Kriptobefektetés: hogyan vásárolj kriptót és mire figyelj?
Habár a legtöbben a Bitcoinnal azonosítják a kriptovilágot, a mögötte álló technológia jóval többre képes egyszerű befektetési eszközök működtetésénél, számos innovatív megoldás alapja. De hogyan működik a blokklánc, melyek a kriptopénzek főbb típusai, milyen lehetőségeid vannak a vásárlásra és a tárolásra, és mit enged jelenleg a magyarországi szabályozás?
Amikor kriptóról van szó, a legtöbb embernek a Bitcoin jut az eszébe, melyet egyszerűen egy rizikós befektetési terméknek vagy egyszerűen a gyors meggazdagodás eszközének tekintenek. A Bitcoin azonban csak a jéghegy csúcsát jelenti a kriptók világában, ami sokkal kiterjedtebb, és nem redukálódik néhány kriptopénz árfolyammozgására.
A kriptók mögött álló blokklánc-technológia ugyanis rengeteg lehetőséget rejt, melyet számtalan innovatív szolgáltatásnál ki lehet használni, sőt már most is kihasználják, csak nem biztos, hogy tudunk róla.
A téma most azért is időszerű, mert úgy tűnik, hogy az elmúlt fél évben érvényes, rendkívül szigorú magyarországi szabályozás – mely gyakorlatilag megfojtotta a hazai kriptopiacot – várhatóan hamarosan megint változni fog.
Mi az a blokklánc a kriptók mögött?
A kriptopénzek működésének technológiai hátterét a blokklánc adja. A blokklánc vagy angolul blockchain egy olyan elosztott adatbázis, amelyben a tranzakciókat időrendben, blokkokba rendezve, kriptográfiai hash-ekkel összekapcsolva tárolják, és amelyet a hálózat résztvevői valamilyen konszenzusos mechanizmus (például proof of work, proof of stake stb.) útján közösen validálnak és tartanak fenn, központi felügyeleti szerv nélkül, így azok utólag rendkívül nehezen módosíthatók vagy törölhetők.
Miben tér el a blokklánc a banki rendszerektől?
A blokklánc technológiája az utóbbi miatt tekinthető forradalminak. A hagyományos bankrendszer esetében a bankok a saját zárt, központi adatbázisukban vezetik az ügyfélszámlákat, és ha egy összeget utalsz valakinek, akkor ezt a változást a bank rögzíti a központi adatbázisban.
Ez a rendszer alapvetően jól működik a mindennapokban, azonban sérülékeny: ha például a bank szerverei leállnak, akkor nem fognak végbemenni az utalások. De ugyanígy hibák is jelentkezhetnek, így olykor előfordul, hogy a bank levon bizonyos összegeket, melyeket nem költött el az ügyfél.
Rosszabb esetben, ha valaki hozzáfér az adatbázishoz, akkor gyakorlatilag meghackelheti a rendszert, esetleg annak tulajdonosai visszaélnek azzal, hogy ők férnek csak hozzá a központi adatbázishoz. A blokklánc esetében annak decentralizált jellege miatt ilyen problémák jóval kisebb eséllyel fordulhatnak elő.
Míg a klasszikus, központosított rendszerek esetében a helyzetet úgy kell elképzelni, hogy van egyetlen lista – mint egy füzet, azaz főkönyv –, amiben vezetik a tranzakciókat, a blokklánc esetében nem egyetlen helyen tárolják ezt a listát (főkönyvet), hanem gyakorlatilag a hálózatban részt vevő összes számítógépen (úgynevezett csomópontokon, vagyis “node”-okon) megtalálható ennek a főkönyvnek a másolata.
A blokklánc működése
Amikor egy új tranzakció történik, azt a hálózat minden tagja ellenőrzi, és ha érvényes, egyszerre rögzítik a változást. A főkönyv megmásíthatatlansága abból adódik, hogy minden új adatblokk tartalmazza az előző blokk kriptográfiai lenyomatát, vagyis az előző blokk hash-ét.
Ha valaki utólag módosítani akarna egy régi bejegyzést, az az összes későbbi blokkot is érvénytelenítené. A hálózat ezt azonnal észrevenné, így a manipuláció rendkívül nehéz. Ha egy résztvevő kiesik vagy meghamisítja a saját másolatát, a többi csomópont megőrzi az érvényes verziót.
