47 gyakorlati kérdés és válasz, ha valami nem tiszta a közszolgálati otthontámogatással kapcsolatban
Örülnél az 1 millió forint támogatásnak, de még mindig nem teljesen világos, hogy jogosult vagy-e a közszolgálati otthontámogatásra? Vagy azt nem tudod, hogy pontosan mit is kell tenned, illetve milyen buktatói lehetnek? Az alábbi kérdések és válaszok segíthetnek képbe kerülnöd.
A 2026-tól induló közszolgálati otthontámogatást több százezer munkavállaló veheti majd igénybe lakáshitelhez önerőként, vagy egy meglévő lakáshitel törlesztéséhez. Ugyanakkor számos gyakorlati kérdés merült fel időközben a programmal kapcsolatban, amelyekre a kormányzati tájékoztató oldalon részletes válaszokat adnak. Ezekből válogattak a BiztosDöntés.hu szakértői.
1. Állami szervnél dolgozom. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
Mindenki, aki költségvetési szerv alkalmazottja, jogosult az Otthontámogatásra! Nem minősül alkalmazottnak az a személy, akit megbízási vagy vállalkozási szerződés keretei között foglalkoztatnak. Azt, hogy a munkáltatód költségvetési szerv-e vagy sem, a Magyar Államkincstár alábbi honlapján ellenőrizheted.
Íme, néhány hivatásrend, amelyek a költségvetési szervi működésből következően jogosultak Otthontámogatásra:
• a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok alkalmazottai,
• a minisztériumok és más központi államigazgatási szervek dolgozói,
• az alkotmányos és különleges jogállású szervek alkalmazottai,
• a bírósági és ügyészségi szervezetben dolgozók,
• az önkormányzati dolgozók és az önkormányzati intézmények alkalmazottai,
• a tanárok, az óvónők és más köznevelési dolgozók,
• a rendőrök és a rendvédelmi alkalmazottak,
• az egyéb, hivatásos szolgálati jogviszonyban állók: a tűzoltók, a katasztrófavédelem alkalmazottai, a büntetés-végrehajtás alkalmazottai,
• a katonák, a honvédelmi alkalmazottak,
• a kulturális foglalkoztatottak: könyvtárosok, levéltárosok, múzeumi alkalmazottak,
• a felsőoktatás és a szakképzés foglalkoztatottjai,
• az állami egészségügyben dolgozó orvosok, ápolók,
• a gyermekvédelemben, idősgondozásban, fogyatékosgondozásban, bölcsődei nevelésben dolgozók.
2. Ha nem költségvetési szervnél dolgozom, akkor honnan tudhatom meg, hogy a munkahelyem révén jogosult vagyok-e Otthontámogatásra?
A szabályozás munkáltatói regisztert állít fel, amelyet a Magyar Államkincstár vezet. A Magyar Államkincstár alábbi honlapján ellenőrizheted, hogy munkáltatód regisztrált-e.
3. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat dolgozója vagyok, amely nem minősül költségvetési szervnek. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
Igen. A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) alkalmazottai – ideértve a kutatóközpontokat és az egyes kutatóintézeteket is – jogosultak Otthontámogatásra.
4. Egyházi fenntartású intézményben dolgozom. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
Az egyházi fenntartású intézmények esetében a fenntartó szervezet és az intézmény tevékenységi köre szerint vannak megkötések, így ezt a két feltételt kell elsősorban ellenőrizni. (Itt ellenőrizheted, hogy a munkáltatód alapján élhetsz-e a lehetőséggel.)
- A fenntartó személye: Bevett egyházak, vagy a több bevett egyház kizárólagos észvételével működő alapítványok vagy egyesületek által fenntartott intézmények dolgozói jogosultak Otthontámogatásra.
- Tevékenységi kör: Az alábbi intézmények dolgozói jogosultak Otthontámogatásra: felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív, egészségügyi feladatot ellátó intézmények.
5. Olyan intézményben dolgozom, amelynek fenntartója közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási, köznevelési, szakképzési, szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, kulturális, gyűjteményi, levéltári, közművelődési, karitatív, egészségügyi feladatot ellátó intézmények dolgozói jogosultak Otthontámogatásra.
6. A praxistörvény alapján dolgozom háziorvosként (házi gyermekorvosként, fogorvosként). Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
Igen. A praxistörvényben meghatározott önálló orvosi tevékenységet végzők Otthontámogatásra jogosultak. Azok a háziorvosok is jogosultak Otthontámogatásra, akik területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkeznek, azonban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötöttek a bejelentkezett biztosítottak folyamatos háziorvosi ellátására.
