A kamatadó mellett milyen adóterhek terhelik a kamatot?

Bosszantó, amikor próbálod megőrizni a pénzed értékét, de hiába keresel, egy bizonyos hozamszint felett nem találsz kockázatmentes ajánlatokat. Amiket pedig találsz, azokat állami elvonások terhelik. Megmutatjuk, hogy milyen konstrukciókat választhatsz, mellyel elkerülöd az állami elvonásokat.

Mit mond szakértőnk?Bezár

Bosszantó, amikor próbálod megőrizni a pénzed értékét, de hiába keresel, egy bizonyos hozamszint felett nem találsz kockázatmentes ajánlatokat. Amiket pedig találsz, azokat állami elvonások terhelik. Megmutatjuk, hogy milyen konstrukciókat választhatsz, mellyel elkerülöd az állami elvonásokat.

Fontos tisztában lenned a kamatadóval és az egyéb állami terhekkel, ezek ugyanis minden banknál, minden befektetési szolgáltatónál egy adott termékkörre ugyanolyan elvonással járnak. Ilyen szempontból nincs különbség az egyes ajánlatok között.
 
Ami pénzben is kifejezhető jótanács, az az állami elvonások optimalizálása, hiszen ezzel lesz több a zsebedben „a nap végén”. Pontosabban a futamidő végén. Azt is megtudhatod írásunkból, hogy mely konstrukciók esetén nem tudod elkerülni ezeket, itt viszont légy tisztában ezek mértékével és így hasonlítsd össze az ajánlatokat.
 
Az állami elvonások nem túl bonyolultak, így könnyen meg fogod érteni, hogy hogyan működnek és előre ki tudod számolni ezek hatását is.

Amikor egy befektetést mérlegelsz, fontos szempont a jövedelmezőség. A jövedelmezőségnél azonban nemcsak a hozam, a kamat az érdekes, hanem az is, hogy ebből mennyit von le az állam (és nyilván az is, hogy mennyire kockázatos egy befektetés). Mint látni fogod, viszonylag kevés opciód van, ha ki akarod kerülni a kamatadót és a többi elvonást. Ebben az útmutatóban bemutatom neked, hogy milyen lehetőségekkel élhetsz.

Milyen állami elvonások terhelik a kamat jellegű jövedelmeket?

Ennek az útmutatónak különös aktualitást ad, hogy a kormány úgy döntött: 2023. július 1-től újabb adónemet kell megfizetni a lakossági betétekre, amely az állampapírokra viszont nem vonatkozik, ahogy a kamatadó sem. Ha olyan pénzt keresel a pénzed befektetésére, amely kamatnak minősül, arra kétféle közterhet kell fizetned 2023. július 1-től.

Az egyik a személyi jövedelemadó, a másik a szociális hozzájárulási adó.

Nem minden esetben kell ugyanakkor mindkettőt megfizetni. Nézzük meg őket jobban!

1. Személyi jövedelemadó, azaz kamatadó

A kamat jellegű jövedelmedet 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli. Ezt köznapi nevén kamatadónak hívják.

A kamatadót a kamatból vonja le a kamatot kifizető pénzügyi szolgáltató, tehát kézhez sem kapod.

Ennek megfelelően nem kell megfizetned, sőt, bevallanod sem. Mivel csak beazonosított ügyfél helyezhet el pénzt, ezért a kamatról is pontosan lehet tudni, hogy kihez tartozik.

Egy rövid időszak kivételével kamatadót mindig kellett fizetni a kamat jellegű jövedelmek után.

Házaspár számológéppel kiszámolja a kamatadó mértékét

2. Szociális hozzájárulási adó

2023. július 1-től a természetes személy kamatjövedelmét szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli a 205/2023. (V. 31.) számú kormányrendelet alapján.

Ez alól az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételnek számít a kormányrendelet alapján, az után tehát nem kell szociális hozzájárulást fizetni.

A szociális hozzájárulási adó mértéke 13 százalék.

