Átalányadózás 2026: szabályok, adófizetés, hitelfelvétel

A KATA 2022-es szigorítása óta az egyik legnépszerűbb adózási mód az átalányadózás. Több mint 406 ezer kisvállalkozó adózik így. Az átalányadó lényege, hogy nem a ténylegesen felmerült, számlákkal igazolt vállalkozói költségek alapján kerül sor a jövedelem meghatározása, hanem valamelyik meghatározott költséghányad (2026-ban: 45, 80, 90 százalék) levonásával. Az így kiszámolt jövedelem után kell megfizetni az adó.

Jelenleg az átalányadózást azok az egyéni vállalkozók választhatják:

Amennyiben valakinek nem működik egész évben a vállalkozása, mert például év közben kezdi vagy fejezi be tevékenységét, esetleg lép át más adózásból vagy szünetelteti vállalkozását, annak arányosítania kell a költséghányad által számított keretet.

A bevételi határ túllépése esetén az átalányadózó vállalkozó arra az évre visszamenőlegesen elveszíti átalányadózó státuszát, illetve a következő évtől automatikusan áttér a tételes költségelszámolásra.

Átalányadózó egyéni vállalkozóként ezekkel közterhekkel számolhatsz a számított jövedelmed után:

Ez összesen 46,5 százalékos teher, azonban a jövedelem számítása tevékenységtől függően eltérő, illetve az átalányadózáshoz kapcsolódik egy szja-mentes keret is.

Az átalányadózó vállalkozónak jövedelme kiszámításakor a vállalkozói bevételét kell alapul vennie. Ezt a vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó költségekkel nem lehet csökkenteni, hanem a bevételből valamelyik meghatározott költséghányad levonásával állapítható meg. Azt, hogy melyik költséghányaddal számolhatsz, az határozza meg, hogy milyen tevékenységből származik a bevételed.

Az átalányadó szabályai három költséghányadot különböztetnek meg 2026-ban:

Ez azt jelenti, hogy 45 százalékos költséghányadnál a bevétel 55 százaléka, 80 százalékos költséghányadnál a bevétel 20 százaléka, míg 90 százalékos költséghányad esetén a bevétel 10 százaléka adózik.

Abban az esetben, ha egy vállalkozás többféle kategóriába tartozó tevékenységet is végez, akkor a legkisebb költséghányadú tevékenység költséghányadával kell a teljes bevételre vonatkozóan jövedelmet számolnia.

Ha év közben alacsonyabb költséghányadú tevékenységre vált, akkor szintén az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni az év elejétől visszamenőleg az összes bevételre.

Az átalányban megállapított jövedelemnek az éves minimálbér felét el nem érő része, vagyis 2026-ban 1 936 800 forint adómentes, így

nem kell adót fizetniük, és nem kell adóelőleget megállapítaniuk.

Ennél a jövedelmi határnál nincs arányosítás, így ha a vállalkozó év közben kezdi meg tevékenységét vagy tér át más adózási formáról az átalányadózásra, akkor is ezzel a szja-mentességi határral számolhat.

Főfoglalkozású átalányadózónál az szja-mentesség nem jelent egyben járulékkedvezményt, tehát az átalányadó adómentes része nem csökkenti a minimum társadalombiztosítási járulék és a szocho alapját.

Ezzel szemben mellékállású átalányadózó (tehát aki vállalkozói tevékenysége mellett legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik vagy nappali tagozaton tanul) az adómentes határig nem fizet sem TB-járulékot, sem szochót, ahogy szja-t sem.

Amennyiben nem mentesülsz a járulék megfizetése alól, akkor a minimálbér, vagy – képesítéshez kötött tevékenységnél – a garantált bérminimum alapján fizeted meg a járulékokat.

2026 előtt a minimum járulékot a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százaléka után kellett megfizetni, 2026-tól azonban már a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 100 százaléka után.

A nem képesítéshez kötött tevékenységet végzők esetében 2026-ban a

Képesítéshez kötött tevékenységet folytatók esetében 2026-ban a

Ezeket a járulékokat akkor is meg kell fizetned és be kell vallanod negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig, ha nem volt bevételed az adott időszakban.

Ha a bevételed nem haladja meg az évi 25 millió forintot, akkor 2023. január 1-jétől választhatod az egyszerűsített, sávosan fizetendő iparűzési adót, függetlenül attól, hogy melyik önkormányzat területén található a székhelyed.

Kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók számára 120 millió forint a mérték. Az iparűzési adót május 31-éig kell megfizetned.

2026-ban évi 20 millió forintos árbevételig választható az alanyi áfamentesség. Ilyenkor nem kell áfát felszámítanod a szolgáltatásaidra vagy termékeidre. Ha azonban a bevételed meghaladja ezt az értékhatárt, akkor bekerülsz az áfa hatálya alá, és áfát kell felszámítanod, bevallanod és befizetned.

Átalányadózó vállalkozóként is regisztrálnod kell a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál, és tagként meg kell fizetned minden év március 31-ig az 5 ezer forintos kamarai hozzájárulást.