7. Háziorvosi (házi gyermekorvosi, fogorvosi) rendelőben dolgozom egészségügyi dolgozóként. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
igen.
8. Közfoglalkoztatott vagyok. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
Igen. A közfoglalkoztatottak attól függetlenül jogosultak Otthontámogatásra, hogy munkavégzésük milyen szervezetnél milyen tevékenységi körben történik.
9. Jogosultak-e Otthontámogatásra a nevelőszülők?
igen.
10. Jogosult-e Otthontámogatásra az önkormányzati és az önkormányzati intézményeknél foglalkoztatott állományon felül a polgármester, valamint a képviselő-testület (közgyűlés) tagja is?
igen.
11. Önkéntes tartalékos katona vagyok. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
Önmagában az önkéntes tartalékos jogviszony nem elegendő az Otthontámogatás igényléséhez, mellette szükséges olyan közszférabeli jogviszonyban is állni, ami a rendelet alapján támogatásra jogosító jogviszonynak minősül.
12. Ha én olyan szervezetnél dolgozom, ahol az alkalmazottak jogosultak otthontámogatásra, de munkavállaló vagyok, akkor jogosult vagyok Otthontámogatásra?
Igen. A foglalkoztatási jogviszony formájától függetlenül jogosult a dolgozó Otthontámogatásra, ezért annak a kérdésnek van kulcsszerepe, hogy a munkáltató olyan szervezet-e, amelynél a munkavégzés Otthontámogatásra jogosít. A kormányrendelet csak a megbízási és a vállalkozási szerződés keretében végzett munkavégzést zárja ki a támogatásra jogosító jogviszonyok közül.
13. Vállalkozási vagy megbízási szerződéssel foglalkoztatnak. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
Nem. Ezeket a szerződéstípusokat a rendelet kifejezetten kizárja.
14. Nem állami, egyházi vagy közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi fenntartású szervezet alkalmazottja vagyok. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
A tágabb értelemben vett közszféra szervezetein kívül eső más szervezetek – így például gazdasági társaságok, civil szervezetek – alkalmazottai nem jogosultak Otthontámogatásra.
15. Több olyan munkahelyen is dolgozom, amely Otthontámogatásra jogosít. Halmozhatom-e az Otthontámogatások összegeit?
Nem. Ha valaki több (jogosító) munkahelyen is dolgozik, abban az esetben is egy – a választása szerinti – jogviszony alapján szerez jogosultságot az évi legfeljebb nettó egymillió forintos támogatásra, azt nem lépheti túl.
16. Jogosult vagyok Otthontámogatásra akkor is, ha részmunkaidőben dolgozom?
Igen, de csak a munkaidővel arányos mértékben. Ha adott személy több jogosító jogviszonyban dolgozik részmunkaidőben és ezek összeszámítása teljes munkaidőt tesz ki, akkor az érintett a teljes Otthontámogatásra jogosult. Ebben az esetben a választása szerinti munkáltatónál kérelmezhető a támogatás teljes összege, ahol nyilatkozni kell arról, hogy a teljes Otthontámogatásra való jogosultság feltételei fennállnak, és az Otthontámogatást kizárólag egy helyen veszi igénybe a jogosult.
17. Jogosult vagyok tartósan távollévő személyként Otthontámogatásra?
Igen, a tartósan távollévő személyek – például GYES-en, GYED-en lévők, vagy fizetés nélküli szabadságon lévők – is ugyanúgy jogosultak Otthontámogatásra, mintha dolgoznának.
18. Jogosult vagyok a próbaidő tartamára is Otthontámogatásra?
Igen, a próbaidő ideje is jogosít Otthontámogatásra, azonban a kérelem benyújtásával meg kell várni a próbaidő leteltét. Egy esetben a próbaidő alatt is kérelmezhető Otthontámogatás: ha valaki jogviszonyváltással vált olyan munkahelyre, ahol a korábbi és az új jogviszony is jogosít támogatásra és az új jogviszonyban kötnek ki próbaidőt.
19. Lakhatási támogatásban részesülök. Jogosult vagyok Otthontámogatásra?
A jogszabály csak abban az esetben zárja ki az Otthontámogatás lehetőségét, ha a kérelmező kifejezetten a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint – vagyis a munkáltató által cafetéria rendszerben – nyújtott lakhatási támogatásban részesül.
20. Mire fordítható az Otthontámogatás?
Az Otthontámogatás a saját ingatlan tulajdonjogának megszerzését támogatja. Ehhez szükséges egy olyan lakáskölcsön-szerződés, amelynek törlesztésében vagy önerejének biztosításában az Otthontámogatás segíthet.
