Amikor a bank hitelt nyújt, arra törekszik, hogy a kockázatait minimálisra szorítsa. Ennek egyik eszköze a biztosíték használata a hitelügyletben.
A biztosíték lehet személyi, például a kezesség, és lehet tárgyi vagy dologi, például a jelzálogjog. A hitelben szereplő biztosítékot fedezetnek is hívják.
A bank azt a biztosítékot fogadja el, amely piacképes, jogilag tiszta, azaz tehermentes, jól értékelhető és az értékét tartja. Két típusa jellemző, az egyik a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanon, a másik a jelzálogjog a gépjárművön.
Ha a hitelügyletben biztosíték is védi a bank pénzét, akkor ezért a bank kedvezőbb feltételek - például alacsonyabb kamat - mellett tud hitelt nyújtani.
Településvédelmi törvény lép életbe 2025 júliusától. Ismerd meg a 2025-ös szabályozást a helyi önazonosság védelméről, a települések jogairól és az ingatlanvásárlásra vonatkozó korlátozásokról!
Több, mint 3 százalékponttal kisebb kamattal indul majd a CSOK Plusz a januárig érvényben lévő CSOK hitelhez képest – ez döntően a szerződésben szereplő kamat és az ügyfél által fizetett 3 százalékos kamat közötti különbséget kamattámogatásként kifizető költségvetésnek jelent majd számottevő könnyebbséget – kommentálta a csütörtök éjjel megjelent CSOK Plusz kormányrendeletet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A bankok felismerve az ügyfelek igényeit, maguk is kínálnak zöld hitel konstrukciókat. Útmutatónk elején ezeket mutatjuk be.