Externália jelentése: pozitív és negatív hatások a gazdaságban
Az externáliák olyan külső gazdasági hatások, amelyek nem jelennek meg a piaci árakban, mégis jelentős hatással vannak a társadalomra. De hogyan működnek pontosan, és miért fontos kezelni őket?
Mi az externália?
Az externália jelentése: valamilyen külső gazdasági hatás, ami harmadik felet érint úgy, hogy nem épül be az árba és nem történik érte ellentételezés. Vagyis a közgazdaságtanban externáliának nevezzük azt a hatást, ami nem jelenik meg az árakban, mégis érinti a gazdasági tevékenységben közvetlenül részt nem vevő harmadik felet.
Az externáliák megléte arra mutat rá, hogy a piaci árak nem mindig tükrözik a teljes társadalmi költséget vagy hasznot. A piac működése tehát önmagában nem feltétlenül vezet társadalmilag optimális eredményhez. Ezért szükség lehet külső beavatkozásra, például szabályozásokra, adókra, támogatásokra.
A gazdasági externália a harmadik fél számára lehet kedvező vagy káros:
- Negatív externália, vagyis külső költség: amikor a tevékenység hátrányos mások számára. Ebben az esetben a termelő vagy a fogyasztó nem viseli a tevékenység teljes társadalmi költségét, azt áthárítja a társadalomra vagy annak egy részére. Ennek tipikus példája a környezetszennyezés, ami rontja az emberek egészségét, miközben a termékek ára nem feltétlenül tartalmazza ennek költségét.
- Pozitív externália, vagyis külső haszon: amikor a tevékenység előnyös mások számára. Ebben az esetben a tevékenység végzője nem kap érte fizetséget a haszonélvezőktől. Erre klasszikus példa a védőoltás, amikor azok, akik beoltatják magukat, kisebb eséllyel adják át a betegséget másoknak, de ezért senki nem fizet nekik.
Negatív externália: mikor okoz problémát?
Negatív externáliáról akkor beszélünk, amikor egy gazdasági szereplő tevékenysége másokra költséget ró anélkül, hogy ezért fizetne. Ilyenkor a gazdasági szereplő nem viseli a tevékenysége teljes társadalmi költségét, és a termékének vagy szolgáltatásának a piaci ára nem tartalmazza a valós költségeket.
A piaci szereplők (gyárak, fogyasztók) gyakran nem veszik figyelembe ezeket a negatív hatásokat, a társadalmilag indokoltnál alacsonyabb ár pedig túltermeléshez és túlfogyasztáshoz vezet.
A probléma lényege tehát az, hogy ami egy vállalatnak vagy fogyasztónak jó, az negatív externália megléte esetén társadalmi szinten káros következményekkel jár, ráadásul a károkozó nem érdekelt a károk csökkentésében, hiszen a kár nem okoz közvetlen költséget számára.
Negatív externáliára példa:
- Környezetszennyezés: ha egy gyár szennyezi a környezetet a termelés során, akkor a cég ugyan profitot termel és a vásárlók is olcsón jutnak a termékhez, azonban a tevékenysége rontja a környezet állapotát, az emberek egészségét, aminek költsége nem jelenik meg a termék árában.
- Közlekedési dugók: amikor autóba ülsz a tömegközlekedés használata helyett (egyéni kényelem), akkor csak a saját benzinköltségeddel és időddel számolsz, azt nem veszed figyelembe, hogy így lassítod a forgalmat, ami időveszteséget, többletfogyasztást és nagyobb légszennyezést okoz (társadalmi költségek).
- Zajszennyezés: repülőterek, forgalmas utak vagy éjszakai szórakozóhelyek zajt okoznak a környéken élőknek, ami stresszt, alvászavart és ingatlanértékcsökkenést okoz, de ezt a zajterhelésben részt vevők nem fizetik meg az érintetteknek.
Mivel a piac magától nem képes korrigálni ezeket a hibákat, az állam adott esetben – de nem mindig – beavatkozik. Erre példa a környezetvédelmi adó, a szén-dioxid-kvóták vagy a hatósági korlátozások a zaj csökkentésére. Ezzel a költségek eddig meg nem fizetett részét internalizálják, vagyis azok beépülnek az árba.
Pozitív externália: mikor jár előnnyel?
A pozitív externália olyan helyzet, amikor egy tevékenység nemcsak az egyén, hanem mások számára is hasznot hoz, de ez a haszon nem jelenik meg – teljes mértékben – a piaci árakban, és nincs érte teljes ellentételezés.