21. Nincs lakáshitelem, de tervezem a felvételét. Ennek megkönnyítésére is alkalmas az Otthontámogatás?
Igen. Abban az esetben, ha a foglalkoztatott még ingatlanszerzés előtt áll, az Otthontámogatást úgy tudja igénybe venni, hogy az adott tárgyévi támogatási összeget a szerződéskötést megelőzően kérelmezi, és önerőként érvényesíti (önerő cél).
22. Milyen hitelszerződéssel kell rendelkeznem?
Lakáskölcsön-szerződéssel, melyek a következőek lehetnek:
• lakáscélú hitelszerződés,
• lakáscélú kölcsönszerződés,
• lakáscélú zártvégű pénzügyi lízingszerződés,
• a lakás-előtakarékossággal kombinált hitelszerződés, feltéve, hogy annak célja magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzése.
A hitelszerződésnek (kölcsönszerződésnek, lízingszerződésnek) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá kell tartoznia, így például az magánhitel nem lehet.
23. A lakástakaréktól, lakáskasszától felvett lakáskölcsönöm törlesztésére igényelhetek Otthontámogatást?
Igen. Ennek feltétele, hogy a lakás-előtakarékossággal kombinált hitelszerződést kifejezetten magyarországi lakóingatlan tulajdonjogának megszerzésére kössék meg.
24. Meglévő lakáshitel-szerződésemet kiváltottam, vagy ki szeretném váltani egy másik lakáshitel-szerződéssel. Az új szerződés esetében is jogosult vagyok az Otthontámogatásra?
Igen. Ennek az a feltétele, hogy a lakáshitel kiváltására szolgáló szerződés feleljen meg a banktörvényben foglalt hitelkiváltó szerződés kritériumainak, továbbá, hogy ezt a változást a jogosult a munkáltatónak bejelentse.
25. A lakáshitel-szerződésemet kiváltottam egy szabad felhasználású lakáshitel-szerződéssel. Mik a lehetőségeim?
Így nem leszel jogosult a támogatásra, mert az új szerződésed nem lakáscélú.
26. Személyi kölcsönből vásároltam lakást. Megkaphatom a támogatást?
Nem. A különféle egyéb hitel- és kölcsönkonstrukciók – például: szabadfelhasználású hitelek, babaváró hitel, munkáltatói kölcsön, különféle áthidaló kölcsönök vagy a lakáskölcsön helyébe lépő más kölcsönök – abban az esetben sem jogosítanak Otthontámogatásra, ha azt egyébként a lakhatás biztosítására fordítják.
27. Van már lakásom. Igényelhetek Otthontámogatást?
Igen. Az a foglalkoztatott is jogosult Otthontámogatásra, aki nem az első lakását vásárolja meg.
28. Az Otthontámogatást saját építkezésemre is felhasználhatom?
Igen, ha az építkezéshez lakáskölcsönt veszel fel. Az Otthontámogatás tehát nem kizárólag ingatlanvásárláshoz igényelhető.
29. A támogatás felhasználható-e olyan kölcsönszerződéshez, amelyet lakóingatlan bővítéséhez, felújításához, energetikai korszerűsítéséhez, szigeteléséhez kötök meg?
Nem. A támogatás a tulajdonszerzést, nem pedig a meglévő ingatlantulajdon fejlesztését szolgálja. Akkor viszont igényelhető, ha a bővítéssel új, önálló ingatlan jött létre.
30. Van-e alsó vagy felső jövedelmi korlátja az Otthontámogatásra való jogosultságnak?
Nincs. Az illetmény vagy a fizetés nagysága nem játszik szerepet.
31. A lakáshitelem tőketörlesztésére (előtörlesztés, végtörlesztés) felhasználhatom az Otthontámogatást?
A rendelet nem tiltja az elő- és végtörlesztési célú igénybevételt, ezért a kapott Otthontámogatás ezekre is felhasználható
32. A feleségem is és én is jogosultak vagyunk Otthontámogatásra. A közös lakáshitelünk törlesztésére vagy felvételére élhetünk azzal a lehetőséggel, hogy ugyanarra a lakáskölcsönre 1-1 millió forint, vagyis összesen 2 millió forint támogatást kérelmezzünk?
