Jön az új KATA: így adózhatnának jövőre a kisvállalkozók a kamara javaslatai alapján
Az elmúlt napokban–hetekben újra forró témává vált a KATA újbóli kiterjesztése, amit a kormány 2027-től ígér. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már le is tette az asztalra a szakmai vitaanyagát, amelyben öt lehetséges szabályozási modellt vázol fel az adónem átalakítására. A javaslatok célja, hogy a kisvállalkozók számára egyszerű és kiszámítható adózási forma maradjon a KATA, de közben csökkentsék a lehetőséget a visszaélésekre.
Miután Kármán András pénzügyminiszter hétfőn a parlamentben a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) széles körű visszaállítására vonatkozó képviselői kérdésre adott válaszában ismét jelezte, hogy a kormány az eredeti KATA-rendszer visszaállítása mellett az adózási forma bővítését tervezi, kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közzétette és a Pénzügyminisztérium részére elküldte az adónem lehetséges újraszabályozásával kapcsolatos szakmai vitaanyagát.
Ez a vitaanyag áttekinti a korábbi KATA-rendszer tapasztalatait, bemutatja a főbb kockázatokat, valamint öt lehetséges szabályozási alternatívát.
Mit akar a kormány?
Az új kormány KATA-ra vonatkozó terveiről egyelőre annyit lehet tudni, ami a választási programjukban szerepel, illetve amit a pénzügyminiszter azóta elhangzott szavaival ehhez hozzátett. Mindez természetesen nem sok, hiszen a program mindössze azt rögzíti, hogy újra széles körben elérhetővé tenné a kedvezményes KATA adózást.
Ezt Kármán András azóta annyival bővítette, hogy az új szabályokat széles körű társadalmi egyeztetés után alakítják ki, mégpedig úgy, hogy ne lehessen tömegesen munkaviszonyokat KATA-s foglalkoztatássá átalakítani, miközben az előző kormány a 2022-es átalakítás során nem tett különbséget az adónem eredeti célcsoportja és a visszaélésekért felelős szereplők között.
Emellett azt is megjegyezte, hogy az új kormány az eredeti rendszer visszaállítása mellett az adózási forma bővítését is tervezi, hiszen mint korábban megfogalmazta: a hazai vállalkozóknak szükségük van egy kiszámítható és könnyen adminisztrálható adózási formára.
Milyen problémák merülhetnek fel a tapasztalatok alapján?
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) erre is reagálva közzétett egy vitaanyagot a területi kamarák véleményének figyelembevételével. Ezt a szakmai egyeztetések alapjául szánja. A részletes javaslatcsomagban ott lehetnek azok a változtatási lehetőségek, amelyek közül végül a Pénzügyminisztérium is választ a tényleges kiszélesítésnél. Az anyagban a kamara legelőször felhívta a figyelmet az alábbi problémákra a korábbi tapasztalatok alapján:
- egy idő után a KATA elkezdett általános jövedelemkivételi és adóoptimalizálási csatornává válni;
- nem történt semmilyen valorizálás, vagyis az 50 ezer forintos kezdeti adómérték a későbbiekben sem változott;
- egyre több munka- és tőkejövedelem – melyek normál esetben munkabérként, osztalékként vagy társas vállalkozói jövedelemként adózott volna – KATA alapján adózott;
- ennek köszönhetően a központi költségvetés személyi jövedelemadó (szja), TB-járulék és szociális hozzájárulási adó (szocho) bevételei egyre inkább csökkentek.
Ezek alapján hat olyan kockázatot azonosítottak, amelyet a későbbiekben mindenképpen el kellene kerülni.
- A munkabér átalakítása KATA-s jogviszonnyá, ami csökkenti a munkáltatói és munkavállalói közterheket, miközben gyengítheti a munkavállalói védelmet és a társadalombiztosítási jogosultságok alapját.
- Osztalék- és nyereségkivétel KATA-s költségszámlán keresztül: a társas vállalkozások sokszor nem osztalékként vagy bérként fizettek ki jövedelmeket a tényleges tulajdonosoknak vagy a tulajdonosi körhöz közel álló személyeknek, hanem KATA-s egyéni vállalkozó által kibocsátott számla alapján költséget számoltak el.
- Versenysemlegesség sérülése, vagyis a „rendes” foglalkoztatás és a szabálykövető vállalati működés versenyhátrányba került.
- A „kihasználatlan” KATA-s keretek más jövedelmek kimentésére történő értékesítése vagy szívességi használata: a KATA-s vállalkozóknál elvárás lett a könyvelőjükkel szemben, hogy „értékesíteni” tudják az év során fel nem használt keretüket.
- Fiktív vagy túlértékelt szolgáltatási számlázás, miközben a túlárazott összeg jelentős része utána készpénzben került visszaadásra.
- A TB- és nyugdíjrendszer hosszú távú torzulása: a tényleges jövedelem és a TB-ellátási alap elszakadt egymástól.
Mint megállapítják, a 2022-es szigorítással a jogalkotó az új KATA-t lényegében a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra és a lakossági értékesítésre szűkítette, ami ugyan szakmailag érthető válasz volt a visszaélésekre, ugyanakkor túlzottan kemény beavatkozásként sok valós, nem visszaélésszerű kisvállalkozói működést is kiszorított.