A szochót tehát meg kell fizetni 2023. július 1-től a látra szóló betétek, a lekötött betétek, a befektetési alapok, etf-ek (kivéve: ingatlanbefektetési alapok), a kötvények és egyes életbiztosítások kamatjellegű jövedelmei után, illetve a nyereménybetétek tárgynyereményei után.

A szociális hozzájárulási adót eleinte csak a 424/2022. (X. 28.) kormányrendelet alapján kihirdetett veszélyhelyzet ideje alatt kellett fizetni az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára hivatkozva. A parlament döntése alapján 2024. augusztus 1-től ezt már véglegesen meg kell fizetni, azaz a veszélyhelyzettől függetlenül is, állandóan.

A kormány azonban természetesen bármikor, bármilyen indokkal meghosszabbíthatja ezt az intézkedést, így valószínűleg érdemes ezzel az adóteherrel hosszabb távon is számolni.

+1. Pénzügyi tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illeték nem kapcsolódik szorosan a kamathoz, mégis megemlítem, mivel a kamat jellegű jövedelmeddel kapcsolatban találkozni fogsz vele.

Amikor a pénzed mozgatod a kamat jellegű jövedelem megszerzése vagy épp a kamat felhasználása érdekében, akkor egy 0,3 százalékos, de tranzakciónként legfeljebb 10 000 forintos állami elvonással is számolnod kell.

A pénzügyi tranzakciós illetéket a banknak kell megfizetnie, nem neked, de a legtöbb bank beépíti a díjaiba, csak nem pénzügyi tranzakciós illetéknek hívja.

Ezt nem kell megfizetned a saját számláid közötti pénzmozgás során, illetve ha magánszemélyként a Magyar Államkincstárhoz utalod a pénzed állampapír vásárlási céllal nyitott ügyfélszámlára, vagy onnan kiutalod a magánbankszámládra.

Ezt a kedvezményt bár megkapja a bankod az államtól, de nem biztos, hogy továbbadja neked. Ezért érdemes érdeklődnöd a bankodnál erről. Ez a kedvezmény csak a fizetési számlákra vonatkozik, tehát amelyről a napi pénzügyeidet intézed és amelyhez bankkártya kapcsolódik. Ha értékpapírszámlád is van, arra ezt a kedvezményt nem veheted igénybe.

A pénzügyi tranzakciós illetékről itt olvashatsz bővebben, egy külön útmutatóban.

A régi életbiztosításokra is vonatkozik a szocho

2023. július 1-től a kamat jellegű jövedelmeket, köztük az életbiztosítások hozamait 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval (szocho) sújtja a kormány, kezdetben csak a veszélyhelyzet ideje alatt, majd 2024. augusztus 1-től ezt immár véglegesen is meg kell fizetni, azaz a veszélyhelyzettől függetlenül is, állandóan. A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján a korábban kötött életbiztosítások 2023. június 30. utáni eseti befizetéseinek hozama szocho köteles, amennyiben az eseti befizetésnél a befizetéstől számított 5 éven belül, a rendszeres befizetésnél pedig a befizetéstől számított 10 éven belül pénzkivonást indít az ügyfél vagy felmondja a szerződést, miközben a veszélyhelyzet, illetve a szociális hozzájárulási adót kivető törvényi szabályozás még érvényben van.

Hogyan tudom kikerülni az állami kamatterheket?

Az állami kamatterhek kikerülésére nem sok lehetőséget ad a kormány. Az alábbiakban összefoglalom ezeket.

Állampapír

Az állampapírok kamatai után sem személyi jövedelemadót (kamatadót), sem pedig szociális hozzájárulási adót nem kell fizetned.

(A 2019. június 1-jét megelőzően kibocsátott állampapírok után azonban még kell kamatadót fizetni. Ilyen papírokkal azonban már csak a másodlagos piacon találkozol, ezeket újonnan már nem bocsátják ki. Az államkincstárnál kapható lakossági állampapírok mindegyike kamatadó-mentes.)

Állampapírt a Magyar Államkincstárnál közvetlenül is vásárolhatsz, de a bankod vagy befektetési szolgáltatód is kínál ilyet az értékpapírszámládon.