Ezzel gyakorlatilag a hiba vagy a csalás rendkívül nehézzé válik. Elméletben ez csak akkor lehetséges, ha például a támadó birtokolja a számítási kapacitás (vagy a stake) többségét, ez azonban nagy, aktív hálózatok esetén gyakorlatilag lehetetlen.
A lényeg tehát az, hogy a blokklánc esetében nincs egyetlen központi szerver vagy adatbázis, amelynek meghibásodása vagy feltörése veszélyeztetné az egész rendszert, így a blokklánc – és az azt használó megoldások – ilyen szempontból sokkal megbízhatóbb alternatívát jelentenek a hagyományos nyilvántartásokkal szemben.
Milyen felhasználásai vannak a blokkláncnak?
Az előbb felvázolt blokklánc-megoldás nemcsak a kriptópénzeknél használható, hanem számos egyéb célra is, így a szerződésektől az ellátási láncokig növelheti az átláthatóságot, a biztonságot és az automatizálhatóságot.
A legfontosabb felhasználási területek:
- Az okosszerződések (smart contracts) olyan megállapodások, amelyek automatikusan végrehajtják a bennük rögzített feltételeket. Ha a szerződésben meghatározott esemény bekövetkezik, a rendszer emberi közreműködés nélkül végrehajtja az előre meghatározott műveleteket. Ez csökkenti a közvetítők szerepét, gyorsíthatja az ügyintézést és mérsékelheti a költségeket. A legnépszerűbb okosszerződés-platform az Ethereum.
- A DeFi (decentralizált pénzügyek) rendszerek célja, hogy hagyományos pénzügyi szolgáltatásokat – például hitelezést, megtakarítást, valutaváltást vagy biztosítást – kínáljanak bankok és más pénzügyi közvetítők közbeiktatása nélkül.
- Az NFT-k (nem helyettesíthető tokenek) egyedi digitális eszközök, amelyek segítségével igazolható egy digitális vagy akár fizikai eszköz tulajdonjoga. Az NFT-ket kezdetben főként digitális műalkotásoknál és a játékiparban használták. Itt azt használják ki, hogy a blokklánc segítségével egyértelműen látható, hogy egy adott dolognak ki az aktuális tulajdonosa.
- A blokklánc alkalmas arra is, hogy egy termék teljes útját rögzítse a gyártástól a végfelhasználóig. Egy élelmiszer vagy gyógyszer esetében egy QR-kód beolvasásával például nyomon követhető, hogy hol állították elő, milyen logisztikai útvonalon szállították, és milyen körülmények között tárolták. Ez javíthatja a minőségellenőrzést és segíthet a hamisított termékek kiszűrésében.
- A blokklánc lehetőséget kínál olyan digitális azonosítási rendszerek kialakítására, amelyekben a felhasználók nagyobb kontrollt gyakorolhatnak saját adataik felett. Az azonosító adatok biztonságosan tárolhatók és ellenőrizhetők anélkül, hogy minden szolgáltatáshoz külön adatbázist építenének ki.
- A technológia szavazások lebonyolítására is használható, mivel a blokklánc biztosíthatja, hogy a leadott szavazatok utólag ne legyenek módosíthatók, miközben az eredmények ellenőrizhetők.
Milyen problémák vannak a blokklánccal?
A blokklánc technológia esetében sem minden szép és jó, bőven akadnak komolyan veendő problémák és hátrányok is, melyek miatt egyébként az elterjedése jóval lassabb, mint amire korábban sokan számítottak. Ezek közé tartozik:
- A technológia működése és használata sok felhasználó számára még mindig túl bonyolult, nem elég felhasználóbarát, ami egyértelműen lassítja az elterjedését.
- Szabályozási bizonytalanságok: a blokklánchoz kapcsolódó szolgáltatások és a kriptoeszközök jogi környezete még gyakran változik, ennek lehettünk tanúi fél éve Magyarországon is, amikor a jogi változások miatt gyakorlatilag valamennyi kriptopiaci szereplő kivonult az országból.
- Skálázhatósági nehézségek és lassúság: a decentralizáció és a konszenzusos validálás miatt a tranzakciók feldolgozása lassabb és kevésbé olcsó, mint egy hagyományos, központosított adatbázisé (pl. a Bitcoin másodpercenként csak néhány tranzakciót képes kezelni).
