különböző földrajzi régiót és szektort képviselő, eltérő életszakaszban lévő vállalat részvényeiből válogathatsz, a pénzügyi céljaidnak és kockázati profilodnak megfelelő részvénybefektetés megválasztása kulcsfontosságú a tőzsdei sikerhez.
- Válassz stratégiát! A tőzsdén kereskedett részvényekkel kétféleképpen kereshetsz pénzt. Közvetlenül az árfolyam emelkedésén (shortolásnál az árfolyam esésén) realizált árfolyamnyereségen keresztül, illetve passzív jövedelemként, osztalék formájában is hozamra tehetsz szert. Előbbihez a magas növekedési potenciállal rendelkező, ám kockázatosabb növekedési részvények az ideálisak, utóbbira pedig a stabilan nyereséges, eredményük jelentős részét rendszeresen kifizető osztalékrészvények birtoklásával juthatsz.
- Elemezd a céget! A részvények kiválasztása előtt célszerű pénzügyi elemzést végezni, tisztában lenni a vállalat főbb pénzügyi mutatóival, a bevétel, üzemi eredmény és az adózott nyereség korábbi és jövőben várható alakulásával, a vállalat jövőbeli terveivel, az ágazat piaci trendjeivel, valamint a részvény (P/E) értékeltségével. Utóbbit a részvényár és az egy részvényre jutó nyereség hányadosa adja meg. Hüvelykujj szabály szerint a 20 feletti P/E mutató drága részvényt jelez, de az egyes szektorok átlagos értékeltségi arányszáma különbözhet.
- Vásárolj tőzsdén! Részvényeket a tőzsdéhez hozzáférést nyújtó brókercégeken keresztül vásárolhatsz, egy befektetési szolgáltatónál nyitott értékpapírszámlára. A megbízásokat ma már döntően elektronikusan adják be. Érdemes a befektetési stratégiádhoz legjobban illő díjszabást alkalmazó brókert választani.
- Kövesd a befektetést! Érdemes a részvényárfolyam mozgását követni és a befektetésen elért hozamokat rendszeresen értékelni. Ehhez a referenciaindexeket, benchmarkokat is segítségül hívhatod. Az online kereskedési felületeken stop loss és take profit megbízást egyaránt beállíthatsz, ezzel meghatározott mértékű veszteség vagy nyereség esetén automatikusan lezárhatod a pozíciódat.
Mennyire kockázatos a részvénybefektetés
A részvény reáleszköz, mert a gazdasági folyamatok, trendek jelentős hatással vannak a vállalat tevékenységére, teljesítményére, ami a részvény árfolyamában is tükröződik. A részvények árfolyama ingadozik, melynek alakulását a vállalat fundamentumai és kilátásai mellett a gazdasági ciklusok és az általános befektetői hangulat is befolyásolhatja, akár szélsőséges mértékben.
A befektetett tőkére nincs garancia, a vállalat csődje esetén akár a teljes befektetésed értéke nullára csökkenhet. Ebben az esetben ráadásul a cég hitelezői elsőbbséget élveznek a tulajdonosakkal, azaz a részvényesekkel szemben.
A részvénybefektetés ezért kockázatosabb, mint a hitelviszonyt megtestesítő kötvények vagy a bankbetétek, mert az utóbbiak tőkéjére és kamatának visszafizetésére a kibocsátó, illetve a bank garanciát vállal. Cserébe a részvényekkel historikusan magasabb hozamra számíthatsz. Az elvárt hozam is magasabb, éppen azért, mert a részvények tartásával járó magasabb kockázatot csak akkor éri meg vállalni, ha a potenciális megtérülés is nagyobb.
Milyen típusú részvények léteznek?
Részvénybefektetés esetén általában a vállalat törzsrészvényeiről beszélünk, zömében ezekkel zajlik a tőzsdei kereskedés. A cégek egy szűkebb köre kisebb mennyiségben elsőbbségi részvényeket is kibocsát, ezek valamilyen többletjogosultságot biztosítanak a tulajdonosoknak.
Törzsrészvény
A részvények legáltalánosabb típusa, a tőzsdéken ezekkel kereskedhetsz. Szavazati jogot és osztalékjogosultságot biztosít a befektetőknek, de más speciális többletjogok nem tartoznak hozzá.
Elsőbbségi részvény
Valamilyen többletjogot biztosít tulajdonosának, ami lehet magasabb osztalék, de általában nem, vagy csak korlátozottan kapcsolódik hozzá szavazati jog. Bankok, biztosítók és közműcégek körében jellemző. A kötvényél magasabb hozama és a hagyományos részvénynél alacsonyabb kockázata miatt egy kiegyensúlyozott portfólióba illeszthető.
A hozamszerzés elsődleges módja felől közelítve megkülönböztetjük a növekedési és az osztalékrészvényeket.
Növekedési részvény
Gyors, piaci átlag feletti növekedési lehetőséggel rendelkező vállalatok részvényei. Osztalékot általában nem fizetnek, főként az árfolyamnyereségre fókuszáló befektetési portfólióban lehet helyük. A magasabb hozamlehetőség magasabb rizikóval jár együtt, ezért csak a magas kockázatot tűrő befektetők számára ajánlott.
Osztalékfizető részvény
Olyan kiszámítható, stabil profittermelő vállalat papírjai, amely rendszeres osztalékot fizet. Az árfolyamnyereség itt kevésbé hangsúlyos, a fókusz a rendszeres kifizetésen és az osztalékhozam mértékén van, ami folyamatos készpénzáramot biztosít a befektetőknek.
Maradtak kérdéseid?
-
Hogyan kereshetsz pénzt tőzsdei részvényekkel?
A részvények árának változásán árfolyamnyereséget realizálhatsz, emellett a vállalatok egy része nyereségét közvetlenül is megosztja a befektetőkkel osztalék formájában.
-
Milyen kockázatai vannak a részvénybefektetésnek?
A részvény reáleszköz, melynek árfolyama folyamatosan változik, és a kötvénnyel vagy bankbetéttel ellentétben nincs garancia a befektetett tőkére és a hozamokra. A magasabb kockázat miatt ugyanakkor nagyobb hozamokra számíthatsz.
-
Mi a különbség a törzsrészvény és az elsőbbségi részvény között?
A tőzsdén széles körben elérhető törzsrészvények szavazati jogot és osztalékjogosultságot is biztosítanak tulajdonosuknak.
A limitált mennyiségben kibocsátott elsőbbségi részvények valamilyen többletjogot adnak, például nagyobb osztalékra jogosítják fel a befektetőket, ugyanakkor szavazati jog nem minden esetben társul mellé.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