Befektető a kamatadó mentes állampapírokról olvas a laptopján

Ha értékpapírszámlád egy külföldi szolgáltatónál vezeted (pl. Revolut), ott nem vásárolhatsz magyar állampapírt.

A magyarországi székhelyű hitelintézeteknek 2023. október 1. és 2023. december 31. között egy alkalommal figyelemfelhívó értesítést kell küldeniük a náluk bankszámlaszerződéssel rendelkező természetes személyek számára, amelyben bemutatják, hogy mekkora hozamot érhetett volna el, aki a megadott időszakban 100 000 forintért, 500 000 forintért és 1 000 000 forintért a magyar állam által kibocsátott állampapírt vásárolt és folyamatosan tartott.

Ingatlanbefektetési alap

Az ingatlanbefektetési alapok utáni kamatjövedelemből nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, csak a kamatadót. Erről a 205/2023. (V. 31.) számú kormányrendelet rendelkezik.

Ha tehát ilyen jellegű alapba fekteted a pénzed, akkor nem fogsz annyi elvonást fizetni a kamat után, mint más kamatjövedelmek esetében. Ezeket az előnyöket a bankok, befektetési szolgáltatók kihangsúlyozzák, ez segíthet a döntésed megalapozásában.

Tartós befektetési számla (tbsz)

A tartós befektetési számla (tbsz) egy olyan megtakarítási lehetőség, melyet – kellően hosszú idejű befektetés esetén – a kamatadó kikerülésére találtak ki.

A tbsz-ről itt olvashatsz bővebben. Lényege, hogy 5 éves megtakarítási időszak után a kamatadót nem kell megfizetned, 3 év utáni felbontás után pedig kedvezményes kamatadót fizetsz, 10 százalék mértékben.

A tbsz-re egyáltalán nem vonatkozik a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség, mivel azt csak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a szerinti kamatjövedelmekre vonatkozik. A tbsz-t a törvény 67/B. paragrafusa szabályozza, ezért esik ki a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége alól.

A tbsz esetében változatlanok az adózási feltételek, így a kamatadó-mentesség a megtakarításban töltött 5 teljes naptári év után érhető el. 3 teljes naptári év után az adó mértéke a kamat 10 százaléka.

Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (ÖNYP)

Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításnál a hozam 10 év után adómentes változatlanul, és attól kezdve 3 évente is felvehető szocho-mentesen. A tőke változatlanul adóköteles a 21. évig, folyamatosan csökkentett adóköteles résszel.

Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj-előtakarékossági számla esetében sincs változás: a hozamok adómentesek 10 évvel a számlanyitást követően, ha az alatt nyugdíjas lett a befektető. Ha rokkanttá nyilvánítják a befektetőt, akkor 3 év után is adómentes a hozam.

Nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosításnál sincs változás a szocho bevezetésével: a 10. évtől teljesen adómentes a nyugdíjas kor elérése esetén. Annak betöltése előtt is felvehető, de ekkor az adójóváírásokat 20 százalékkal növelten kell visszafizetni. A hatodik évtől részleges adómentesség kérhető.

Rendszeres díjas és egyszeri díjas életbiztosítás

Alapesetben egyiket sem érinti a kamat jellegű jövedelmekre kivetett szocho bevezetése. A rendszeres díjas életbiztosítás a 10. évtől teljesen adómentes.

A szochót akkor kell megfizetni, ha 6 év után kifizetés történik. Ekkor a személyi jövedelemadó és a szocho felét kell megfizetni, tehát összesen 14 százalékot. Az egyszeri díjas biztosítások az ötödik évtől adómentesek, de 3 év után ugyanúgy az adó felét meg kell fizetni.

Befektető házaspár olvassa az új szocho adózási rendeletet

Hogyan kell kiszámolni az állami kamatelvonásokat?

Amikor egy befektetési hirdetést látsz, ott – hacsak nem hangsúlyozzák ki ennek ellentétét – mindig bruttó kamatot tüntetnek fel. Ez azt jelenti, hogy abból le kell vonni a kamatadót és a szochót.