Igen. Házastársak esetében – ha mindketten saját jogukon is jogosultak a támogatás igénylésére – a felek külön-külön is élhetnek az Otthontámogatás igénybevételének lehetőségével, és azt ugyanannak a közös lakáskölcsönnek törlesztésére is fordíthatják. A 2026. január 1. napját megelőzően létrejött, ugyanazon lakáskölcsön-szerződésre mindketten saját jogukon igényelhetik az Otthontámogatást azzal, hogy az ingatlanban az adóstárs házastársnak nem kell tulajdonnal rendelkeznie. Ha a szerződés 2026. január 1-jét követően jön létre, akkor már az adóstárs házastársnak is tulajdont kell szereznie az ingatlanban. Ezekkel a feltételekkel a házastársak együtt akár 2 millió forint támogatásban is részesülhetnek.
33. Mi a helyzet abban az esetben, ha az adóstársam a testvérem, aki szintén jogosult Otthontámogatásra? Közös lakáskölcsönünkhöz halmozhatjuk az Otthontámogatások 1-1 millió forintos összegét?
Egy lakáskölcsön felvételéhez vagy törlesztéséhez egy személy Otthontámogatása használható fel. E főszabály alól kivételt a házastársak közös lakáshitele képez, akik ugyanarra a lakáscélra halmozhatják a támogatásaikat. Más adóstársak esetén ugyanarra a lakáskölcsönre nem kérelmezhető két támogatás.
34. Ha több lakáskölcsön-szerződésem van, akkor szétoszthatom több lakáskölcsön-szerződés megkötésére vagy kölcsön törlesztésére?
Igen. Az Otthontámogatás az éves keretösszeg erejéig több lakáskölcsön-szerződéshez is felhasználható.
35. Ki folyósítja az Otthontámogatást? Jogosultsággal kapcsolatos kérdésben kihez fordulhatok?
Az Otthontámogatást a munkáltató folyósítja, így konkrét kérdésekkel érdemes legelőször a munkáltatóhoz fordulni.
36. Hogyan kell jelentkeznem az Otthontámogatásért?
A jogosultak adminisztrációs kötelezettségeit megkönnyíti, hogy az Otthontámogatás igénylése érdekében nem valamilyen központi állami szervnél vagy a hitelintézetnél kell jelentkezni, hanem minden ügyintézést a munkáltatónál kell elvégezni.
A programba való jelentkezést megkönnyíti, hogy az érintett munkáltatónak 2025. december 20-ig valamennyi alkalmazottját meg kell keresnie az Otthontámogatással kapcsolatban. Ezt követően magát a kérelmet is a munkáltatóhoz kell benyújtani – 2026. január 1-jétől –, amelynek keretében a felmerülő kérdések a munkáltató szervezettel egyeztethetők.
37. Jelenleg van olyan lakáskölcsönöm, aminek a törlesztéséhez igényelni szeretném az Otthontámogatást. Ebben az esetben mi az igénylési határidő?
Akinek 2026. január 1-jét megelőzően érvényesen létrejött lakáskölcsön-szerződése van, annak az igénybejelentést legkésőbb 2026. január 20. napjáig kell megtennie. Ennek betartása azért is különösen fontos, mert annak elmulasztása jogvesztő, így a mulasztást igazolni nem lehet.
38. Jelenleg nincs lakáskölcsönöm, azonban az előrehaladott banki tárgyalások miatt biztosra vehető, hogy azt még idén megkötöm. Ebben az esetben mi az igénylési határidő?
Az igénybejelentést ebben az esetben is legkésőbb 2026. január 20. napjáig meg kel tenned.
39. Jelenleg nincs lakáskölcsönöm és a 2025. évben már biztos, hogy nem is fogok ilyet kötni. Azonban 2026-ban előreláthatólag lakáskölcsönt fogok felvenni. Ebben az esetben mi az igénylési határidő?
A 2026. január 1-jén vagy azt követően érvényesen létrejövő lakáskölcsön-szerződés tekintetében a bejelentés a szerződés létrejöttét követően folyamatosan, jogvesztő határidő nélkül megtehető azzal, hogy:
• a tárgyhónap vonatkozásában a tárgyhónap első napjáig történő benyújtás irányadó,
• a 2026. év tekintetében az utolsó igénybejelentési határnap 2026. november 1.
napja.
40. Milyen dokumentumokat kell benyújtanom az igényléshez?
A kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez a kölcsönszerződést nem kell mellékelni, csupán nyilatkozatokat. A formanyomtatvány minta megtalálható a kormányzati honlapon, ugyanakkor ettől függetlenül minden munkáltató saját formanyomtatványt is kialakíthat, ezért érdemes azt használni, amelyet a munkáltató rendelkezésre bocsát.
