Szélesítené a kört, de emelné az adóterhet a kormány: ilyen lehet januártól a KATA
Újabb részletek derültek ki arról, hogyan alakítaná át a kormány 2026. januártól a KATA jelenlegi rendszerét. A tervek szerint ismét lehetővé válna, hogy a kisadózók cégeknek és szervezeteknek is számlázzanak, valamint elérhető lenne többek között a főállás mellett vállalkozóknak is. A változásokért cserébe azonban emelkedne az adó összege.
Újabb, eddig nem ismert részleteket osztott meg szombaton Magyar Péter miniszterelnök országjárása harmadik állomásán, Szolnokon arról, hogyan tervezi a kormány átalakítani a kisadózó vállalkozások tételes adóját, azaz a KATA szabályait. Mint szavaiból kiderült, az adónem széles körű kiterjesztésén már dolgozik a pénzügyminisztérium. Becsléseik szerint a változás hatására akár százezer vagy annál is több kisadózó csatlakozhat ismét a KATA-adótáshoz.
A miniszterelnök ígérete szerint visszatérnének a korábbi rendszerhez abban a tekintetben, hogy a KATA-s vállalkozók ne csak magánszemélyeknek, hanem cégeknek és szervezeteknek is számlázhassanak. Emellett kiterjesztenék a KATÁ-zás lehetőségét a nem főfoglalkozású vállalkozókra, a főállásuk mellett dolgozókra, a nyugdíjasokra és az egyetemistákra is.
Magyar Péter itt kitért arra, hogy a korábbi rendszer nem gondoskodott arról, hogy a benne lévők jogosultak legyenek táppénzre, anyasági juttatásokra, illetve rendes nyugdíjra. Mint fogalmazott: “nem lehet egy országban több százezer embert nyugdíj nélkül hagyni”. Ezért ezt az adónem átalakítása során figyelembe veszik, vagyis a KATA kiterjesztésével együtt rendezik a kisadózók társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságát is.
Ugyanakkor ez a változás azzal is jár, hogy az adó mértékét várhatóan emelik. A miniszterelnök szerint ezt az adóemelést vagy egy nagyobb, vagy két kisebb lépésben teszik majd meg. Emellett a tervek között szerepel, hogy az éves bevételi összeghatárt 19 millió forintra emelnék. Arról azonban, hogy mekkora adóemelésre kerül sor, további részleteket nem osztott meg Magyar Péter.
Mi történt eddig?
A jelenleg érvényes úgynevezett “új KATA” ismételt kibővítése a Tisza Párt kampányígéreteik egyike volt. “Újra széles körben elérhetővé tesszük a kedvezményes KATA adózást” – írta választási programjában a Tisza Párt. Ezt a pénzügyminiszteri kinevezése előtt, bizottsági meghallgatásán Kármán András is megerősítette, azzal indokolva a lépést, hogy a hazai vállalkozóknak szükségük van egy kiszámítható és könnyen adminisztrálható adózási formára.
Konkrétumokra azonban akkor még nem tért ki, csak annyit jegyzett meg nyilatkozataiban, hogy az új szabályokat széles körű társadalmi egyeztetés után alakítják ki, és azt is szem előtt tartják, hogy ne lehessen munkaviszonyokat tömegesen KATA-s foglalkoztatássá átalakítani.
Ezt követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közzétette és a Pénzügyminisztérium részére elküldte az adónem lehetséges újraszabályozásával kapcsolatos szakmai vitaanyagát. Azt ugyanakkor nem lehet tudni, hogy javaslataikból mit vesz figyelembe a Pénzügyminisztérium az új szabályok kidolgozása során.
Komoly sokk volt a vállalkozóknak a KATA korábbi szigorítása
Az előző, Fidesz-kormány 2022. szeptember 1-jén szigorított az eredeti KATA feltételein, így már csak olyan vállalkozók választhatták az adónemet, akik az egyéni vállalkozói nyilvántartásban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként szerepeltek, és kizárólag magánszemélyek számára számláztak (a taxis vállalkozókat kivéve).
Számukra az adó mértéke minden megkezdett naptári hónapra egységesen 50 ezer forint maradt (a következő hónap 12. napjáig megfizetve), és nem választhattak magasabb adómértéket. A 18 millió forintos bevételi korlát felett 40 százalékos adót kell fizetni a következő adóév február 25-éig bevallva és megfizetve.
A változtatás miatt a legtöbb korábbi KATÁ-s vállalkozó kiesett a KATÁ-ból, és az ekkor kedvezőbbé tett, de még így is jóval nagyobb terhet jelentő – a személyi jövedelemadó mellett társadalombiztosítási és szociális hozzájárulási fizetési kötelezettséget jelentő – átalányadózásra állt át. Utóbbi azonban a legtöbb vállalkozó számára jelentős, sok esetben többszörösére emelkedő adóterhet jelentett, emellett jóval nagyobb adminisztrációs igénye is volt.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