- Magas energiafelhasználás: a proof of work alapú láncok (ide tartozik a Bitcoin is) rendkívül nagy számítási kapacitást és ezzel arányos energiát igényelnek a validáláshoz. Az adatok védelmét biztosító "bányászat" áramfogyasztása globális szinten is jelentős. Ezt más validálási eljárásokkal próbálják megoldani, például proof of stake (mint az Ethereum 2.0 esetében).
- A megmásíthatatlanság olykor hátrány is lehet: egy hibás tranzakció vagy adat, ha rögzítésre kerül, akkor utólag nem javítható vagy törölhető. A tranzakciók nem vonhatók vissza, és egy privát kulcs elvesztése a vagyon teljes és végleges elvesztésével járhat. Ilyenkor nincs ügyfélszolgálati segítség, mint a bankok esetében.
- Kisebb, kevésbé decentralizált hálózatoknál fennáll az 51 százalékos támadás lehetősége, amikor egy szereplő megszerzi a hálózat számítási kapacitásának többségét. Az infrastruktúra gyakran néhány óriási szereplő kezében összpontosul, így például a bányászkapacitás nagy részét óriási szerverparkok (poolok) uralják. Ráadásul a kisbefektetők többsége centralizált tőzsdéken (pl. Binance) tartja a pénzét, így pedig elveszik a kripto lényege.
A kriptopénzek típusai
A blokklánc-technológia kétségtelenül legismertebb és legelterjedtebb felhasználási területét a kriptopénzek jelentik. Ezek sem egyformák azonban, a különböző kriptoeszközök eltérő típusokba sorolhatók, és többféle célra használhatók. Akadnak közöttük olyanok, melyek kifejezetten értékmegőrzésre alkalmasak, mások egy blokklánc-hálózat működését segítik, de léteznek olyan kriptoeszközök is, amelyek népszerűségüket kizárólag a felkapottságnak, olykor manipulációnak köszönhetik.
A kriptopénzek esetében négy fő típust különböztethetünk meg:
- Befektetési célú, értékőrző kriptoeszközök: a legismertebb példa a Bitcoin, amelyet gyakran „digitális aranyként” emlegetnek. Ennek oka, hogy a Bitcoin kódjába bele van írva, hogy nem létezhet belőle 21 milliónál több darab. Habár a Bitcoinnal, mint kriptopénzzel akár vásárolhatunk is, sok befektető értékmegőrző eszközként tekint rá, különösen olyan időszakokban, amikor az infláció vagy a gazdasági bizonytalanság növekszik.
- Haszonelvű tokenek (utility tokens): nem elsősorban befektetési célokat szolgálnak, hanem egy adott blokklánc-rendszer működéséhez szükségesek. A legismertebb ilyen eszköz az Ether, amely az Ethereum-hálózat tokenje. Az ETH-t használják például az úgynevezett gázdíjak (gas fee) megfizetésére, vagyis arra, hogy a felhasználók tranzakciókat hajtsanak végre, illetve okosszerződéseket futtassanak a hálózaton. Ezek a tokenek tehát a rendszer „üzemanyagaként” működnek, értékük attól függ, hogy az adott hálózatot mennyire aktívan használják a fejlesztők és a felhasználók a mindennapokban.
- Stablecoinok: olyan kriptoeszközök, amelyek árfolyamát valamilyen stabil – úgynevezett „fiat” valutához – leggyakrabban az amerikai dollárhoz vagy az euróhoz – kötik. A legismertebb példák közé tartozik a Tether (USDT) és a USD Coin (USDC). A befektetők gyakran stablecoinba menekítik tőkéjüket a piaci visszaesések idején, illetve bármikor stabil értékű kriptoeszközre válthatnak anélkül, hogy ki kellene lépniük a kriptopiacról és vissza kellene váltaniuk a kriptopénzt fiat pénzre, amivel időt és tranzakciós költséget takarítanak meg.
- Mémcoinok: olyan kriptoeszközök, melyek értéke leginkább a közösségi felkapottságon, influencerek kommunikációján alapul, és sokan használják ezeket spekulatív kereskedésre. Emiatt különösen veszélyesek a kezdő befektetők számára, mert az árfolyam rövid idő alatt hatalmas emelkedést, majd ugyanilyen gyors zuhanást is produkálhat. A legismertebb példái: a Dogecoin vagy a Shiba Inu.
Hogyan lehet kriptóhoz jutni?