Mindezek alapján a legfőbb tanulság, hogy a KATA a későbbiekben nem lehet általános alacsony adókulcsú jövedelemkivételi csatorna, vagyis:
- célzottan a kis teljesítményű, saját munkájukból élő, korlátozott növekedési és foglalkoztatási potenciállal rendelkező mikrovállalkozások egyszerűsített adózási formájává kell tenni;
- a KATA-s vállalati szféra felé történő számlázást az alternatív adózási utakhoz hasonló adóval kell terhelni, vagyis az adóteher mértékét 20-25 százalék körül kellene meghúzni.
Mit javasol az MKIK?
A közzétett anyagban öt javaslatot vázol fel az MKIK, illetve némelyik javaslaton belül számos alvariánssal is előálltak.
1. verzió: a KATA megmarad a lakosságorientált vállalkozások számára
Ez a jelenlegi KATA továbbvitelét jelenti, de egy kismértékű céges számlázási keret is belekerülne. Ez azt jelenti, hogy
- maradna egy fix adótétel, de az 50 ezer forintos jelenlegi összeg felemelhető lenne 75 vagy 100 ezer forintra;
- az éves 18 milliós keret is maradna, vagy emelhető lenne az éves áfa alanyi mentességi határáig;
- új kedvezményként az éves keret 10, 15 vagy 20 százalékáig céges ügyfeleknek is kiállíthatna számlát a KATA-s vállalkozó.
2. verzió: a forint értékvesztésének érvényesítésével az eredeti KATA visszahozatala
Mivel a forint 2013-2027 között körülbelül 80 százalékot veszített értékéből, ezért az eredeti, 2013-as KATA így változna:
- havi 100 ezer forint lenne az adó;
- 12 milliós éves keret;
- lakossági és céges ügyfeleknek is lehetne számlázni.
Itt persze kérdés, hogy miként lehetne kizárni a bújtatott munkaviszonyokat. Ennek megoldásaként azt javasolja a kamara, hogy ha a KATA-alany éves árbevételének több mint 50 vagy 75 százaléka egyetlen megrendelőtől származik, akkor
- automatikusan többletközteher keletkezzen vagy pedig
- egy NAV-kockázati jelzés generálódjon.
3. verzió: többtételes KATA
Ez a rendszer megkülönbözteti a sok ügyféllel dolgozó és a kevés vagy egy ügyféllel dolgozó KATA-s vállalkozókat, továbbá megtartja a főállású és mellékállású KATA-s vállalkozói jogviszonyok közötti különbségeket. Ez így nézne ki:
| Éves árbevétel | Főállás (havi) | Mellékállás (havi) |
| 0–9 millió Ft között | 75 000 Ft | 50 000 Ft |
| 9–18 millió Ft között | 150 000 Ft | 125 000 Ft |
| Éves árbevétel | Főállás (havi) | Mellékállás (havi) |
| 0–9 millió Ft között | 100 000 Ft | 75 000 Ft |
| 9–18 millió Ft között | 200 000 Ft | 150 000 Ft |
4. verzió: többletadó a költségelszámolók felé történő számlázás esetén
Ennek a javaslatnak több változata is bemutatásra került, így meglehetősen szerteágazó lehetőségek körvonalazódnak. De a lényege, hogy a kisadózó 15 százalékos többletadóteher vállalásával számlázhatna cégek felé.
Az MKIK javaslata szerint a számlabefogadó fizetné az adót – de az nem 15, hanem magasabb, 18–20 százalék lenne –, így a KATA-s vállalkozónak ezzel nem nőne az adminisztrációs terhe.
Ezt azzal indokolják, hogy a cégek az ilyen számlákat költségként elszámolva adót takaríthatnak meg, így a plusz százalékos adó tudja adósemlegessé tenni az ügyletet a költségvetés szempontjából.
Ez a megoldás tehát úgy nézne ki:
- Az adó összege maradhatna 50 ezer forint, de választható lenne 75 vagy 100 ezer forintos emelt tétel, illetve olyan verzió is elképzelhető, hogy ez egységesen 100 ezer forint lenne.
- Erre jönne rá a 15 (vagy 18–20) százalékos különadó minden céges számlára. Vagy pedig alternatív verzióként plusz 18,5 vagy 22 százalék TB-járulék, mégpedig vagy a KATA-s vállalkozó, vagy a céges megrendelő által fizetve. Utóbbi esetben plusz adminisztrációs terhet sem kapna a KATA-s vállalkozó a nyakába.
- Az éves keret pedig maradna 18 millió forint, vagy emelhető lenne az éves alanyi áfamentesség határáig.
5. verzió: a szociális KATA
Ennek a megoldásnak a lényege az, hogy csak 6 millió forintos bevételig lenne alkalmazható. 0–3 millió forint között 50 ezer forint volna az adóteher, míg 3–6 millió forint között 15 százalékos plusz adó terhelne minden számlát. A maximális 6 millió forintos bevétel esetén ez összességében 17,5 százalékos adómértéket jelentene.
Ennél a változatnál kérdésként merül fel, hogy kell-e iparági, tevékenységi megkötés.
Az MKIK végül megjegyzi, hogy az itt felsorolt javaslatok kapcsán elképzelhető párhuzamosan választható bevezetés is, tehát a KATA-sok a különböző megoldások közül a számukra előnyösebbet választhatnák.
Egyébként pedig úgy látják, hogy egy adatalapú elemzésen nyugvó koncepció kidolgozásának határideje reálisan 2028 eleje lehetne, nem pedig a kormány által említett 2027. Emiatt a 2027-es évre inkább egy átmeneti időszak meghirdetését javasolná a kormánynak, mely megoldást nyújtana az égető problémákra.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
