Kiderült, mire figyelnek személyi kölcsön felvétele előtt a magyarok

Azok, akik hajlandóak személyi kölcsönt felvenni, határozott szempontok alapján döntenek erről – állapítja meg a legfrissebb Provident Barométer kutatás. A kölcsön kiválasztásánál a legfontosabb tényező az alacsony kamat: 54 százalékuk ezt jelölte meg első helyen. Nagyjából azonos súllyal követi a gyors, egyszerű ügyintézés (50 százalék), míg a rugalmas törlesztési feltételek 40, a szolgáltató ismertsége és megbízhatósága pedig 34 százalékuk számára fontos. A személyes ügyintézési lehetőség már jóval kevésbé meghatározó, ezt a válaszadók 16 százaléka jelölte meg fontos tényezőként.

Az Ipsos Zrt. által végzett felmérés szerint ugyanakkor a kölcsön a legtöbb ember számára nem bevett gyakorlat: tízből hét válaszadó nem került olyan helyzetbe, hogy kölcsön felvételét kellett volna mérlegelnie a megelőző tizenkét hónapban. A megkérdezettek 47 százaléka pedig úgy nyilatkozott, hogy semmilyen kiadást nem finanszírozna ilyen módon. Ez az elzárkózás azonban erősen korfüggő: míg a 60 év felettieknek csaknem kétharmada utasítja el teljesen a kölcsönt, a 18–29 éveseknél ez az arány mindössze 33 százalék.

A bankoktól való hitelfelvételi lehetőség és saját megtakarítás hiányában az emberek jellemzően a családtagokhoz, ismerősökhöz fordulnának, de a válaszadók 17 százaléka fontolóra venné a gyorskölcsönt nyújtó pénzügyi vállalkozásokat is. Az egyéb alternatívák vonzereje erősen korfüggő: a munkáltatói kölcsönt az 50–59 évesek választanák a legnagyobb arányban (25 százalék), a zálogház lehetőségével pedig a skála két vége – a legfiatalabbak és a 60 év felettiek (egyaránt 9 százalék) – élne a leginkább.

Bár tízből hat magyarnak van félretett pénze, ez a tartalék a 66 százalékuk számára legfeljebb fél évre nyújtana fedezetet a rendszeres jövedelem elvesztésekor. A pénzügyi vésztartalékok ráadásul gyakran igen szűkösek: a megtakarítással rendelkezők 17 százalékának legfeljebb egy hónapra lenne elegendő a félretett pénze, 29 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy 2-3 hónapig tudná finanszírozni az egzisztenciáját, ha elesne a rendszeres havi bevételétől.

A kutatás arra is rámutat, hogy a hosszabb távú tartalékképzésben számottevő a nemek közötti különbség: míg a férfiak 24 százaléka rendelkezik egy évnél tovább elegendő megtakarítással, a nőknél ez az arány 14 százalék. A különböző korcsoportokat vizsgálva is nagyok az eltérések. A 30 év alattiaknak csupán 6 százaléka rendelkezik egy éven túli tartalékkal, az 50–59 éveseknek viszont már közel egyharmada.

A BiztosDöntés.hu által készített, jegybanki statisztikákon alapuló számítások szerint rendkívül erős az érdeklődés a személyi kölcsönök iránt, minden fontosabb mutatóban új csúcsokon jár a piac. Az idei év első hónapjában megkötött új szerződések összege elérte a 858,1 milliárd forintot, ami 35,3 százalékkal több sz egy évvel korábbinál. Közben az új szerződések száma is rekordot döntött: hét hónap alatt elérte a 238 ezret, ami 17,3 százalékkal több az egy évvel korábbi 202,9 ezernél. Mindezek nyomán az egy szerződésre jutó, átlagos összeg is jelentősen nőtt a személyi hiteleknél: az első hét hónap szerződéseit figyelembe véve 3,60 millió forintra ugrott az egy évvel korábbi 3,13 millióról.