Amikor a bank hitelt nyújt, arra törekszik, hogy a kockázatait minimálisra szorítsa. Ennek egyik eszköze a biztosíték használata a hitelügyletben.
A biztosíték lehet személyi, például a kezesség, és lehet tárgyi vagy dologi, például a jelzálogjog. A hitelben szereplő biztosítékot fedezetnek is hívják.
A bank azt a biztosítékot fogadja el, amely piacképes, jogilag tiszta, azaz tehermentes, jól értékelhető és az értékét tartja. Két típusa jellemző, az egyik a jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlanon, a másik a jelzálogjog a gépjárművön.
Ha a hitelügyletben biztosíték is védi a bank pénzét, akkor ezért a bank kedvezőbb feltételek - például alacsonyabb kamat - mellett tud hitelt nyújtani.
Bár gyenge év volt banki szempontból, soha még ekkora összeggel nem tartoztak a bankoknak a lakáshitel-adósok, mint 2023 végén. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint 2024 sokkal komolyabb eredményeket hozhat – a növekedés egyik húzóereje a CSOK Plusz lehet.
Lakáshitel igénylésénél sok tényező bonyolíthatja az ügyintézést, de a legtöbb esetre szerencsére a bankoknak már vannak megoldásaik. Az egyik ilyen helyzet lehet például, ha olyan ingatlanra szeretnél kölcsönt felvenni, amelynek nemcsak tulajdonosa van, hanem haszonélvezője is. Ebben az esetben kicsit bonyolultabb lesz a lakáshitel felvétel, de nem lehetetlen. Nézzük meg, mire érdemes számítani ebben a helyzetben!
A lakossági lakáshitel-kereslet visszaesése miatt a CSOK-folyósítás is mélypontra jutott ezekben a hónapokban, ráadásul az elérhető konstrukciók közül a falusi CSOK egyre komolyabb részt hasított magának – emiatt születhetett most a hagyományos CSOK megszüntetéséről szóló döntés a BiztosDöntés.hu szakértői szerint.