41. Ki és miként ellenőrzi a jogosulatlan igénybevételt?
A kormányrendelet külön szervezeti és eljárási szabályokat nem határoz meg a jogosulatlan igénybevétel ellenőrzésére, így ez a többi hasonló támogatásnál megszokott módon történik. A jogosultság ellenőrzésében fontos szerepe van az adott
munkáltatónak, ahol a kérelmet be kell nyújtani, továbbá a folyósító Magyar Államkincstárnak. Természetesen minden olyan jogkövetkezményt alkalmazni kell az Otthontámogatás jogosulatlan igénybevételének megállapításánál, mint az egyéb hasonló támogatások esetében, ideértve a munkajogi és a büntetőjogi szankciókat is.
42. Mi a helyzet akkor, ha nem voltam jogosult Otthontámogatásra, de mégis igénybe vettem azt, vagy jogosult voltam, de a megengedettnél magasabb összegben igényeltem?
Jogosulatlan igénybevétel esetén a jogosulatlanul igénybe vett részt jegybanki alapkamattal növelt mértékben kell visszafizetni. A jogosulatlan igénybevétel miatt visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a munkáltatónak év végén a kimutatása alapján tudomására jut, hogy év közben nagyobb összegben fizetett ki Otthontámogatást, mint amelyet az Otthontámogatásra jogosult igényelhetett volna, az Otthontámogatásra jogosultnak vissza kell fizetnie a hiteltörlesztési célú Otthontámogatásnak azt a részét, amely a jogosultság szerinti összeget meghaladja.
43. Mi a helyzet a lakáskölcsön-szerződésem idő előtti megszűnése esetén?
A lakáskölcsön-szerződés semmissége, felbontása, vagy a szerződéstől történő elállás esetén, ha az a kérelmező döntéséből fakad vagy neki róható fel, és arra a megkötésétől számított két éven belül kerül sor, a kifizetett Otthontámogatások teljes összegét – jegybanki alapkamattal növelt mértékben – vissza kell fizetni.
44. Mi a helyzet akkor, ha felmondok?
Ha az igénylésre feljogosító jogviszonyát a jogosult az Otthontámogatás folyósításától számított hat hónapon belül akár egyoldalúan, akár közös megegyezéssel megszünteti, akkor a jogosult köteles egy hónapon belül az addig a részére folyósított Otthontámogatás teljes összegét jegybanki alapkamattal növelt mértékben visszafizetni. Ha erre hat hónapon túl, de egy éven belül kerül sor, akkor az Otthontámogatás arányos részét kell visszafizetni.
Ha a jogosult úgy vált munkahelyet, hogy ugyanabban a foglalkoztatási jogviszonyban maradva más, Otthontámogatásra jogosító szervezethez megy át (például vármegyei kormányhivataltól járási hivatalhoz), vagy jogviszonyváltással nem csak a munkahelye, hanem a jogviszonya is megváltozik (például valaki közalkalmazottból köztisztviselő lesz), akkor visszafizetési kötelezettség nem keletkezik.
45. Mi a helyzet akkor, ha elbocsátanak?
Ha a munkáltató szünteti meg a jogviszonyt egyoldalúan és a foglalkoztatott felróható magatartása miatt, akkor szintén visszafizetési kötelezettség keletkezik, hasonlóan ahhoz, mint amikor a foglalkoztatott szünteti meg a jogviszonyt. A foglalkoztatott felróható magatartása miatt történik az elbocsátás például akkor, ha a dolgozó a munkáját nem megfelelően végzi, valamilyen súlyosabb fegyelmi vétséget követ el, vagy ha a munkájára egyéb okból érdemtelenné válik. Vagyis összességében az elbocsátásáért maga felelős.
46. Késem a törlesztő fizetésével. Ilyenkor mi lesz az Otthontámogatásommal? Keletkeztet ez visszafizetési kötelezettséget?
Nem. Ez a kérdés a jogosult és a bank viszonyára tartozik, és nem befolyásolja azt, hogy a jogosult jogszerűen részesült Otthontámogatásban. Természetesen mindenkor kiemelten kell figyelni arra, hogy egy késedelem ne vezessen el a lakáskölcsön-szerződés bank általi megszüntetéséhez, mivel ez már az Otthontámogatás visszafizetési kötelezettségét is maga után vonja!
47. Önerőre vettem fel Otthontámogatást, de a lakáskölcsön-szerződést végül nem kötöttem meg. Ilyenkor mire kell számítanom?
Ha 180 napon belül az Otthontámogatásra jogosult önhibájából eredően nem jön létre a lakáskölcsön-szerződés, akkor az Otthontámogatást vissza kell fizetni a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben. Ha ez az Otthontámogatásra jogosult önhibáján kívül történik, az Otthontámogatás folyósított összegét kamatmentesen kell visszafizetni.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