A kriptovaluták megszerzésének több módja is van. A legtöbben egyszerűen vásárlással jutnak hozzá, de adott esetben megszerezhetők úgynevezett kriptobányászattal, végül egyéb módokon, például jutalomként vagy munkáért, illetve szolgáltatásért kapott fizetés révén.
Kriptotőzsdék (CEX)
A legjobb megoldás a kriptovásárlásra valamelyik kriptotőzsde, mint például a Binance, a Coinbase vagy a Kraken. Ezek használata viszonylag egyszerű és költséghatékony. Egy regisztráció után bankkártyával feltölthetsz valamekkora összeget, amit a tőzsde belső felületén néhány kattintással átválthatsz a kiválasztott kriptopénzre, és ezt itt tárolhatod is.
Azon ne lepődj meg, hogy online azonosításra itt is szükség lesz, mint egy bankszámlanyitásnál, illetve, hogy ezek a rendszerek alapvetően központosítottak. Emiatt egyébként egyszerűbb és felhasználóbarátabb a rendszer, mint egy saját tárca kezelése, de azzal jár, hogy technikailag nem nálad van a kriptód.
Revolut
Amíg 2025. december 18-áig, az új magyarországi szabályozás miatt meg nem szüntette a lehetőséget, a Revolut számított az egyik legegyszerűbb beszállási lehetőségnek a kriptopiacra. Ha már volt számlád a Revoluton, akkor nem volt szükség további azonosításra, gyakorlatilag néhány kattintással válthattál forintot kriptopénzre.
Ugyanakkor ennek a kényelemnek az ára a magasabb költség volt. További hátránya pedig az, hogy a Revoluton tárolt kriptopénz alapvetően maradt a Revolut-számlán vagy átváltásra kerülhetett valamilyen devizára. Ezért akik komolyabb összegeket tettek be kriptóba, azok nem a Revolutot használták erre.
P2P-platformok
Kriptopénzhez természetesen úgy is hozzá tudsz jutni, hogy valakitől vásárolsz kriptót – mint egy pénzváltónál – a pénzedért. Ennek érdekében például valamilyen platformon megállapodsz egy eladóval, akinek elutalod a bankszámlájára a pénzt, ő pedig felszabadítja számodra a kriptót a platform letéti (escrow) rendszeréből.
Ez a megoldás a kriptotőzsdéknél kedvezőbb árakat, rugalmasabb fizetési lehetőségeket, illetve anonimitást kínálhat, ugyanakkor nagyobb óvatosságot is igényel, mert belefuthatsz átverésbe.
Kripto ATM-ek
A kripto ATM-eknél is lehet kriptót venni vagy eladni, de jellemzően jelentősen magasabb díjakkal dolgoznak, mint egy hagyományos kriptotőzsde, ráadásul az árfolyam is kedvezőtlenebb lehet a piaci árhoz képest. Ha készpénzért, teljesen anonim módon szeretnél kriptót venni, akkor ez a legegyszerűbb módja, azonban ennek megkérik az árát is.
Kriptobányászat
Habár ma már átlagos felhasználóként nincs arra lehetőség, hogy kriptobányászattal kriptopénzhez juss, ez is egy módja a kriptoszerzésnek. A kriptobányászat során a hálózat résztvevői számítógépes erőforrásokat használnak a tranzakciók ellenőrzésére és a blokklánc működtetésére. A munkájukért cserébe újonnan létrejövő kriptovalutát kapnak jutalmul.
Így működik a Bitcoin is, melynél a “bányászok” bonyolult matematikai feladatokat oldanak meg. Aki elsőként megtalálja a megoldást, jogosulttá válik létrehozni a következő blokkot, amiért jutalmat kap: kriptopénzt és a blokkban szereplő tranzakciós díjakat.
A kripto korai időszakában még átlagos otthoni számítógépekkel is lehetett bányászni, ma már a folyamat jelentős elektromos energiát és hardverberuházást igényel. A professzionális bányászok jellemzően több ezer, kifejezetten erre a célra kifejlesztett célszámítógéppel végzik ezt a munkát.
Hol és hogyan tárolhatod a kriptopénzedet?
A kriptók esetében a legfontosabb kérdés nem az, hogy hol veszel kriptopénzt, hanem az, hogy hol és miként tárolod azt. Míg a fiat pénzeket vagy készpénzben, vagy bankszámlán tarthatod, a kriptopénzeknél kicsit más a helyzet.
