Banki csalások: nem csak az idősek vannak célkeresztben

Az Erste tapasztalatai szerint a legtöbb csalási kísérlet a 40–59 éveseket érinti: idén az esetek közel felében ebből a korosztályból kerültek ki a célpontok – mondta el a pénzintézet sajtótájékoztatóján Kósa Anna, az Erste Compliance vezetője. Közben azonban egyre nagyobb arányban próbálkoznak a csalók az idősebbeknél is. A 60 év felettiek 2026 első felévben az esetek több mint 28 százalékában voltak érintettek, míg 2021-ben ez az arány még az egynegyedet sem érte el.

Az sem mindegy, milyen típusú csalásról van szó. A kártyaadatok megszerzésére irányuló próbálkozások leginkább a 40–59 éveseket érintik, míg a manipulációra építő csalásoknál már jóval nagyobb az idősebbek aránya. Utóbbi különösen jól látszik az AnyDeskhez hasonló, távoli hozzáférést biztosító programokkal elkövetett csalásoknál: tízből közel hét esetben 60 év feletti ügyfél volt érintett. A csalók ilyenkor valamilyen ürüggyel ráveszik az áldozatot egy ilyen program telepítésére, majd ezen keresztül próbálnak hozzáférni az eszközéhez vagy az azon található adatokhoz.

Az Erste adatai szerint a bankkártyás visszaéléseknél látványos fordulat történt az utóbbi években: míg néhány évvel ezelőtt tízből kilenc eset a kártyaadat-szerzéshez kapcsolódott, 2026-ban már az ügyfeleket célzó adathalászat aránya volt hasonló mértékű. Az átutalásos csalásoknál viszont – ahogy korábban is – a pszichológiai manipuláció a leggyakoribb elkövetési mód. Az esetszámot nézve ugyan a kártyás visszaélésekből változatlanul jóval több fordul elő, az átutalási csalásos próbálkozások átlagos összege azonban jóval magasabb.

Az Ersténél az első hat hónapban a csalók közel 21 ezer esetben próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, ami a tavalyi egész évi mennyiség több mint 60 százaléka. Még gyorsabban nő az összeg, amit megpróbáltak ellopni a csalók: ez az első fél évben közel 7 milliárd forintot tett ki – ez a tavalyi egész éves összeg több mint 80 százaléka. A bank az első hat hónapban a csalási kísérletek hozzávetőleg 80 százalékát akadályozta meg sikeresen, és ezzel az ügyfeleknek csaknem 6 milliárd forintot takarított meg.

Ami a védekezés eszközeit illeti, az Erste évek óta fejleszti saját, valós idejű megfigyelőrendszerét, amely az utalásokat folyamatosan figyeli, és a csalások többségét már időben kiszűri. Emellett a bank az elsők között csatlakozott a GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez, amely fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat. A jegybank ajánlásával összhangban a pénzintézet tavaly bevezette az egyéni költési szokásokhoz igazodó napi utalási limiteket is, amely már rövidtávon csökkentette a csalók által okozott károkat. Emellett az Erste digitális platformja, George április óta push üzenetben értesíti az ügyfeleket, amikor az Erste munkatársa keresi őket.

Kósa Anna szerint ugyanakkor a csalások elleni védekezésben az ügyfeleknek is meghatározó a szerepük, hiszen nagyon fontos, hogy felismerjék a gyanús helyzeteket. A legfontosabb szabályok közé tartozik, hogy senkinek ne adjuk meg telefonon vagy üzenetben a banki azonosítóinkat, jelszavunkat vagy egyszer használatos kódjainkat; ne telepítsünk ismeretlen kérésére távoli hozzáférést biztosító programot; és ne hagyjunk jóvá olyan tranzakciót, amit nem mi kezdeményeztünk. – A csalók egyik legerősebb fegyvere a sürgetés: azt akarják, hogy ne legyen időnk gondolkodni vagy ellenőrizni, mi történik. Ilyenkor éppen az a legjobb, ha megállunk egy pillanatra. Ha valaki azt mondja, hogy azonnal cselekednünk kell, az már önmagában ok arra, hogy óvatosak legyünk, és ellenőrizzük, valóban azzal beszélünk-e, akinek mondja magát. Ez az egy-két perc sokszor elég lehet ahhoz, hogy felismerjük a csalást – emelte ki Kósa Anna.