Hol adtak át idén lakásokat, és hol kezdődnek új építkezések?

2026 első három negyedévében 9803 új lakás épült, 31 százalékkal több, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez örömteli változás lehetne, de összességében továbbra is nagyon szerény számokról beszélünk, hiszen az alacsony előző évi számhoz (7490) viszonyítva történt csak pozitív elmozdulás. A folytatás az eddig kiadott építési engedélyek alapján szintén kérdéses. Az új lakásra olcsóbb Wekerle Plusz hitel, illetve az 5 százalékos áfa kapcsán megszűnő bizonytalanság ugyanakkor hosszabb távon adhat lökést az építkezéseknek.

Egyelőre azonban az látszik, hogy az építési engedélyek és az egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, mindössze 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Itt is megjelent ugyan némi növekedés, de a három negyedéven belül a 3. negyedév több mint egy éve nem látott mélypontot (5700) hozott. Ez az Otthon Start által okozott lendület rövidségét mutatja, ami egyébként is kirajzolódott már a piaci szereplők által korábban közölt számokból.

A részleteket megvizsgálva kiderül, hogy elsősorban Budapesten emelkedett a lakásépítések száma, idén ugyanis 59 százalékkal több lakást építettek itt, mint 2025 első három negyedévében. A többi településkategóriában is növekedett a használatba vett lakások száma, de a megyei jogú városokban csak 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17 százalékkal.

Mindez azt jelenti, hogy az új építésű lakások 41 százaléka a fővárosban található, ráadásul ezen belül is Budapest 3998 új lakásának 56 százaléka két kerületben épült fel: a XIII. kerületben 1146, a X. kerületben 1109 új lakást vettek használatba. Ugyanakkor a négy legkevesebb új lakással rendelkező kerületben (XX., XXI., V., VII.) összesen 5 darab új lakás épült, miközben az első két kerület nem egy beépített, belvárosi övezet.

Akadtak olyan régiók is, ahol csökkent az új építésű lakások száma: Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon, amit azért részben magyaráz, hogy az ország két legalacsonyabb ingatlanárakat felmutató régiójáról van szó, ahol azért jócskán hiányzik a fizetőképes kereslet az új építésű ingatlanokra.

A megyei jogú városoknál viszont már vegyes a kép, mert ugyan Székesfehérváron (246) és Kecskeméten (216) vették használatba a legtöbb új lakást, de Esztergomban, Kaposváron, Tatabányán és Salgótarjánban is mindössze 5 vagy annál kevesebb volt a használatbavételek száma.

A KSH kiemelte azt is, hogy a természetes személyek által épített lakások aránya 35 százalékról 29 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 65 százalékról 71 százalékra nőtt az előző év azonos időszakihoz képest. Ezzel összefügg az is, hogy az értékesítési céllal épített lakások aránya 70, a saját használatra építetteké 28 százalék volt, az összetétel az eladásra építettek felé mozdult el mintegy 5 százalékponttal.

Szintén ehhez kapcsolódó adat, hogy míg a fővárosban a lakások mérete átlagosan 66 m2 volt, addig a megyei jogú városokban 106, a többi városban 107, a községekben pedig 114 m2, ami azért mutatja, hogy hol zajlik inkább kisebb méretű lakások, illetve nagyobb családi házak építése.

Míg az építéseknél azt lehetett látni, hogy Budapest vezette a növekedést, az építési engedélyeknél már egész más kép bontakozik ki. Az építési engedélyek számának növekedése ugyanis az előző évi trenddel szemben nem Budapestre koncentrálódott: a fővárosban 4 százalékkal mérséklődött az engedélyezett lakások száma.

A kerületeknél azonban nincs különösebb meglepetés: a két legtöbb építési engedélyt kiadó fővárosi kerület most a XIII. és a IX., és ezekben található az összes újonnan engedélyezett budapesti lakás 69 százaléka. Ezzel szemben a két legkevesebb engedélyt kibocsátó kerületben (VI., I.) kevesebb mint 20 új lakásépítési engedélyt adtak ki.

A fővároson kívül viszont minden más településkategóriában növekedett a kiadott építési engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest: a megyei jogú városokban 5, a többi városban 31, a községekben pedig 34 százalékkal. A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban (Szekszárd, Dunaújváros, Salgótarján) az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et.

A régiókat tekintve az előző év azonos időszakinál kevesebb engedélyt adtak ki Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön is. A legnagyobb növekedés Észak-Magyarországon (55 százalék) és Nyugat-Dunántúlon (53 százalék) történt, ami azért előbbi esetében részben meglepetést jelenthet a korábbi gyenge adathoz viszonyítva.