KATA vagy átalányadó? Ennyivel fizettek többet az átálló vállalkozók az elmúlt években
A KATA 2022-es szigorítása több százezer vállalkozót kényszerített más adózási formára, leggyakrabban az átalányadózásra, ami jelentős mértékű adóemelést jelentett számukra. De mekkora pluszköltséget jelentett az elmúlt években az átalányadó, és milyen változások jöhetnek 2027-től, miután az új kormány ismét napirendre vette a KATA szélesebb körű visszaállítását?
Amikor az előző, Fidesz-kormány 2022. szeptember 1-jén szigorított a KATA feltételein, már csak olyan vállalkozók választhatták a kisadózó vállalkozások tételes adóját, akik az egyéni vállalkozói nyilvántartásban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként szerepeltek, és csak abban az esetben, ha kizárólag magánszemélyek számára számláztak (a taxis vállalkozókat kivéve).
Számukra az adó mértéke minden megkezdett naptári hónapra egységesen 50 ezer forint maradt (a következő hónap 12. napjáig megfizetve), és nem választhattak magasabb adómértéket. A 18 millió forintos bevételi korlát felett 40 százalékos adót kell fizetni a következő adóév február 25-éig bevallva és megfizetve.
A változtatás miatt a legtöbb korábbi KATA-s vállalkozó kiesett a KATA-ból, és az ekkor kedvezőbbé tett, de még így is jóval nagyobb terhet jelentő – a személyi jövedelemadó mellett társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási fizetési kötelezettséget jelentő – átalányadózásra állt át.
Mennyivel jelent nagyobb terhet az átalányadó a KATA-nál?
A KATA adóterhének számítása egyszerű, hiszen alapesetben havi 50 ezer forintos tételt jelentett a vállalkozónak bevételtől függetlenül. Ez egy évben tehát 600 ezer forintos adó.
Az átalányadó rendszere ennél valamivel bonyolultabb, hiszen a fizetendő összeg függ a jövedelemtől, valamint a választott költséghányadtól, mely 45, 80 és 90 százalék lehet 2026-ban vállalkozói tevékenységtől függően.
Az átalányadó kapcsán tehát számtalan szcenárió felvázolható, de amennyiben egy egyszerű alapesetet veszünk, és abból indulunk ki, hogy a vállalkozó minden hónapban 700 ezer forintot számláz 45 százalékos költséghányad mellett, akkor összesen 1 623 000 forintnyi terhet kell befizetnie. Ez több mint 1 millió forinttal magasabb összeg, mint a KATA 600 ezer forintos éves terhe.
Ebből az 1,623 millió forintból
- 402 ezer forint a szja;
- 717 ezer forint a TB;
- 504 ezer forint a szocho.
Ez havi szinten 135 250 forint teher az átalányadó esetében az 50 ezer forintos KATA-val szemben, vagyis közel háromszoros, 270 százalékos adóemelést jelent az érintett vállalkozó számára.
Más havi bevételek esetén így alakul az éves adó- és járulékteher különböző költséghányadoknál:
| Havi bevétel: | 45% költséghányad | 80% költséghányad | 90% költséghányad |
| 500 000 Ft | 1,425 millió Ft | 1,22 millió Ft | 1,22 millió Ft |
| 750 000 Ft | 1,672 millió Ft | 1,22 millió Ft | 1,22 millió Ft |
| 1 millió Ft | 2,168 millió Ft | 1,29 millió Ft | 1,22 millió Ft |
| 1,5 millió Ft | 3,703 millió Ft | 1,47 millió Ft | 1,22 millió Ft |
Ebből látszik, hogy minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb a kifizetendő szja és a járulékok összege, azonban minden esetben legalább kétszer nagyobb a KATA 600 ezer forintos éves összegénél.
Ez a tehernövekedés ráadásul 2022-ben év közben, gyakorlatilag egyik hónapról a másikra következett be, természetesen a kormány által nem adóemelésként kommunikálva, hanem elsősorban tömeges visszaélésekre hivatkozva.
Hány KATA-st érintett a változás?
