Döntött az Országgyűlés: nem fenyegetik többéves börtönbüntetéssel a kriptózókat
Az Országgyűlés elfogadta a kriptobefektetések kriminalizálását megszüntető törvényt, így kikerülnek a Büntető Törvénykönyvből a tavaly bevezetett, kriptózókat többéves börtönbüntetéssel fenyegető tételek. A módosítás megnyithatja az utat a korábban kivonult szolgáltatók visszatérése előtt, és a hazai szabályozás ismét összhangba kerül az uniós MiCA-rendelettel.
Július 28-án 143 igen és 46 nem szavazat mellett elfogadta az Országgyűlés “A kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről” szóló törvényt. Ez az a módosítás, mellyel a Tisza-kormány ígéretének megfelelően dekriminalizálja a kriptobefektetéseket, és amelynek hatására visszatérhetnek kriptoszolgáltatásaikkal a hazai piacra a szigorítás miatt tavaly kivonult cégek, többek között a Revolut.
A kormány szerint ugyanis a “kriptoszolgáltatás terén a validálás, mint versenyt korlátozó elvárás nem fenntartható a belső piac megvalósítása tekintetében”, illetve alapvetően azzal indokolták a változtatás szükségességét, hogy a kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatás előírása nincs összhangban a kriptoeszközök piacairól szóló uniós szabályozással.
Ennek érdekében egyrészt kikerül a Büntető Törvénykönyvből a „Kriptoeszközzel visszaélés” és a „Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása” szakaszok. Emellett a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény módosításával azt is rögzítik, hogy a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validálásához kapcsolódóan folyamatban lévő engedélyezési és felügyeleti eljárásokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága megszünteti. Emellett pedig törvény hatálybalépését követő három munkanapon belül vissza nem állítható módon törölni kell a validálási tevékenység során keletkezett adatokat.
Mi volt a probléma a 2025-ös szigorítással?
Az előző kormány által bevezetett rendszer tavaly júniusban két új tényállással bővítette a Büntető Törvénykönyvet: a kriptoeszközzel visszaéléssel és a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtásával. A Btk. új, 394/A szakasza alapján bűncselekménynek minősül a kriptoeszközök más kriptoeszközre vagy törvényes fizetőeszközre történő átváltása, ha az nem jóváhagyott szolgáltatón keresztül történik. Ehhez kapcsolódóan végrehajtási rendeletek és a hivatalos szolgáltatói nyilvántartás létrehozására volt szükség, mely október végén jelent meg.
A szabályozás értelmében az átváltási tranzakciókat csak olyan kriptoeszköz-átváltási szolgáltató (CVSP) validálhatta, amelyet a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) előzetesen jóváhagyott és hivatalosan nyilvántartásba vett.
Ez azt jelentette, hogy „validátori” kapuőröket állítottak a kriptoügyletek elé. Első körben tavaly decemberben egyetlen cég, de később is csak összesen két szereplő (a Caduceus Zrt. és a Mikroháló Kft.) kapott erre engedélyt. A kriptoszolgáltatónak le kellett szerződnie valamelyik validátorcéggel, amely hivatalosan ellenőrizte és engedélyezte a tranzakciókat, illetve december 27-ig kellett volna alkalmazniuk a tranzakciónként ötezer forintos validálást.
A Btk.-ban szereplő büntetési tételek is súlyosak, így nagy összegű, nem megfelelően validált tranzakciók esetén akár többéves szabadságvesztés is kiszabhatóvá vált, igaz, a Btk. szerint a befektető ügyfelek csak vétséget követhetnek el egy ellenőrizetlen kriptovaluta-váltással.
Mindenesetre a lépés komoly piackorlátozást jelentett, ami nemcsak a korábbi piaci szereplőket lehetetlenítette el, hanem 600–800 ezer, kriptoeszközöket birtokló magánember számára is komoly bizonytalanságot okozott.
A szigorítás hatására a mintegy félmillió kriptós ügyféllel rendelkező Revolut 2025. december 18-án beszüntette kriptoszolgáltatását Magyarországon, de kivonult ekkor Magyarországról a szintén népszerű eToro, a magyar CoinCash, a Strike, a Skrill, a Kriptomatra és a MoonPay is leállította működését. Végül csak a Bitpanda és a Blockben voltak azok, melyek stratégiai partnerként folytatták a működésüket Magyarországon.
Az Európai Bizottság pedig 2026. január végén kötelezettségszegési eljárást indított az uniós kriptopiaci rendelet, a MiCA (Markets in Crypto-Assets, EU 2023/1114) megsértése miatt Magyarország ellen. A MiCA ugyanis EU-tagállamként Magyarországra is vonatkozik.
Lépett az új kormány
A TISZA-kormány 2026. június 10-én döntött arról, hogy megszüntetik a kriptovaluták Btk. általi kriminalizálását. Az erről szóló törvényjavaslatot június 19-i határidővel társadalmi vitára bocsátották, majd 2026. július 28-án az Országgyűlés el is fogadta a törvényjavaslatot.
Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint habár szükség van szabályozásra, pénzmosás elleni védelemre, fogyasztóvédelemre, átláthatóságra és a felelős működésre, azonban nem indokolt a korábbi túlszabályozás, a kriptopiac kriminalizálása és ellehetetlenítése.
Azt is leszögezte korábban, hogy nem kell a magyar szabályozást az európai szabályoknál indokolatlanul szigorúbbá tenni. Mint fogalmazott: „visszatérünk az arányos, kiszámítható szabályozáshoz, és visszaadjuk Magyarországnak az esélyt, hogy ne lemaradója, hanem részese legyen a blokklánc-alapú technológiát is alkalmazó jövőnek”.
Ez a törvény elfogadásával – illetve ezt követő nyolcadik napon történő hatálybalépésével – meg is valósult, így a már említett uniós MiCA-keretrendszer, és a kapcsolódó, a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény biztosítja a fogyasztóvédelmet és az átláthatóságot validátorok nélkül is (a MiCA keretrendszerrel ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesebben). A MiCA mellett ugyanakkor persze szükség lehet a hazai jogi szabályozás további finomítására is a kriptopiaci szereplők és a felhasználók számára kiszámítható környezet megteremtése érdekében.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