Mindkettőnek a bruttó kamat az adóalapja.

Vagyis, ha például évi 10 százalékos kamatot látsz, akkor mondjuk 100 000 forint befektetése esetén egy év múlva 10 000 forintot kapnál.

Ebből azonban a bank vagy a befektetési szolgáltató levonja a 15 százalékos kamatadót és a 13 százalékos szochót. Ezek összeadva 28 százalékos adóterhet jelentenek, azaz a kamat 28 százalékát vonják el.

Így a 10 000 forintnyi kamatnak csak a 72 százalékát kapod „kézhez”, azaz 7 200 forintot. Ennyit írnak jóvá a bankszámládon vagy értékpapírszámládon.

A levonással kapcsolatban bevallási, fizetési kötelezettséged nincs, azt a pénzügyi szolgáltatód automatikusan intézi.

Értelemszerűen nem vonja le a szolgáltatód a kamatadót vagy szochót, amikor azt nem kell megfizetni (pl. tbsz, ingatlanbefektetési alap stb.).

Vagyis, a hirdetésekben látható kamat 72 százalékával számolhatsz, amit ténylegesen megkapsz. Ebből már semmilyen adót nem kell fizetned.

A befektetésed összegét – a fenti példában 100 000 forintot – semmilyen levonás nem terhel. A levonások csak a megkeresett pénzt, azaz a kamatot érintik.

Összefoglaló a kamatot terhelő adóterhekről

A kamatjellegű jövedelmeket 15 százalékos személyi jövedelemadó (más néven kamatadó) és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) terheli 2023. július 1-től. A szochót nem kell megfizetni az ingatlanbefektetési alapokban keletkezett kamat jellegű jövedelem után és az állampapírok kamata után.

Sem kamatot, sem szochót nem kell megfizetni a tbsz-re helyezett – és azt 5 naptári év alatt kifizetés nélkül megtartott – megtakarítások után, 2023. június 30-át követően sem.

A kamatadót és a szochót azonos adóalap, a bruttó kamat után kell megfizetni. A levonással, bevallással és megfizetéssel kapcsolatban nincs semmilyen kötelezettséged, ezt a pénzügyi szolgáltatód elintézi helyetted. Az adóbevallásban sem kell feltüntetned.

A látra szóló kamatokra a 2023. július 1-től számított kamatok esetében áll fenn a szocho-fizetési kötelezettség.

A lekötött betétek esetén viszont csak akkor, ha azt 2023. június 30. után kötötted le, függetlenül attól, hogy a betét lekötési időszaka átnyúlik a 2023. június 30. utáni időszakra. Ennek megfelelően teljesen megúszod a szochót mondjuk egy 2023. június 30-án lekötött 1 éves lekötött betéttel.

Az állami kamatterhek előnyei és hátrányai

  • a kamatadót és szochót nem kell bevallani és megfizetni, ezt a pénzügyi szolgáltatód automatikusan elintézi helyetted
  • vannak olyan befektetési lehetőségek, melyet nem terhel kamatadó vagy/és szocho
  • tbsz-szel ki tudod kerülni a kamatadót és a szochót is, legalább 5 naptári éves befektetés esetén
  • a kamatjövedelemre kivetett szocho bevezetésével tovább távolodnak egymástól az állampapír befektetések és az összes többi kockázatmentes befektetési lehetőség
  • az OBA által biztosított, garantált konstrukciók kamata a szocho bevezetésével még kevesebb lett, melyet a mesterségesen alacsonyan tartott jegybanki alapkamat felülről amúgy is korlátoz
  • a kamatadóra és a szochóra nem vonatkoznak adókedvezmények (a jelen útmutatóban feltüntetetteken kívül)

Maradtak kérdéseid?

  • Pontosan mikortól érvényes a szocho a kamatokra?

    Lekötött betét esetén a 2023. június 30-a után lekötött betét kamata után kell szochót fizetni. A 2023. június 30-ig lekötött betétek esetében nem merül fel szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség annak ellenére sem, hogy a „ szochós időszakra” nyúlik át - vagy eleve akkor kezdődik - a betét kamatozása.

