Mi az a deficit? Jelentése, típusai és gazdasági hatásai
A deficit fogalmával gyakran találkozhatunk a hétköznapok során, de valójában mit is jelent a gazdaság számára? Miben különbözik a költségvetési és a külkereskedelmi hiány, mikor tekinthető elfogadhatónak a deficit, és miért nem jó mindig a többlet, azaz szufficit sem?
Mi a deficit jelentése?
A deficit jelentése: hiány. Deficitről gazdasági értelemben akkor beszélünk, ha egy gazdasági szereplő – akár állam, vállalat vagy háztartás – kiadásai egy adott időszakban meghaladják a bevételeit. Ilyenkor több pénzügyi forrást használ fel, mint amennyi a rendelkezésére áll, így negatív egyenleg alakul ki nála.
A deficit jelenléte és nagysága egy gazdasági szereplő esetén sokat elárul annak pénzügyi helyzetéről. A deficit rövid távon lehet tudatos stratégiai döntés része. Például ha beruházásokat kell finanszírozni, akkor az a jövőbeni növekedés miatt szükséges lehet.
Hosszú távú fennállása azonban eladósodáshoz, pénzügyi problémákhoz vezethet, mert finanszírozása a jelentős mértékű kamatterhek miatt fenntarthatatlanná teszi a gazdálkodást.
Milyen típusai vannak a deficitnek?
A deficit fogalma a mindennapokban leggyakrabban az államháztartási, a költségvetési, a külkereskedelmi vagy a vállalati deficit kapcsán jelenik meg.
Költségvetési deficit
Az államháztartási deficit része a központi költségvetési deficit, amelynek fennállása azt jelzi, hogy az állam több pénzt költ, mint amennyi bevétele származik többek között adókból és járulékokból.
Az állam a kialakult költségvetési hiányt általában hitelfelvétellel vagy állampapírok kibocsátásával finanszírozza. Ez hosszú távon az államadósság növekedéséhez vezet, és bár rövid távon elfogadható, a tartósan magas deficit fenntarthatatlan lehet.
Külkereskedelmi deficit
Deficitről beszélhetünk a kereskedelemben is. Külkereskedelmi deficit akkor jön létre, ha egy ország importja meghaladja az exportját. Ez azt jelenti, hogy az ország több terméket és szolgáltatást vásárol külföldről, mint amennyit elad külföldre, így a hazai valuta kifelé áramlik az országból. A hiány hosszabb távon hatással lehet az ország fizetési mérlegére és devizaárfolyamára is.
Vállalati vagy háztartási deficit
A vállalatoknál vagy akár a háztartások esetében a deficit azt jelenti, hogy működésük veszteséges, hiszen a költségek nagyobbak, mint a bevételek. Egy cég esetében ilyen veszteséges működésről akkor beszélünk, amikor a fenntartásra és a gyártásra fordított költségek nem térülnek meg az értékesítési bevételekből.
A vállalati deficit rövid távon kezelhető lehet például hitelfelvétellel, de tartós megléte pénzügyi és működési problémákat eredményez.
Mikor lehet elfogadható a deficit?
A deficit önmagában nem jó vagy rossz, a körülmények döntik el, hogy elfogadható vagy akár indokolt. Ez elsősorban attól függ, hogy mi okozza a hiányt, mi a célja és mennyire fenntartható a finanszírozása. A gazdaságpolitikában a hiány tehát alapvetően egy eszköz, amellyel az állam vagy egy szervezet stabilizálni, fejleszteni vagy élénkíteni tudja a működését.
A tudatosan tervezett költségvetési hiány például hasznos lehet recesszió vagy gazdasági válság idején, amikor a lakosság és a cégek csökkentik a kiadásaikat. Ha az állam növeli a kiadásait – beruházások és támogatások finanszírozása miatt –, azzal fenntartja a keresletet és tompítja a gazdaságra gyakorolt negatív hatásokat. Ez az anticiklikus gazdaságpolitika, amelynél a deficitet vállalva mérsékelhetők a gazdasági mélypontok.
A deficit elfogadható akkor is, ha olyan fejlesztésekre fordítják, amelyek hosszú távon növelik az ország vagy egy cég versenyképességét, gazdasági teljesítményét, illetve nagyobb bevételeket eredményeznek. Ide tartoznak például az állam esetében az infrastruktúra-beruházások, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztése, míg egy vállalatnál a technológiai váltás, mivel ezek hosszabb távon megtérülnek.
Ugyanakkor az is fontos, hogy fenntartható, stabil és kiszámítható legyen a deficit finanszírozása. Megfelelő hitelképesség esetén, ha a befektetők szívesen vásárolják a deficitet finanszírozó állampapírokat és vállalati kötvényeket alacsony kamat mellett is, akkor a hiány kezelhető marad.
Deficit vs. szufficit – mi a különbség?
A deficit és szufficit egymás ellentéte: míg a deficit hiányt jelent, addig a szufficit többletet. Tehát, míg a deficit esetében egy adott időszakban a kiadások összege meghaladja a bevételekét, addig a szufficit esetén a bevételek haladják meg a kiadásokat. Habár utóbbi pozitívabbnak tűnhet, önmagában a szufficit sem feltétlenül tekinthető ideálisnak. A gazdasági szereplők éppen ezért inkább egy fenntartható pályára törekednek.
A gazdaságpolitika szempontjából mind a túlzottan nagy deficit, mind pedig a szufficit tartós fennállása hordoz kockázatokat:
- A tartós hiány eladósodáshoz vezet, mivel a különbözetet hitelből kell finanszírozni, így a növekvő kamatterhek okozhatnak problémákat.
- A túl nagy és tartós szufficit viszont azt jelezheti, hogy az állam túl sok adót von el a gazdaságtól, vagy túl keveset költ fontos közszolgáltatásokra (oktatás, egészségügy) és fejlesztésekre. Vállalati szinten a túl nagy tartalék, ugyancsak elmaradó beruházásokra utalhat, ami rontja a cég későbbi versenyképességét.
Ezért a cél a fenntartható egyensúly kialakítása, amelynél a kiadások és bevételek aránya a gazdaság állapotához és hosszú távú céljaihoz igazodik. Így a válságos időkben érdemes tudatosan nagyobb deficitet vállalni, melyet a fellendülés időszakában elért hiánycsökkentéssel lehet ellensúlyozni. A költségvetés ciklikus kiigazításával biztosítható a hosszú távú pénzügyi stabilitás.
Maradtak kérdéseid?
-
Mi a költségvetési deficit?
Költségvetési deficit akkor áll fenn, amikor az állam több pénzt költ, mint amennyi bevétele van. Az állam a kialakult költségvetési hiányt általában hitelfelvétellel vagy állampapírok kibocsátásával finanszírozza. -
Jó vagy rossz a deficit?
A deficit önmagában nem jó vagy rossz, a körülmények döntik el, hogy elfogadható vagy akár indokolt-e. Ez pedig elsősorban attól függ, hogy mi okozza a hiányt, mi a célja és mennyire fenntartható a finanszírozása. -
Hogyan lehet csökkenteni a deficitet?
A deficit a bevételek növelésével, a kiadások visszafogásával vagy a gazdasági növekedés ösztönzésével mérsékelhető. Az adóemelés fékezheti a gazdaságot, míg a kiadáscsökkentés társadalmi és növekedési kockázatokkal járhat. A gazdaság növekedésének ösztönzése okozza a legkisebb problémát, azonban ez egy lassabb folyamat. A gyakorlatban ezért ezen elemek kombinációját alkalmazzák.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