A KATA változása mintegy 460 ezer vállalkozót érintett, hiszen 2022 májusában már ennyien adóztak a KATA szabályai szerint. A NAV 2025-ös adatai szerint mindössze 138 ezren maradtak az „új KATA” alatt, vagyis több mint 320 ezer vállalkozó volt kénytelen másik adózási módot választani.
A legtöbben az átalányadózásra álltak át, így 2025-ben az egyéni vállalkozók 61,9 százaléka adózott az átalányadó szerint és 21,1 százaléka tartozott az új KATA hatálya alá. Az átalányadózók száma ekkor meghaladta a 405 ezret.
Amennyiben a TISZA-kormány, ígéretének megfelelően 2027-ben ismét szélesebb vállalkozói kör számára teszi elérhetővé a KATA-t – esetleg az átalányadóhoz képest alacsonyabb adómértékkel és a korábbihoz hasonlóan kisebb adminisztrációs teherrel –, akkor esélyes, hogy 300-400 ezer átalányadózó, de legalábbis közülük több százezren térnek vissza ismét a KATA-hoz.
Mi jöhet az új KATA-val?
Az, hogy valóban bekövetkezik-e ennek a több százezer adózót jelentő tömegnek a visszaáramlása a KATA hatálya alá, attól is függ, hogy érdemes lesz-e ezt megtenniük és lehetőségük lesz-e rá. Mindenesetre a kormány szerint a hazai vállalkozóknak szükségük van egy kiszámítható és könnyen adminisztrálható adózási formára.
Ugyanakkor az új kormány terveiről nem sokat tudni, egyelőre mindössze annyi körvonalazódott a TISZA Párt programja és az elszórt pénzügyminiszteri nyilatkozatok alapján, hogy:
- visszaállítanák az eredeti KATA-rendszert, sőt bővítenék az adózási formát;
- az új szabályokat széles körű társadalmi egyeztetés után alakítják ki;
- megpróbálják elkerülni, hogy a munkaviszonyokat tömegesen KATA-s foglalkoztatássá átalakítsák a munkáltatók.
Ennél részletesebb javaslatokkal állt elő a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vitaanyagában, melyet megküldött a Pénzügyminisztériumnak is. Ebben felvázolták közel 10 év tapasztalatai alapján a KATA-val kapcsolatos legnagyobb problémákat és kockázatokat, valamint öt fő változatot. Ezek:
- A lakosságorientált vállalkozások számára megmaradó KATA, mely a jelenlegi rendszer továbbvitelét jelenti, de egy magasabb havi adóteherrel és annak lehetőségével, hogy az adózó cégek számára is számlázhatnak plusz teher befizetése mellett.
- A forint értékvesztésének érvényesítésével az eredeti KATA visszahozatala, ami mindössze annyi változást jelentene, hogy az eredeti 50 ezer forintos teher 100 ezer forintra nőne.
- Az ún. többtételes KATA megkülönböztetné a sok ügyféllel dolgozó és a kevés vagy egy ügyféllel dolgozó KATA-s vállalkozókat, továbbá megtartaná a főállású és mellékállású KATA-s vállalkozói jogviszonyok közötti különbségeket. Így bevételtől és ügyfélkörtől függően 50 és 200 ezer forint között változna az adó mértéke.
- A kisadózó 15 százalékos többletadóteher vállalásával számlázhatna cégek felé, miközben az adó mértéke maradna havi 50 ezer, de választható lenne 75 vagy 100 ezres összeg is. Ennek a megoldásnak számtalan változatát fogalmazta meg a kamara.
- Végül a szociális KATA csak 6 millió forintos bevételig lenne alkalmazható. 0–3 millió forint között 50 ezer forint volna az adóteher, míg 3–6 millió forint között 15 százalékos plusz adó terhelne minden számlát.
Azt azonban, hogy végül melyik változat vagy ezek milyen kombinációja, esetleg egy teljes új megoldás lép életbe, egyelőre nem lehet tudni. De mivel a kormány széles körű társadalmi egyeztetést ígért, így feltehetően lesz idő megbarátkozni a tervezett új szabályokkal, és esetleg még véleményezni, sőt ha szükséges akár korrigálni is.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