Ha a költségeket teljesen vagy jelentős részben az egyénnek kell viselnie, az azért lehet probléma, mert a társadalmi haszon nem térül meg számára. Ilyenkor nem érdekelt abban, hogy olyan mértékben végezze a tevékenységet, mint ami társadalmilag optimális lenne. A pozitív externália ezért alultermeléshez vagy alulbefektetéshez vezet, ami klasszikus piaci kudarc.
A pozitív externália példák közé tartozik:
- Oktatás: ami bár növelheti az egyén jövedelmét, de javítja a termelékenységet is, mérsékelheti a munkanélküliséget, fokozza az innovációt stb. Az egyéni mellett jelentős társadalmi haszon is jelentkezik.
- Védőoltások: védik az egyén egészségét, ugyanakkor környezetében élők fertőzéskockázatát is csökkentik. Az oltott személy azonban nem kap fizetséget azért, hogy másokat is véd és gátolja egy komolyabb járvány kialakulását, ami jelentős egészségügyi kiadásokkal járna.
- Tömegközlekedés használata: Az egyén haszna az, hogy olcsóbban utazik, míg a társadalmi haszon az, hogy emiatt kevesebb lesz a dugó, kisebb a szennyezés, ami a társadalom életminőségét, egészségét pozitívan befolyásolja.
Mivel a pozitív externáliák megléte esetén azokból a piac kevesebbet állít elő, mint ami társadalmilag optimális lenne, ezért ösztönzőkre van szükség. Ennek megoldása, hogy megfizetik az előállítónak a társadalmi haszon árát. Az internalizáció elérhető támogatásokkal, adókedvezményekkel, ingyenes vagy kedvezményes árú szolgáltatásokkal.
Hogyan kezelhetők az externáliák?
Az externáliák kezelése a költségek és hasznok internalizálásával történik. Ez azt jelenti, hogy a külső hatásokat a piaci szereplők saját költségévé vagy bevételévé teszik. A megoldások közé tartozik:
Állami szabályozás
Az állam gyakran áralapú eszközökkel él, hogy a piaci szereplők viseljék a tevékenységük költségeit vagy részesüljenek a társadalmi haszonból. Megoldások:
- Adók a negatív externáliákra (pl. szén-dioxid adó, üzemanyagok jövedéki adója, hulladéklerakás díja), ami által a termék ára megemelkedik, így a fogyasztás közelebb kerül a társadalmilag optimális szinthez.
- Támogatások a pozitív externáliákra (pl. oktatás, védőoltások, K+F támogatása), amelynek révén a tevékenység olcsóbb lesz, így többen élnek vele.
A közgazdaságtanban a negatív externália adóztatását (például a szén-dioxid adót) gyakran nevezik Pigou-adónak. Ez az adó akkor ideális mértékű, ha összege pontosan megegyezik az okozott külső kárral.
Piaci eszközök
Mennyiségi szabályozás esetén az állam nem az árat szabja meg, hanem a mennyiséget korlátozza, és hagyja, hogy a piac döntse el az árat.
Kibocsátási kvótákkal, szennyezési jogokkal az állam meg tudja határozni, hogy összesen mennyi szennyezést engedélyez. A cégek egységeket kapnak, amelyekkel kereskedhetnek. Aki tisztábban termel, eladhatja a kvótáját annak, aki többet szennyez, és a kvóták kereskedelme révén alakul ki az ár.
Jogszabályi megközelítés
Jogszabályokkal bizonyos tevékenységek előírhatók, korlátozhatók, vagy akár be is tilthatók.
- Környezetvédelmi törvényekkel például szennyező vagy mérgező anyagok használata korlátozható vagy megszüntethető.
- Zajhatárok megállapításával a zajszennyezés csökkenthető, például éjszakai zajszintszabályozás önkormányzati rendeletbe foglalásával.
- Építési szabályozásokkal, besorolásokkal elkülöníthetők az ipari és lakóövezetek, védett területek és kötelező zöldterületek alakíthatók ki.
Maradtak kérdéseid?
-
Mi a különbség a pozitív és a negatív externália között?
Negatív externáliánál külső költség, pozitívnál külső haszon keletkezik úgy, hogy egyik sem jelenik meg a piaci árakban.
-
Miért tekinthető piaci kudarcnak az externália?
Az externália azért piaci kudarc, mert ilyenkor a piaci árak nem tükrözik a tevékenység valós társadalmi költségét vagy hasznát, így túltermeléshez vagy alultermeléshez vezetnek. -
Milyen példák vannak pozitív externáliára?
A pozitív externáliára tipikus példa az oktatás, a védőoltások, a kutatás-fejlesztés vagy a tömegközlekedés használata.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