    Látra szóló kamatok esetében a 2023. június 30-át követő időszakra járó kamat után kell szochót fizetni.

    Értékpapírnál szintén az számít, hogy mikor szerezted azt, nem pedig az, hogy mikor fizetnek kamatot. Ha 2023. július 1. előtt szerezted, akkor nem kell utána szochót fizetned.

    A nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény, értékpapír esetén, kamatjövedelemnek minősülő biztosítói kifizetés esetén a megszerzés, illetve szerződéskötés időpontja a határ arra vonatkozóan, hogy kell-e szochót fizetned utána. 2023. június 30. utáni megszerzés, szerződéskötés esetében igen, előtte nem.

  • EGT tőzsdére bevezetett értékpapír után fizetett osztaléknak minősülő hozam után nincs szocho-fizetési kötelezettség. Kell fizetnem szochót az ilyen jellegű kamatjövedelmem után?

    Igen.

  • Hogyan változott a tagi kölcsönre vonatkozó adófizetési kötelezettség?

    A tagi kölcsön kamata akkor szochó-köteles, ha a tagi kölcsönt 2023. június 30-át követően nyújtották.

  • Mi a helyzet a szocho kapcsán a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett összeg kamatjövedelemnek minősülő hozamával?

    A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe befizetett összeg kamatjövedelemnek minősülő hozamára a teljesített feltételes jogszerzési időtartam a 2023. június 30-át követő időarányos részére jutó jövedelem után kell megfizetni a szochót.

Gergely Péter
Gergely Péter pénzügyi szakértő
Linkedin
Gergely Péter pénzügyi szakértő

Hiszek abban, hogy stresszmentesebb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n. Előtte a BankRáció.hu alapítója és ügyvezetője voltam.

Legfrissebb útmutatóink lekötött betét témában

  • A megtakarításunk után kamat jár
    Lekötött betét

    Mi a kamat? - Minden amit tudni akarsz róla 2024-ben

    A kamat és a hozam közötti különbségeket fontos ismerned, ha befektetésekkel foglalkozol. A kamat is hozam, ezért a kettőt gyakran összekeverik az emberek, pedig nem ugyanazt jelentik. Ebből az útmutatóból megtudhatod, hogy mi után kaphatsz kamatot, mekkorát, és mennyi adót kell fizetned utána. Azt is elmondjuk hogyan válassz befektetést, hogy jól járj vele, és hogyan csökkentheted a kockázatot. Vágjunk is bele!

    frissítve: 2024. június 22.
  • A megtakarítások ilyen szépen tudnak gyűlni
    Lekötött betét

    Merrefelé fordul a lakossági befektetők érdeklődése?

    A befektetők étvágya a nagyobb kamatozást nyújtó, de még viszonylag biztonságos befektetések felé fordult a készpénz és az állampapír rovására, ami a járványhelyzet elmúltának egyértelmű következménye. A cikkben elolvashatod, hogy milyen befektetések lehetnek a jövő húzóerői és mindezt alá is támasztjuk a megtakarítási szektorok harmadik éve töretlen trendjeivel.

    frissítve: 2024. április 18.
  • A jegybank határozza meg az alapkamatot és bocsát ki pénzt
    Lekötött betét

    Jegybanki alapkamat - minden amit tudni akarsz róla 2024-ben

    Az utóbbi időben, egész pontosan mióta az infláció jelentős emelkedésnek indult, sokkal többen hallottunk az inflációról és a jegybanki alapkamatról is. A gazdaság szereplői feszülten várták, hogy az MNB (Magyar Nemzeti Bank) vajon mikor és mennyivel emeli, vagy épp csökkenti a jegybanki alapkamatot. Figyeltük az árakat és a hitelkamatokat is, de vajon mi köze van ezekhez az alapkamatnak? Ebben az útmutatóban elmagyarázzuk.

    frissítve: 2024. február 27.