A kriptók tárolása kriptográfiai kulcsokkal történik. Aki ezekkel a kulcsokkal rendelkezik, az éri el a blokkláncon lévő pénzt. Ha nem nálad van a privát kulcs, mert mondjuk elveszett, elhagytad, akkor a kriptódhoz sem férsz hozzá. Itt nincs banki ügyfélszolgálat, mely személyes azonosítás után megoldja a problémát. Ha a kulcs elveszett, akkor a pénz is.
A másik lényeges kérdés a kriptotőzsdén történő tárolás. Az a kriptopénz, ami a tőzsde rendszerében van csak meg, valójában még nem a tiéd, így ha a tőzsde csődbe megy (mint korábban az FTX), esetleg feltörik vagy befagyasztja a kifizetéseket, akkor a pénz is elveszik. Itt nincs betétbiztosítási alap, mint Magyarországon az OBA, mely egy bizonyos összegig kártalanít bankcsőd esetén.
Ha valódi tulajdonosa akarsz lenni a kriptódnak, akkor saját digitális tárcába (wallet) kell azt áthelyezned. Erre két fő megoldás létezik:
- A hot wallet, ami egy szoftveres kriptotárca. Ide tartoznak például a MetaMask vagy a Trust Wallet típusú megoldások, melyek gyorsak, kényelmesek, ingyenesek. Elsősorban arra alkalmasak, hogy kisebb összegeket tarts bennük a mindennapi pénzügyekhez. Ugyanakkor a folyamatos internetkapcsolat miatt sebezhetőbbek, ki vannak téve az online támadásoknak.
- A cold wallet viszont egy fizikai tárca, mely olyan, mint egy pendrive. A piacvezető márkák a Ledger és a Trezor. Ezek sem a kriptopénzt tartalmazzák, csak a privát kulcsot, viszont úgy lettek tervezve, hogy a kriptopénzekhez való hozzáférést biztosító privát kulcsokat teljesen elzárják az internettől, és fizikai gomb megnyomásával kerülhet csak sor fizetésre. Amennyiben nagyobb összegekkel rendelkezel kriptóban, akkor gyakorlatilag elengedhetetlen a hideg tárca használata.
Ami itt még fontos, hogy akár hot, akár cold walletet állítasz be, a rendszer generálni fog neked egy 12 vagy 24 szóból álló karaktersorozatot, azaz a seed phrase-t. Ennek segítségével akkor is hozzáférhetsz a kriptopénzedhez, ha például elhagyod a tárcád. Ezt is érdemes offline tárolni egy biztonságos helyen, hogy más ne férjen hozzá. Ha valaki ezt megszerzi, az a pénzedet is.
A kriptobefektetések kockázatai
A kriptobefektetéseknek azonban a kriptotárca vagy a seed phrase elvesztésén túl egyéb kockázatai is vannak. Ide tartozik:
- A gyakran extrém mértékű árfolyammozgások – amivel hagyományos tőzsdéken vagy a Forexen nem találkozol – miatt pillanatok alatt veszhet el a befektetésed. Habár nagyot lehet nyerni a kriptókon, ugyanígy fennáll az óriási veszteségek elszenvedésének lehetősége. Ráadásul a kriptopiac 0–24 órában működik.
- Ha a hagyományos bankod csődbe megy, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) bizonyos összegig kártalanít. A kriptóknál nincs ilyen védelem, így ha egy kriptotőzsde fizetésképtelenné válik, vagy egy decentralizált projekt mögötti csapat lelép a pénzzel, akkor az elveszik örökre.
- A kriptók fokozottan ki vannak téve hackertámadásoknak, phishingnek. A privát kulcsok illetéktelen kezekbe kerülnek, a seed phrase elvesztése vagy kiszivárgása végleges vagyonvesztést eredményezhet, és nincs ügyfélszolgálat, amely esetleg megoldhatja a problémát.
- A kriptopiac szabályozása egyelőre még nem teljesen kiforrott és nem is egységes. A szabályozási környezet hirtelen változásai, ahogy Magyarországon is történt a tavalyi év végén, jelentősen befolyásolhatják a kriptopiachoz való hozzáférést.
