Te is otthagyod a százezres állami támogatást a magánorvosnál? A fiatalok harmada elköveti ezt a hibát
A 25 év feletti fiatalok körében ugrásszerűen megnő azok száma, akik már saját egészségpénztári számlát nyitnak. Egy friss kutatás szerint ez a komoly ugrás nem a véletlen műve, hanem egyértelműen az első stabil, teljes állású munkahely megszerzéséhez köthető. Bár a húszas-harmincas éveikben járók többsége már tisztában van az egészségpénztárak létezésével, a gyakorlatban még kevesen használják ki a benne rejlő valódi pénzügyi előnyöket és az állami támogatást.
Munkába állás = irány a magánorvos és a tudatos spórolás?
Az OTP Pénztárak megbízásából készült reprezentatív felmérés tisztán megmutatja azt a fordulópontot, amely alapjaiban változtatja meg a fiatal magyarok gondolkodását: ez pedig az első igazi munkahely.
A statisztikák magukért beszélnek: a már dolgozó, 25–35 év közötti korosztályban 40 százalékos az egészségpénztári számlával rendelkezők aránya, míg a 25 év alatti – jellemzően még tanuló – fiataloknál ez a szám mindössze 16 százalék. Vagyis a harminchoz közeledve közel háromszor annyian döntenek a pénztári tagság mellett, mint a fiatalabbak.
A munkaerőpiacra való belépés egyfajta életszakasz-váltás, ami után a fiatalok viselkedése több területen is látványosan megváltozik:
- rendszeresebbé válik a havi megtakarítás,
- sűrűbben járnak szűrővizsgálatokra,
- és sokkal nagyobb arányban veszik igénybe a magánegészségügyet.
Szűrővizsgálat? Majd, ha fáj valami!
Bár a 18–35 évesek döntő többsége (88%) megfordul valamilyen orvosi vizsgálaton, a tudatos megelőzés terén még van hova fejlődnünk. A korcsoport kétharmada ugyan eljár szűrésekre, de évente mindössze 16 százalékuk teszi ezt meg rendszeresen.
A legfőbb hajtóerő egyértelműen a megelőzés (52%). Ezzel szemben azok, akik messziről elkerülik a szűrővizsgálatokat, a leggyakrabban azzal érvelnek, hogy nincs semmi panaszuk (43%), de a dobogóra felfért még a jól ismert időhiány és a folyamatos halogatás is.
Amikor viszont tényleg orvosra van szükség, a fiatalok többsége már nem bíz semmit a véletlenre: a megkérdezettek 72 százaléka vesz igénybe magánegészségügyi szolgáltatásokat. Erre a legtöbben évente 50 és 150 ezer forint közötti összeget költenek el, az átlagot pedig leginkább a 25–35 év közöttiek, valamint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők húzzák fel.
Ebben a helyzetben jönnek jól a cafeteria-elemek: a válaszadók ötöde már kap a munkahelyétől magánegészségügyi ellátást, a pénztártagok 17 százaléka pedig kifejezetten munkáltatói juttatásként használja és tölti fel az egészségpénztári számláját.
Az öngondoskodás a felnőtté válás része
„A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az öngondoskodás nem egyetlen döntés eredménye, hanem egy természetes érési folyamat, amelyet a munkába lépés indít el és erősít fel. Az egészségpénztár ebbe a folyamatba kapcsolódik be: ott van, amikor a fiatal először szembesül azzal, hogy a saját egészségéért és jövőjéért ő maga is felelős" – világított rá a trendekre Budai József, az OTP Egészségpénztár vezetője.
"Feladatunk, hogy ezt a felismerést tudatosabbá és könnyebben megélhetővé tegyük – a munkáltatókkal és az egyénekkel egyaránt együtt-működve. Célunk, hogy a fiatal generáció minél aktívabban kihasználja egészségügyi megtakarításait: éljen a szűrővizsgálatokon való részvétel lehetőségével, és betegség esetén is vegye igénybe a pénztári tagság által biztosított előnyöket.”
Sokan ismerik, de a bónuszokról mégsem hallottak
A kutatás rávilágított egy komoly ellentmondásra is: a fiatalok elméletben már ismerik a rendszert, de a gyakorlatban még elvesznek a részletekben. Bár a 18–35 évesek 86 százaléka hallott már az egészségpénztárakról, a felsorolt nyolc alapvető tulajdonságból átlagosan csupán hármat tudtak kapásból beazonosítani. Az ismeretek tehát megmaradnak a felszínen.
A legnagyobb meglepetést az állami támogatás, vagyis a 20 százalékos adó-visszatérítés okozza:
- A megkérdezetteknek mindössze egyharmada van teljesen tisztában ezzel a lehetőséggel.
- Egyharmaduk csak futólag hallott róla.
- A maradék egyharmad pedig egyáltalán nem tudja, hogy ingyen pénzt kaphatna az államtól az egészségügyi kiadásaira.
Ráadásul a számlatulajdonosok között is sok a „potyautas”: a korosztály bő egyharmadának van ugyan egészségpénztári kártyája, de 11 százalékuk egyáltalán nem használja, 14 százalékuk csak nagyon ritkán veszi elő, és mindössze 10 százalék él a számla adta lehetőségekkel rendszeresen.
Akiknek még nincs számlájuk, azok leginkább a szűkös anyagi keretekre, az alacsony egészségügyi kiadásaikra vagy egyszerűen az információhiányra hivatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a munkahelyi és a pénzügyi oktatásban még hatalmas lehetőségek vannak.
Az évek múlásával a megtakarítások is egyre fontosabbá válnak
A fizetésből való megtakarítás szintén az életkorral érik be: a 25–35 év közöttiek sokkal nagyobb arányban tesznek el fix összegeket havonta, mint a 18–24 évesek.
A fiatalok megtakarítási toplistája így néz ki:
- Biztonsági tartalék (a válaszadók 59%-a gyűjt erre)
- Utazás és élmények (39%)
- Nagyobb kiadások és saját lakás (ingatlan)
Kifejezetten egészségügyi célokra és a megelőzésre egyelőre csupán a fiatalok 23 százaléka spórol tudatosan. Ugyanakkor biztató jel, hogy a korosztály 27 százalékának már egyszerre van egészségügyi és nyugdíjcélú megtakarítása is – az egészség megőrzése tehát szép lassan, de biztosan bekerül a fiatalok pénzügyi tervei közé.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
