Ezekben a pénzügyi döntésekben várnának leginkább segítségre a magyarok
A magyarok többségének szüksége szakértői segítségre a pénzügyeiben, mert csak harmaduk érzi úgy, hogy teljesen átlátja és tudatosan kezeli azokat – derül ki egy friss felmérésből. Leginkább a befektetésekben, a nyugdíjban és az átfogó pénzügyi tervezésben igényelnék a támogatást, de sokaknak a mindennapi pénzügyeikben is jól jönne a szakértői segítség.
A mindenre kiterjedő pénzügyi tudatosság csak a magyarok kisebbik részére jellemző, a többség úgy érzi, időről időre szüksége lenne segítségre ahhoz, hogy ténylegesen kézben tudja tartani a pénzügyeit. A pénzügyi tudatosság mértékét felmérő kérdésre a CIB Bank friss, reprezentatív felmérésében a felnőtt magyar lakosság kevesebb mint egyharmada válaszolta azt, hogy teljesen átlátja és tudatosan kezeli a pénzügyeit. További 41 százalék többnyire átlátja ugyan, de vannak hiányosságai, 14 százalék viszont csak az alapokat ismeri. A megkérdezettek 8 százaléka pedig nehezen látja át vagy teljesen elveszettnek érzi magát a pénzügyekben.
A magyarok felének nincs elég tartaléka
Az adatok azt is alátámasztják, hogy nagyon sokan vannak, akik nem átgondoltan, hosszabb és rövidebb távú célokat szem előtt tartva, az esetleges nehézségekre is készülve gazdálkodnak a bevételeikkel, hanem sokkal inkább csak eseti döntésekkel. Ilyen adat például, hogy a biztonsági tartalék hiánya is sokakat érint: a válaszadók 32 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása, további 16 százalék pedig csupán 1–2 havi kiadást tudna fedezni a tartalékából. Összességében tehát a lakosság közel felének nincs meg a szakértők által ajánlott, legalább három havi kiadást fedező vésztartaléka.
Még kevésbé jellemző, hogy a megkérdezetteknek kiforrott elképzelései lennének a hosszú távú öngondoskodásról. A felmérés nyugdíjra vonatkozó kérdése rávilágított arra, hogy sokan még csak elméletben sem foglalkoznak hosszú távú pénzügyi tervekkel. Mindössze a felnőtt magyar lakosság 12 százaléka tudja, hogy az életkora alapján pontosan mekkora havi megtakarításra lenne szüksége ahhoz, hogy nyugdíjas éveire megfelelő pénzügyi tartalékot építsen fel.
Főként a hosszú távú tervekkel akadnak gondok
A legtöbben az összetettebb, hosszú távú pénzügyek terén támaszkodnának szakértőre: 36 százalék a befektetések területén, 25 százalék a nyugdíjtervezéshez, 18 százalék pedig az átfogó pénzügyi tervezéshez kérne személyre szabott útmutatást. Viszonylag sokan várnának segítséget a hétköznapi pénzügyeikhez is: a megkérdezettek 15 százaléka válaszolta, hogy a napi pénzügyeiben is szükségesnek érezné a tanácsadást.
Az elmúlt időszakban ugyan egyre többen kezdnek takarékoskodni a nyugdíjas éveikre, újra nő a nyugdíjpénztárak tagsága, és az oda utalt összegek is látványosan, az infláció sokszorosával emelkedtek tavaly. A pénztárakban lévő átlagos megtakarítások azonban még így is messze elmaradnak attól az összegtől, ami akár évtizedekig is érdemi nyugdíj-kiegészítést jelenthetne az érintettek számára az állami nyugdíj mellett. Éppen ezért érdemes minél korábban, lehetőleg már fiatalon belépni valamelyik önkéntes nyugdíjpénztárba, és akár már kisebb összeggel is elkezdeni takarékoskodni.
Az olyan előtakarékossági formákat is érdemes megfontolni, mint a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla, amikkel akár együtt, párhuzamosan is lehet félretenni a nyugdíjas évekre az aktuális anyagi lehetőségeinktől függően.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