A kriptojövedelmek utáni adózás
Magyarországon a kriptóból származó jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemként adózik, egységesen 15 százalékos személyi jövedelemadót kell utána fizetni. Lényeges azonban, hogy adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptót fiat-pénzre (forintra, euróra, dollárra stb.) váltod, esetleg valamilyen fizikai eszközt, például autót vásárolsz rajta.
Ez azt jelenti, hogy a kripto-kripto közötti váltás nem adóköteles. Tehát, ha a Bitcoinodat Etherre váltod, vagy átteszed egy dollárhoz rögzített stablecoinba (pl. USDT), akkor nem kell adót fizetned utána akkor sem, ha időközben jövedelmed keletkezett az árfolyammozgások révén.
A rendszer további fontos eleme az adókiegyenlítés, vagyis, hogy egy adott évben keletkezett kriptonyereségedet szembeállíthatod a kriptoveszteségeiddel. Ha például valaki egyik tranzakción nyereséget, egy másikon veszteséget realizál, akkor ezek összevont eredménye után kell csak adót fizetni. Sőt, egy 3 éves időintervallumban a korábbi évek veszteségét fel lehet használni a későbbi évek kriptojövedelmével szemben is.
Mi a helyzet a magyarországi szabályozással?
Az adófizetési kötelezettségen túl egyéb szabályok is vonatkoznak a kriptobefektetésekre. Az előző kormány által bevezetett rendszer tavaly júniusban két új tényállással bővítette a Büntető Törvénykönyvet: a kriptoeszközzel való visszaéléssel és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtásával. A Btk. új, 394/A szakasza alapján bűncselekménynek minősül a kriptoeszközök más kriptoeszközre vagy törvényes fizetőeszközre történő váltása, ha az nem jóváhagyott szolgáltatón keresztül történik.
A Btk.-ban szereplő büntetési tételek is súlyosak, így nagy összegű, nem megfelelően validált tranzakciók esetén akár többéves szabadságvesztés is kiszabhatóvá vált, igaz, a Btk. szerint a befektető ügyfelek csak vétséget követhetnek el egy ellenőrizetlen kriptovaluta-váltással.
A szigorítás hatására a mintegy félmillió kriptós ügyféllel rendelkező Revolut 2025. december 18-án beszüntette kriptoszolgáltatását Magyarországon, de kivonult Magyarországról a szintén népszerű eToro, a magyar CoinCash, a Strike, a Skrill, a Kriptomatra és a MoonPay is leállította működését, de ellehetetlenült a Stake és más kriptofogadási portálok, így a Polymarket és Kalshi működése is, valamint eltűntek a bitcoin ATM-ek a közterekről. Végül csak a Bitpanda és a Blockben voltak azok, melyek stratégiai partnerként folytatták a működésüket Magyarországon.
Az Európai Bizottság 2026. január végén kötelezettségszegési eljárást indított az uniós kriptopiaci rendelet, a MiCA (Markets in Crypto-Assets, EU 2023/1114) megsértése miatt Magyarország ellen. A MiCA ugyanis EU-tagállamként Magyarországra is vonatkozik.
Utóbbi az Európai Unió első átfogó kriptoeszköz-szabályozása, mely 2024-ben lépett életbe. Ez egységes keretet hozott létre a kriptovaluták, a tokenkibocsátók és a kriptoszolgáltatók számára az EU teljes területén, miközben kiszámítható jogi környezetet biztosít a digitális pénzügyi szektor fejlődéséhez és az innovációhoz, megszüntetve a tagállamok közötti korábbi szabályozási különbségeket.
Az új kormány a tervek szerint ismét változtatásokat tervez, és megszüntetné a kriptopiac kriminalizálását. Az erről szóló törvényjavaslatot június 19-i határidővel társadalmi vitára bocsátották. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter úgy vélekedett, hogy szükség van szabályozásra, pénzmosás elleni védelemre, fogyasztóvédelemre, átláthatóságra és a felelős működésre, azonban nem indokolt a korábbi túlszabályozás.
Véleménye szerint nem kell a magyar szabályozást az európai szabályoknál indokolatlanul szigorúbbá tenni. Mint fogalmazott: „visszatérünk az arányos, kiszámítható szabályozáshoz, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy ne lemaradója, hanem részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek”.
Emiatt a Büntető Törvénykönyvbe is belenyúlnának, törölve a kriptoeszközzel visszaélés, valamint a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása tényállásokat, ahogy a kriptoeszközök piacáról szóló törvényt is módosítanák.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
