Amikor a bank hitelt nyújt, arra törekszik, hogy a kockázatait minimálisra szorítsa. Ennek egyik eszköze a biztosíték használata a hitelügyletben.
A biztosíték lehet személyi, például a kezesség, és lehet tárgyi vagy dologi, például a jelzálogjog. A hitelben szereplő biztosítékot fedezetnek is hívják.
A bank azt a biztosítékot fogadja el, amely piacképes, jogilag tiszta, azaz tehermentes, jól értékelhető és az értékét tartja. Két típusa jellemző, az egyik a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanon, a másik a jelzálogjog a gépjárművön.
Ha a hitelügyletben biztosíték is védi a bank pénzét, akkor ezért a bank kedvezőbb feltételek - például alacsonyabb kamat - mellett tud hitelt nyújtani.
Soha nem látott mértékű, közel 400 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok az év első negyedében. Az új csúcsot azonban kevesebb szerződésből, de jóval magasabb átlagos hitelösszegekből érték el az igénylők. A piacot eközben a használt lakások vásárlásának dominanciája és a támogatott hitelek arányának csökkenése jellemzi.
Februárban tizedével kevesebb új lakást finanszírozó hitelt vettek fel a családok, mint tavaly májusban. A BiztosDöntés.hu elemzése szerint a következő hónapokban az arányok tovább romolhatnak, hiszen tavaly tavasszal a zöld hitelek hihetetlen keresletet támasztottak a piacon, miközben ma a magas kamatok miatt az átlagbérből felvehető hitel már nem elegendő az építésügyi szabályoknak megfelelő méretű új építésű lakószoba megvásárlására sem.
Az elmúlt években megszokotthoz képest kevesebb lakás vásárlásához kellett hitel idén tavasszal, hiszen az emberek egy része az állampapír-megtakarítását tette át ingatlanba. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor a megugró árak miatt azok, akiknek mégis hitelre volt szükségük, komolyabb összegeket vettek fel. A szakértő szerint a következő hónapokban lassulhat a kihelyezések növekedésének dinamikája.