Az alábbi adminisztrációs teendőkkel kell számolnod átalányadózó vállalkozóként:

A vállalkozásoknak bevételi nyilvántartási kötelezettsége van. Ennek formája nincs meghatározva, de akár papíralapon, akár digitálisan vezeted, legyen látható benne:

Ugyanakkor a bevételi nyilvántartás vezetésének kötelezettségét a NAV akkor is teljesítettnek veszi, ha a kisadózó vállalkozó a kiállított számlákat megőrzi, és ezekből a bevétel megszerzésének időpontja hitelesen megállapítható.

A kiszámolt jövedelmed után az szja-előleget és a járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallanod és megfizetned.

Az éves szja-bevallást a tárgyévet követő év május 20-ig kell benyújtanod. Ebben fel kell tüntetned a megállapított jövedelmet és az adóév során befizetett előlegeket.

Egy átalányadózó egyéni vállalkozó ugyanúgy igényelhet hitelt, ahogy egy alkalmazott, csak a banki hitelbírálatnál a vállalkozói jövedelem számítása és igazolása eltér az alkalmazotti jövedelemigazolástól.

A bankok az egyéni vállalkozóktól általában egy lezárt pénzügyi évet kérnek, melyet a NAV által kiállított jövedelemigazolással tudsz igazolni. Az ezen szereplő, illetve a jövedelemigazolás alapján a bank által számított jövedelem adózási formától függően eltérő.

Átalányadó esetében a bankok is a költséghányaddal csökkentett bevételből számítják a nettó jövedelmet, vagyis levonásra kerül az szja, a TB-járulék és a szocho. Egy magasabb költséghányad (80-90 százalék) ezért hitelképesség szempontjából nem annyira előnyös, de persze sok múlik azon, hogy mekkora is a bevétel.

Támogatott hiteleknél némileg más a helyzet, ugyanis a bírálat során egy 2024-es jogszabály szerint az átalányadózók bevételének legalább 50 százalékát el kell fogadnia a banknak igazolt jövedelemként. Ez a nagyobb költséghányadot alkalmazó átalányadózók számára lehet előnyös.

Ha átalányadózó egyéni vállalkozóként igényelsz hitelt, akkor ezzel összefüggésben az alábbi követelményeknek kell megfelelned:

Ha átalányadózóként hitelt vennél fel, akkor a vállalkozói jövedelmeddel kapcsolatosan az alábbi dokumentumokkal érdemes készülnöd (a pontos dokumentumlista bankonként eltérhet):

A hitelösszeg nagyságát egyrészt a JTM határozza meg vállalkozóknál is, így igazolt vállalkozói jövedelemmel ugyanakkora hitelösszeg érhető el, mint alkalmazottként. Másrészt a bankok egyéni hitelbírálati szabályai határozzák meg, hogy mekkora hitelösszeget tartanak elfogadhatónak a te esetedben.

2026-tól személyi kölcsön és 5 évnél hosszabb kamatperiódusú lakáshitel esetén havi 800 ezer forintos jövedelemig a törlesztőrészlet a jövedelemnek legfeljebb 50 százaléka lehet, 800 ezer forintos vagy nagyobb jövedelem esetén legfeljebb 60 százaléka. Ezek azonban maximumok, melyektől a bankok lefelé eltérhetnek.

Néhány lehetőség, amit megtehetsz a hitelképességed javítása érdekében, ha vállalkozóként vennél fel hitel:

Egyéni vállalkozóként nemcsak személyi kölcsönt vagy lakáshitelt igényelhetsz, hanem vállalkozói kölcsönt is. Utóbbi egy alapvetően célhoz kötött hiteltípus, mely a vállalkozás fejlesztésére, beruházásra, eszközbeszerzésre vagy működési költségek finanszírozására használható fel. Ennek megvalósulását azonban igazolni is kell a bank felé.

A bank a hitelbírálat során vizsgálja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, jövedelmezőségét, adózott eredményét, üzleti tervét.

Egy vállalkozói hitel lehet fedezetes vagy fedezet nélküli. Fedezet esetén jelzálogjogot jegyeznek be az érintett ingatlanra, de ugyanúgy szükség van önerőre, mint lakáshitelnél. Ez a hitel összegének minimum 20-30 százaléka, de akár nagyobb arányú is lehet.

A TISZA-kormány egyelőre az átalányadózást érintően nem jelzett előre változtatási szándékot. Az előző, Fidesz-kormány döntése alapján a 2026-ban érvényes 45 százalékos költséghányad 50 százalékra emelkedik, ami némi könnyebbséget jelent az átalányadózók számára.

Ugyanakkor a KATA esetében már komolyabb változások, bővítések, könnyítések várhatók 2027-ben, így feltehetően sokan váltanak majd ismét KATA-ra az eddigi átalányadózók közül. Azt, hogy a te esetedben a váltást érdemes-e meglépni, csak az új KATA pontos és végleges szabályainak ismeretében lehet majd megmondani.